Napjaink fontos és központi témájává vált a természetben fellelhető vízkészlet, mint a rekreáció és a szabadidős turizmus elengedhetetlen esszenciája. Egyre inkább felértékelődik a vízzel való kapcsolat, hiszen egyrészt alapvető létfeltétel, másrészt kedvező ökonómiai hatásai vannak. Ma már szinte minden közpark és szabadtér kiegészítő elemei között megtalálhatjuk a szökőkutakat, párakapukat, tehát nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem a klímakondícionáló hatásuk is figyelemre méltó. Ezzel együtt nem csak a víz, mint szabadtéri elem, hanem a víz, mint turisztikai attrakció is fontos célponttá vált. Az újpesti Duna-part nagyon komoly turisztikai, vízparti rekreációs potenciállal rendelkezik, azonban évtizedekig használhatatlan volt fürdőzésre, vagy bármely egyéb vízparthoz köthető tevékenységre, mert nem volt megfelelő a vízminősége hozzá.
Újpest Budapesten található, a főváros északi kapujaként szokták emlegetni. Északról Dunakeszi, keletről a XV. kerület, délnyugatról a XIII. kerület, délről a XIV. kerület határolja, nyugatról pedig a Duna. A területe 18,82 km2, a lakossága 100 071 fő (2019) (INT-01).
A következőkben a felelevenítem a korabeli vízparthasználatot és visszaidézem az akkori fürdőkultúrát.
1. ábra: Gyalogvontatók (Kép forrása: INT-02)
2. ábra: Az első dunai gőzhajó (Kép forrása: INT-03)
Már a korai történelmi időkben is használták a Dunát, főleg kereskedelmi célból. A római birodalom idején az északabbra fekvő területeket a hajózás segítségével látták el élelemmel. Nemcsak közlekedési útvonal volt, hanem nagyon fontos természetföldrajzi határt képezett a nomádok és a rómaiak között, ennek nyomatékosítására megerősítették, és felépítették a limest. Ez képezte a külső határt Bajorországtól egészen a Fekete-tengerig. A középkorban a Duna jelentette a kereskedelmi útvonalat Görögországgal, valamint Indiával. Ez a folyamat a török hódoltság kezdetével ért véget, amikor gyakorlatilag 150 évre megszakadt mindennemű kapcsolat a külvilággal.
A török kiűzésével újra megindult a mezőgazdasági termelés, amely egyértelműen maga után vonta a szállítás szükségességét, így annak fejlesztését is. Ekkor azonban a Duna még szabályozatlan medre miatt kiszámíthatatlan és veszélyes volt a hajózás. Elsősorban a víz sodrását használták ki, ellentétes irányba pedig emberi vagy állati vontatóerőt alkalmaztak (INT-02, 1. ábra). Az újkor kezdetével elkezdődött a dunai sétahajózás. Ekkor már nem a kereskedelmi szempontok érvényesültek elsősorban (természetesen a Dunán a mai napig nagy a kereskedelmi forgalom is).
3. ábra: Az 1928-as térkép (Kép forrása: Hadtörténeti Múzeum Térképtára)
1818-ban építették meg az első gőzhajót (2. ábra), mely megelőzte a vasút létesítését ezen a vonalon (1846). Megindultak a szervezett túrák és 1830-ra erőteljesen megnőtt a sétahajózás népszerűsége (DANUBE HIKE). A kiegyezést, majd az I. világháborús veszteségeket kiheverve újra fellendült a hajózás a Dunán.
Az 1928-as térképen (3. ábra) (mely a IV. katonai felmérés felújított változatára elkészült, kifejezetten a dunai turizmust bemutató térkép) jól látható, hogy a Duna-mentén meg vannak jelölve a hajózható, és a kevésbé biztonságos szakaszok. Az alapvető közigazgatási adatok mellett feltüntették a kompok megállóit, a gőzhajó-megállókat, a kikötőket a hajók, csónakok számára, a táborhelyeket, a hajózható és járhatatlan szakaszokat, a hajózhatóság irányát, valamint a parti jelzőlámpákat. Nem csak az infrastrukturális elemeket tüntették fel, hanem a szuprastruktúra elemeit is, így külön jelölést kaptak a panziók, kocsmák, csárdák is. A térkép egyértelműen megmutatja, hogy az újpesti Téli-kikötőben gőzhajóközlekedés volt. Ezen kívül számtalan csónakházat mutat a térkép, cserkész víziteleppel együtt. Jól látható hogy mennyire népszerű volt ez a terület anno, hiszen a Megyeri csárdánál csónakkikötő volt táborozóhellyel együtt.
4. ábra: Az 1958-as térkép (Kép forrása: A Hadtörténeti Múzeum Térképtára)
A következő térkép 1958-ban készült (4. ábra). Itt szintén feltüntetik a strandokat, a komp- és hajóállomásokat, a csónakkikötőket, valamint a horgászhelyeket. Bemutatják az egyes táborhelyeket, vendéglőket, turistaházakat. Ezen kívül néhány attrakciótípust is megjelölnek úgy, mint kápolnák, várak, várromok, kilátótornyok, emlékművek. Ez alapján Újpesten több helyen is volt nyilvános horgászhely, természetesen elsősorban a Téli-kikötő területéhez közel. A Szúnyogszigeten táborhely volt kialakítva, vendéglővel együtt. Az Északi-vasúti-összekötőhíd két oldalán két-két jelzőlámpa van feltüntetve. Észak felé haladva a Palotai-szigeten két táborhelyet is jelöl a térkép. Kicsit feljebb, Székesdűlő vonalában pedig komp közlekedett a Duna két partja között.
5. ábra: Az 1975-ös térkép (Kép forrása: A Hadtörténeti Múzeum Téképtára)
Az 1975-ös térkép (5. ábra) szintén megmutatja a kompkikötők, a hajóállomások, a strandok, a táborok és kempingek, az élelmiszer boltok, a vendéglők és éttermek, a turistaházak, a templomok és kápolnák, az emlékművek, a romok, a kilátók, a horgászhelyek, valamint a horgásztanyák helyét. Újpest korábbi népszerűsége ezen a térképen már nem igazán látszik, hiszen a korábbi csónakházak szinte nyomtalanul eltűntek. Az egyetlen említésre méltó terület a Megyeri csárdánál található, ahol továbbra is kompátkelés működik, ezen kívül megjelenik a Tungsram strand, valamint hajókikötő és kishajókikötő is.
A Tungsram strand (6. ábra) 1938-ban nyitotta meg a kapuit, habár az 1958-as térképen még nem látható. Ekkor még csak egy homokos szabadstrand szakasz volt a Megyeri Csárda mellett.
6. ábra: A Tungsram strand (Kép forrása: INT-05)
Az Egyesült Izzó (később Tungsram) igazgatója, Aschner Lipót volt az, akinek a segítségével megépülhetett a három medencés strand. A telep központja a 200 csónakot befogadó csónakház volt, mely az evező szakosztály számára nyílt. A strand hamar az újpesti nyarak meghatározó színhelyévé vált, bár tömegközlekedés nem volt jó helyen. Aschner Lipót ennek érdekében meghosszabbíttatta a 87-es villamos vonalát a Megyeri Csárdáig. A ’80-as években hatalmas forgalom volt a strandon, melynek a rendszerváltás vetett véget. 1990-ben a General Electrics megvette a területet, majd 2004-ben költséghatékonysági okok miatt bezáratta. Mivel korábban ipari termelés volt a területen és a közelben nem kizárt, hogy talajszennyezéssel is összefüggésben van a strand bezárása.
Az utolsó térkép 1997-ben készült (7. ábra), és szintén feltüntet minden fontos információt, azonban egy sokkal közérthetőbb és modernebb formában. Újpesten az Újpesti-kikötő (Téli-kikötő) felett jelöl hajóállomást a térkép, ez gyakorlatilag megegyezik a mai helyével az akkorinak.
Összességében jól érzékelhető, hogy a szocializmus évtizedei nem kedveztek a Duna-menti turizmusnak, valamint a vízparti-rekreációs időtöltésnek. Ez elsősorban a Duna vízminőségének leromlása miatt következett be, mert a II. világháború után az ipari termelés újraindult és a korábbi eredmények többszörösét kellett produkálni. Az ’50-es évektől a ’90-es évekig a budapesti gyárak szennyvize, valamint a kommunális szennyvíz is tisztítatlanul került bele a Dunába. Emiatt a vízminőség teljesen leromlott, fürdésre alkalmatlanná vált. Főképp a szerves szennyezőanyagok, fenolok, kátrányszármazékok és hajóüzemanyagok koncentrálódtak. Az élővilág is megsínylette, hiszen a túl magas szervesanyag-koncentráció miatt egyes fajok elszaporodtak, míg mások eltűntek a vízből (INT-06).
7. ábra: Az 1997-es térkép (Kép forrása: A Hadtörténeti Múzeum Térképtára)
Az 1990-es évek és a rendszerváltás után elkezdődött a szennyvíztisztítók korszerűsítése, valamint a modern szennyvízgyűjtő-hálózat kiépítése. Ennek hatására a korábbi 50%-os tisztítottság 95%-ra emelkedett. Ez azt jelentette, hogy a szennyvizet 95%-ban megtisztítva engedték bele a Dunába.
8. ábra: A Dunakeszi szabadstrand (Kép forrása: Kalász Tünde)
Ezzel párhuzamosan emelkedett a folyó vízminősége, napjainkra már fürdőzhető. Erre példa, hogy Dunakeszin 2017-ben kialakításra került egy ízléses szabadstrand, megfelelő felszereltséggel (8. ábra). Már a Római-parton is szabadstrandot terveznek létesíteni, a tavalyi tesztnap sikeressége után. Vác városa is jó példaként említhető meg, hiszen az ott mai napig is gyönyörű állapotban lévő fasor igazi éke a Duna-partnak (9. ábra). Ezek a kezdeményezések alátámasztják, hogy a vízminőség napjainkra megfelelő lett (INT-07, 08).
9. ábra: A váci vadgesztenyefasor (Kép forrása: Kalász Tünde)
Különösen szomorú a Tungsram strand bezárása, még mindig vannak kezdeményezések azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne az egykori strandot újra megnyitni. Jelen pillanatban a tulajdonosa a General Electrics, a strand üzemeltetője pedig az Újpesti Önkormányzat. Valószínűleg szennyezett a terület a korábbi ipari tevékenységek hatására, emiatt sem történik felsőbb kezdeményezés az újranyitására. Jelenleg teljesen lepusztult állapotban van (10. ábra).
10. a,b ábra: A Tungsram strand jelenlegi állapotában (Képek forrása: INT-04)
A kerület is látja a kihasználatlan lehetőségeket, az Integrált Városfejlesztési Stratégia több lehetőséget megfogalmaz a Duna-part integrálására, rekreációs-turisztikai potenciáljának jobb hasznosítására:
- a Duna-menti rekreációs kínálat korszerűsítése, valamint a zöldfelületek hálózattá szervezése esetében a kerület Budapest egyik rekreációs csomópontjává válhatna;
- a folyó mellett elhelyezkedő közművállalatok nyitottabb működése (látogatóközpont, ipari emlékek bemutatása) hozzájárulna a Duna városszerkezeti integrálódásához;
- Újpest történelmi központjának és környezetének megújítása és megnyitása a Dunára, valamint városszerkezeti integrációjának megalapozása;
- a Duna-parti városrész fejlesztése, valamint a Károlyi Városközpont és a Téli kikötő közötti csatlakozó önkormányzati tulajdonú területen rekreációs fejlesztés megvalósítása szerepel (UIVS, 2008).
Akarat, szándék tehát van, reméljük hamarosan megvalósulhatnak ezek az elképzelések.
A cikk Kalász Tünde Erzsébet: „Rekreációs-turisztikai fejlesztés Újpesttől Vácig, különös tekintettel a Dunához kapcsolódó lehetőségekre” című diplomaterv alapján készült.
Irodalomjegyzék
A Történeti térképek a Hadtörténeti Térképtárból származnak
1. DANUBE HIKE Túrázás a Duna mentén: Danube Region Strategy, Naturefriends International
UIVS, 2008 – Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008): Város-Teampannon Kft.
INT-01 – www.teir.hu
INT-02 – http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-935.html
INT-03 – http://gyartastrend.hu/hogyan_keszul/cikk/az_elso_dunai_gozhajo
INT-05 – https://www.facebook.com/tungsramstrand/photos/rpp.126562837378777/126595770708817/?type=3&theater
INT-06 – http://www.turistamagazin.hu/a-duna-egyre-jobb-passzban-van-de-meg-sok-a-tennivalonk.html
INT-07 – http://www.dunakanyarregio.hu/index_article.php?cikk=7825
INT-08 – https://index.hu/belfold/budapest/2019/02/08/a_romain_lehet_eloszor_ujra_dunai_strand_budapesten/
