16℃ 8℃
október 22. Előd, Szalóme, Kordélia
Talajélet

Földigiliszták szerepe a talajainkban

Agrofórum Online

A „gazdák legjobb barátja”, a földigiliszta, olvashatjuk sokszor a cikkekben. Nem véletlenül, hiszen a földigilisztáknak nagy szerepük van abban, hogy talajaink jó minőségűek legyenek, illetve, hogy a gazdák könnyebben tudják a földjeiket művelni és aztán majd jó minőségű hazai termést vehessünk a piacokon, boltokban.

A talajéletben betöltött jelentőségük régóta ismert. A földigiliszták talajevők, fontos szerepük van a talajok fizikai sajátságainak javításában. Ürülékük növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, járataik – lényegében ürülékkel bélelt féregcsövek (biopórusok) – nyomán javul a talaj levegő- és vízgazdálkodása, folyamatos tevékenységük révén szerepük van a feltalaj és az altalaj keverésében. A földigiliszták talajéletben betöltött jelentőségét már Darwin is vizsgálta, a giliszták viselkedéséről és a talajban betöltött szerepükről. A gyűrűsférgek nagyon érzékenyen reagálnak a szárazságra és a talaj víztartalmára. A szárazság elől vertikális mozgással védekeznek, a mélyebb talajrétegekbe ássák be magukat. A talaj víztartalmának növekedése elől a talaj felszínére húzódnak. A közép-európai fajaik hőmérsékleti optimuma általában 10 °C körül van, a 25 °C-os meleget pedig a legtöbb faj még kedvező nedvességviszonyok mellett sem éli túl, aktivitásuk 0 °C-nál a nullára csökken. A talaj pH-jának emelkedése fejlődésükben okoz zavarokat.

A földigiliszták aktivitása levegőzteti, illetve lazítja a talajt. Továbbá segítségükkel a visszamaradt növényi maradványok bomlásnak indulnak, ezáltal növelve a növényi tápanyagok mennyiségét. Minden gazda örül, ha a talajában elegendő mennyiségű földigiliszta található, hiszen ezzel növelhető a talaj szervesanyag-tartalma és csökkenthető a talajművelések menetszáma.

Egy szántóföldben, a giliszták száma akár 100.000-től 1 millióig is terjedhet, melyeknek össztömegük hektáronként 100-1000 kg is lehet. A földigiliszták munkája nagyon fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakulásában.

Segítségükkel javítható a talaj vízelvezető képessége, illetve a levegőztetése, akár a mélyebb talajrétegekben is.

Jótékony hatást fejt ki a talaj szerkezeti tulajdonságaira is. Képesek növelni a pórusok, főképp a makropórusok (>0,5 mm) arányát a talajban és áskálódásukkal csatornarendszereket képesek létrehozni a talaj rétegeiben. Ezek a csatornahálózatok elérhetik akár a 4000-5000 km hosszúságot hektáronként és akár 2-3 méter mélységig lehatolnak. Ezek az alagutak a gyökerek számára megkönnyítik a talajba hatolást. Néhány év alatt, a földigiliszták képesek akár 10 tonna földet a talaj felszínére juttatni gilisztaürülékkel. A talaj biológiája tovább javítja azt, hogy a földigiliszták serkentik a mikroorganizmus aktivitást, így a gombák és baktériumok is gyorsabban terjednek a talajban. Továbbá ez javítja a talaj kémiai tulajdonságait, illetve a tápanyagok felvehetősége javul, ha a szerves anyagokat a földigiliszták feltárják. Például, a nitrátkoncentráció 8-szor nagyobb a giliszta ürülékében, mint a környező talajban. Ez a földigiliszta ürülék egyfajta ragasztóként viselkedik a talaj részecskéi között, így javítva annak szerkezetét.

A földigiliszták nagyon érzékenyen reagálnak a modern mezőgazdaság különböző elemeire, mint például a növényvédő szerekre, illetve a talaj tömörödésére. A talajművelés egy kényes kérdés, hiszen megzavarja a földigilisztákat és lerombolja az alagútrendszerüket. Ez főképpen a szeptember és október közötti időszakra igaz, amikor is a földigiliszták párzási időszaka van. Az alábbi talajművelés zavarja meg a gilisztákat: direkt vetés, sekély kultivátorozás, mély kultivátorozás, szántás és a talajmarózás.

A szántás kártékony hatása a gilisztákra nézve gyakori probléma. Egy tanulmány szerint, szántás után a talajban élő giliszták közel 10%-a a talajfelszínre kerül. Egyharmadukat a madarak elfogyasztják, kétharmaduknak sikerül átvészelnie és járatot találni a talajba.

A földigiliszták számának növelése céljából érdemes számukra táplálékot biztosítani. Ennek a legjobb módszere, ha a vetésforgóba lóherét és gyepet telepítünk. Minden olyan intézkedés, ami növeli a talaj szerves anyagát, pozitívan hat a gilisztákra. Tehát a zöldtrágya és a köztes védőnövény kiváló gilisztatáplálék.

A területet néhány évig pihentetjük, majd őszi búza helyett lóherét és gyepet telepítünk, a földigiliszták száma a következő növény betakarításig duplájára növekedhet. A földigiliszták tökéletes indikátorai a talaj termékenységének. Ott ahol a giliszta képes szaporodni, ott a növény is képes teremni.

Forrás: https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/agronomiai-ismeretek/a-termeszet-segitsegevel/foldigilisztak/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Élővilág a járdák alatt – a városi talaj titkai

A városi talaj nem halott. De ha tovább tapossuk, locsoljuk és nyírjuk, könnyen azzá tehetjük.

Casuarina – a nitrogént megkötő trópusi fa

2025. október 17. 14:10

A Casuarina nemcsak árnyékot ad: gyökerei nitrogént juttatnak a talajba, serkentve más növények növekedését.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

2020. október 14. 13:10

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.

A barna erdőtalajok típusai: savanyú, nem podzolos, pangóvizes, kovárványos barna erdőtalajok

2022. október 23. 07:36

A barna erdőtalajok típusai közül ebben a cikkünkben a savanyú, nem podzolos, a pangóvizes, a kovárványos barna erdőtalajok kerülnek bemutatásra.

Savas eső és hatásai a talajra

2022. november 6. 08:37

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

Rúgjuk fenéken a hasznos mikrobákat a talajban biostimulátorokkal!

2019. március 20. 11:15

Az AgrOptim növény-aktív biostimuláns hatóanyagtartalma segítségével növeli a fotoszintetikus aktivitást, ezáltal több gyökérnedvet állít elő a növény, ami a mikrobákat odacsalogatva feltárja az addig még nem felvehető formában lévő ásványi anyagokat, tápanyagokat.