Földigiliszták szerepe a talajainkban
A „gazdák legjobb barátja”, a földigiliszta, olvashatjuk sokszor a cikkekben. Nem véletlenül, hiszen a földigilisztáknak nagy szerepük van abban, hogy talajaink jó minőségűek legyenek, illetve, hogy a gazdák könnyebben tudják a földjeiket művelni és aztán majd jó minőségű hazai termést vehessünk a piacokon, boltokban.
A talajéletben betöltött jelentőségük régóta ismert. A földigiliszták talajevők, fontos szerepük van a talajok fizikai sajátságainak javításában. Ürülékük növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, járataik – lényegében ürülékkel bélelt féregcsövek (biopórusok) – nyomán javul a talaj levegő- és vízgazdálkodása, folyamatos tevékenységük révén szerepük van a feltalaj és az altalaj keverésében. A földigiliszták talajéletben betöltött jelentőségét már Darwin is vizsgálta, a giliszták viselkedéséről és a talajban betöltött szerepükről. A gyűrűsférgek nagyon érzékenyen reagálnak a szárazságra és a talaj víztartalmára. A szárazság elől vertikális mozgással védekeznek, a mélyebb talajrétegekbe ássák be magukat. A talaj víztartalmának növekedése elől a talaj felszínére húzódnak. A közép-európai fajaik hőmérsékleti optimuma általában 10 °C körül van, a 25 °C-os meleget pedig a legtöbb faj még kedvező nedvességviszonyok mellett sem éli túl, aktivitásuk 0 °C-nál a nullára csökken. A talaj pH-jának emelkedése fejlődésükben okoz zavarokat.
A földigiliszták aktivitása levegőzteti, illetve lazítja a talajt. Továbbá segítségükkel a visszamaradt növényi maradványok bomlásnak indulnak, ezáltal növelve a növényi tápanyagok mennyiségét. Minden gazda örül, ha a talajában elegendő mennyiségű földigiliszta található, hiszen ezzel növelhető a talaj szervesanyag-tartalma és csökkenthető a talajművelések menetszáma.
Egy szántóföldben, a giliszták száma akár 100.000-től 1 millióig is terjedhet, melyeknek össztömegük hektáronként 100-1000 kg is lehet. A földigiliszták munkája nagyon fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakulásában.
Segítségükkel javítható a talaj vízelvezető képessége, illetve a levegőztetése, akár a mélyebb talajrétegekben is.
Jótékony hatást fejt ki a talaj szerkezeti tulajdonságaira is. Képesek növelni a pórusok, főképp a makropórusok (>0,5 mm) arányát a talajban és áskálódásukkal csatornarendszereket képesek létrehozni a talaj rétegeiben. Ezek a csatornahálózatok elérhetik akár a 4000-5000 km hosszúságot hektáronként és akár 2-3 méter mélységig lehatolnak. Ezek az alagutak a gyökerek számára megkönnyítik a talajba hatolást. Néhány év alatt, a földigiliszták képesek akár 10 tonna földet a talaj felszínére juttatni gilisztaürülékkel. A talaj biológiája tovább javítja azt, hogy a földigiliszták serkentik a mikroorganizmus aktivitást, így a gombák és baktériumok is gyorsabban terjednek a talajban. Továbbá ez javítja a talaj kémiai tulajdonságait, illetve a tápanyagok felvehetősége javul, ha a szerves anyagokat a földigiliszták feltárják. Például, a nitrátkoncentráció 8-szor nagyobb a giliszta ürülékében, mint a környező talajban. Ez a földigiliszta ürülék egyfajta ragasztóként viselkedik a talaj részecskéi között, így javítva annak szerkezetét.
A földigiliszták nagyon érzékenyen reagálnak a modern mezőgazdaság különböző elemeire, mint például a növényvédő szerekre, illetve a talaj tömörödésére. A talajművelés egy kényes kérdés, hiszen megzavarja a földigilisztákat és lerombolja az alagútrendszerüket. Ez főképpen a szeptember és október közötti időszakra igaz, amikor is a földigiliszták párzási időszaka van. Az alábbi talajművelés zavarja meg a gilisztákat: direkt vetés, sekély kultivátorozás, mély kultivátorozás, szántás és a talajmarózás.
A szántás kártékony hatása a gilisztákra nézve gyakori probléma. Egy tanulmány szerint, szántás után a talajban élő giliszták közel 10%-a a talajfelszínre kerül. Egyharmadukat a madarak elfogyasztják, kétharmaduknak sikerül átvészelnie és járatot találni a talajba.
A földigiliszták számának növelése céljából érdemes számukra táplálékot biztosítani. Ennek a legjobb módszere, ha a vetésforgóba lóherét és gyepet telepítünk. Minden olyan intézkedés, ami növeli a talaj szerves anyagát, pozitívan hat a gilisztákra. Tehát a zöldtrágya és a köztes védőnövény kiváló gilisztatáplálék.
A területet néhány évig pihentetjük, majd őszi búza helyett lóherét és gyepet telepítünk, a földigiliszták száma a következő növény betakarításig duplájára növekedhet. A földigiliszták tökéletes indikátorai a talaj termékenységének. Ott ahol a giliszta képes szaporodni, ott a növény is képes teremni.
Forrás: https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/agronomiai-ismeretek/a-termeszet-segitsegevel/foldigilisztak/
