Talajélet

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

Agrofórum Online

A városi környezetben gyakran találkozunk nem igazán használt vagy teljesen elhagyott földterületekkel: parlagon álló telkek, útszélek, felújításra váró közparkok peremei, közműsávok vagy éppen magaságyások, amelyek egy-egy szezon után kihasználatlanul maradnak.

Ezek a területek látszólag jelentéktelenek – valójában azonban értékes mikroéletterek és potenciális ökológiai foltokként is nézhetünk rájuk. A másodvetés, vagyis a szezon második felében történő célzott vetés, éppen ezt a rejtett potenciált aktiválja.

Agroökológia a városban: több mint adaptáció

Az agroökológia városi alkalmazása nemcsak arról szól, hogy „vidéki technikákat” adaptálunk a városba, hanem arról is, hogy a területeket újrahasznosítjuk, miközben ökoszisztéma-szolgáltatásokat hozunk létre. Egy jól megtervezett másodvetés nemcsak takarja a csupasz talajt, hanem javítja annak szerkezetét, tápanyagtartalmát, növeli a talajélet aktivitását, és kedvező mikroklímát alakít ki a környező vegetáció számára.

Zöldítő keverékek: gyors takarás, gyors haszon

A városi másodvetések típusai és céljai sokfélék lehetnek. Az egyik leggyakoribb a zöldítőkeverékek vetése, amelyek gyorsan kelő, rövid tenyészidejű növényekből állnak – például facélia, pohánka, olajretek, mustár, borsó vagy zab.

Számos felhagyott ruderális terület virágossá változtatható

Ezek a növények nem csak díszítenek, de talajtakaróként is funkcionálnak: csökkentik a párolgást, visszaszorítják a gyomnövényeket, és gyökérzetükkel lazítják a talajt. Egy parkban vagy közösségi kertben vetett zöldítőkeverék tehát nemcsak ökológiai érték, hanem fenntartási eszköz is.

Élő komposzt: biomasszával talajt javítani

Egy másik lehetőség a komposzt-növények célzott telepítése. Ezek olyan fajok – például csicsóka, cukorrépa, tarlórépa vagy napraforgó –, amelyek gyors biomassza-növekedéssel bírnak, majd betakarítás nélkül a helyszínen bedolgozhatók a talajba.

Ez különösen előnyös olyan területeken, ahol hosszabb távon is fenntartható talajjavítás a cél. Az így létrejövő „élő komposztálás” egyre több városi projekt része, különösen ott, ahol a talaj minősége korlátozó tényező.

Beporzóbarát sávok: városi ökológiai háló

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a beültetetlen sávok kérdését sem, amelyek sokszor a telepítések közti zónákban maradnak meg. Ezekben a sávokban virágos keverékek vagy célzottan beporzóbarát fajok alkalmazása kétszeresen is értelmezhető.

Az ilyen területek hasznossá is tehetők

Egyrészt átmeneti vegetációként funkcionálnak, másrészt ökoszisztéma-léptékű kapcsolatokat teremtenek, például egy zöldtető és egy utca menti fasor között. A virágzó másodvetés így nemcsak esztétikai elem, hanem ökológiai hídszakasz.

Időzítés és fajválasztás: a siker kulcsa

Az időzítés kiemelten fontos. Egy nyár végén elvetett másodvetés akkor lesz sikeres, ha gyorsan kelő fajokat választunk, amelyek rövid idő alatt képesek záródni. A változó időjárás miatt a fajtaválasztásnak alkalmazkodónak kell lennie – hő- és szárazságtűrés, gyors kezdeti fejlődés és önálló regenerációs képesség ma már elvárás. A takarónövényekkel történő zöldítés időszakosan akár öntözés nélkül is kivitelezhető, különösen, ha a vetést követően még kihasználható az őszi csapadékmaximum.

Multifunkció: ehető, gyógy-, méhlegelő egyben

A városi másodvetések egyik legizgalmasabb formája a multifunkcionális bevetés, ahol a cél nem pusztán a takarás vagy tápanyagpótlás, hanem olyan növények alkalmazása, amelyek többféle hasznot is hoznak: például ehető virágok (borsó, körömvirág), méhlegelők, vagy gyógy- és fűszernövények.

Ezek a beültetések a közösségi kertekben szemléletformáló szerepet is betöltenek – nemcsak megmutatják a városi agrárium lehetőségeit, hanem kézzelfogható, sokszor fogyasztható eredményeket is hoznak.

Közösségi gondozás nélkül nincs fenntarthatóság

Az ilyen beavatkozások megvalósításához szükség van tervezési háttérre, szakmai koordinációra és gyakran civil részvételre is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a másodvetések sikeressége nagyban függ attól, van-e mögötte gondozási hajlandóság és helyi közösségi akarat. Ott, ahol ez adott, a projekt nemcsak ökológiai, hanem társadalmi értelemben is gyökeret ver.

Szemléletváltás: a városi talaj nem pihenhet

A városi agrárium egyik új fejezete tehát a másodvetések és takarónövények irányába nyílik. Ez nemcsak a városi földek újrafelhasználása, hanem egy szemléletváltás is: felismerni, hogy a város talaja nem pihenhet tétlenül, ha élhető környezetet akarunk. A termőföld minden négyzetmétere lehet érték – még akkor is, ha csak néhány hétig díszít, táplál vagy véd. Mert ahol a másodvetés megjelenik, ott a talaj nem halott, hanem újra aktív része lesz a városi ökológiának.

Képek: Unsplash.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

2018. október 14. 02:34

A nitrogén fontos a szőlőben. A szőlőültetvényekben ezért helyesen kell megállapítani a nitrogénpótlás mértékét. A számításhoz számos tényezőre kell figyelni: talajtani sajátosságok, a tőkék növekedési ereje, a talajápolás módja, az évjárat hatásai.

No-till - A gépi talajművelést elhagyó növénytermesztés segítői: a takarónövények

2020. február 26. 16:01

A minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológia alapja a megfelelő takarónövények kiválasztása, hiszen a nehéz vasak munkáját, és az inputanyagok kiváltását is ezek végzik.

Tapasztalatok egy kiforrott termesztési rendszerről - Tanulmányút az Egyesült Államokban

2018. november 7. 12:36

Az Egyesült Államokban a precíziós gazdálkodásnak már „múltja” van, ennek köszönhetően termőzóna-lehatárolásnál a hozamtérképek sorozatára alapozhatnak. A drónokkal, multi- és hiperspektrális kamerákkal minden egyetem intenzíven kísérletezik, több cég komoly, igazi hightech szolgáltatást épít rájuk.

No-till – megéri

2023. január 13. 14:13

,,Az eredmény: hatékonyabb gyomszabályozás, jobb talajegészség és magasabb szervesanyag-tartalom. A talajművelés nélküli termesztéshez hasonlóan a takarónövények termesztésének előnyei sem azonnaliak. El kell kötelezni magunkat mellette, mielőtt kifizetődik.”