7℃ 2℃
november 20. Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog
Időjárás

Mit is nevezünk talaj menti fagynak?

Agrofórum Online

A fagyok idén november végére érkeztek meg. Éjszaka és hajnalban már érzékelhető, hogy lemegy a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, és reggelre „csípős” hidegek vannak. Fagyott, deres a fű és a talaj is.

Mit értünk talaj menti fagy, illetve talajfagy alatt?

Talaj menti fagynak nevezzük azt a jelenséget, amikor a talaj közelében – attól néhány cm-re -, illetve a talaj felszínén 0 °C alá süllyed a hőmérséklet. Ha pedig a nedves talajréteg hőmérséklete 0 °C alá süllyed, a talajban levő szabad víz megfagy. A talajfagy átlagos mélysége 25-35 cm, csak az igen kemény, szigorú teleken hatol le a fagy 1 m mélységig. Ez a zóna mindenképpen csak rövid ideig maradhat fagyott, mert a mélyebb rétegek télen a legmelegebbek, és a hőenergia a melegebb rétegektől állandóan áramlik a felső talajrétegek felé, ezzel meggátolva a fagy mélyebbre hatolását és tartós fennmaradását. A fagyás megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a talajmunkálatok elvégzését, a talaj vízbefogadó képességét nagymértékben korlátozza, ezért a fagyott talajon hirtelen olvadás vagy nagyobb esőzés után fennáll az elárasztás veszélye.

Hogyan prognosztizálhatjuk a tavaszi fagyokat?

Tavasszal a fagyveszélyes időszakban folyamatosan mérni kell, és 7, 13 és 19 órakor is le kell olvasni a száraz vagy más néven léghőmérsékletet (a levegő hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérsékletét) és a nedves hőmérsékletet (azt az egyensúlyi hőmérsékletet, amely nedvesített érzékelőjű hőmérőn mérhető a hő- és nedvességcsere egyensúlyának beállása után). Ezekből az értékekből meghatározható a levegő relatív páratartalma (adott hőmérsékleten a levegőben található pára mennyiségének és az ugyanezen a hőmérsékleten lehetséges legnagyobb páramennyiségnek az aránya, százalékban kifejezve) és a harmatpont (az a hőmérséklet, amelyre a levegőnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz kicsapódjon). Amennyiben a 13 órai harmatpont +2,5 °C alatt van, a következő hajnalon a fagy valószínűsége nagy. Ilyen esetben a fagy elleni védelmet délután elő kell készíteni. A harmatpont meghatározását 19 órakor meg kell ismételni. Ha a harmatpont szintén +2,5 °C alatti, az ég tiszta, és szélcsend van, akkor másnap hajnalra fagy várható.

Forrás:

https://www.agraroldal.hu/talajfagy-kifejezes.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Rendkívüli hétvége vár ránk, jól tippeltek a meteorológusok

2025. november 20. 09:10

Novemberben a mezőgazdaságból élők már a telet és a havat várják, amiből már ezen a hétvégén ízelítőt kapunk.

Import burgonya vár ránk? Eltűnhet a magyar!

2025. november 7. 14:10

A melegedő klíma és az új kártevők miatt a burgonya egyre kevésbé termeszthető Magyarországon – évtizedeken belül eltűnhet.

Ennyi csapadék pótlódik vissza a következő egy hétben, az Alföldön gazdálkodók fellélegezhetnek

2025. november 7. 09:10

Országos átlagban szinte csak a szokásos csapadékmennyiség fele hullott ezen a nyáron. A folytatás kapcsán jó hírekkel szolgálnak a meteorológusok.

A klímaváltozás átírja a jégesők szabályait

2025. november 1. 14:10

A jégesők ritkábbak, de a zivatarok gyakoribbak és hevesebbek lehetnek – mutatják a legújabb klímamodellek.

Hogyan savanyíthatjuk a talajt a körte számára?

2020. április 12. 05:36

Sz. Balázs kérdése: Segítségüket szeretném kérni. Hogyan lehet csepegtető öntözéssel savanyítani a talajt ahhoz, hogy megfelelő legyen a ph értéke a körtének a kedvező tápanyag-felvételhez.

Fontos a talaj egészségesen tartása

2019. április 30. 06:47

A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Hogyan veszik fel a növények a tápanyagokat?

2024. szeptember 20. 16:10

Bár a műtrágyákról, tápoldatokról sokat hallunk, talán nem mindenki tudja, hogy mit és hogyan „esznek” a növények. Pedig akár éhen is halhatnak!