Az almát és a körtét étkezési célokra már az ókorban termelték. Napjainkban, a 80-as évek végéig folyamatosan bővült a termelés, majd kis megtorpanás után a 90-es években újra jelentős mértékben emelkedett a hazánkban megtermelt alma és körte mennyisége.
A mennyiségi növekedés mellett azonban a fogyasztói igényekkel összhangban a minőségi paraméterekkel szemben támasztott követelmények is jelentős fejlődésen estek és esnek át. Újabb és újabb alanyok, fajták jelennek meg a piacon, a régi nagy térállású ültetvényeket egyre inkább az intenzív termesztést lehetővé tevő, sűrű térállású gyümölcsösök váltják fel. Ezek a korszerű ültetvények alkalmasak arra, hogy megfelelő öntözés, tápanyag-utánpótlás, metszés, termésritkítás és növényvédelem mellett évről évre nagy mennyiségű és kiváló minőségű gyümölcsöt teremjenek.
Sok hazai termelőnek sajnos még nem, vagy csak részben sikerült a hagyományos ültetvényét korszerűsítenie.
Természetesen kis odafigyeléssel és nagy szakértelemmel jó minőségű gyümölcsöt ezekben a kertekben is lehet termelni. A metszés, valamint a tápanyag-utánpótlás itt is kardinális kérdés. A megtermelt gyümölcsök méretét azonban legalább ennyire befolyásolja a talaj nedvességtartalma. Ha a gyümölcsösünk nem öntözhető, akkor bizony ki vagyunk téve az időjárás szeszélyének és a hosszabb-rövidebb ideig tartó száraz periódusok jelentősen csökkenthetik a betakarított termés gyümölcsátmérőjét. Ezt a kockázatot lehet jelentősen csökkenteni különböző, a növények életfolyamataira hatással bíró, algakivonatot tartalmazó készítményekkel. Az Arysta által forgalmazott Goemar BM-86 nevű termék szárazabb időjárási körülmények között is képes 4-5 mm-el megnövelni az átlagátmérőt mind alma, mind körte esetében. A készítmény már több mint tíz éve a piacon van, országosan több termelő évek óta nagy megelégedéssel használja. Cikkünkben olyan termelőt kérdeztünk meg, aki jól ismeri a terméket, mivel évek óta használja azt.
Csengő Miklós okleveles kertészmérnök, a Pyrus 94 Kft. egyik alapító tagja. A cég megalakulása óta aktívan részt vesz a cég működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Arysta: Mikor alakult a cégetek és mivel foglalkoztok?
Csengő Miklós: A Pyrus 94 Kft. – mint ahogy a nevében is benne van –, 1994-ben alakult. A cég körte és alma termesztésével foglalkozik több mint 20 éve. Jelenleg 150 ha körtét és 45 ha almát művelünk. A megtermelt árut elsősorban a hazai nagy élelmiszerláncoknak értékesítjük. Saját hűtőházunknak köszönhetően az év nagy részében folyamatosan ki tudjuk elégíteni vevőink igényeit.
Arysta: Mondanál néhány szót az ültetvényetek szerkezetéről?
Csengő Miklós: A körteültetvényeink egy jelentős része már elmúlt 40 éves, de vannak jóval fiatalabb telepítéseink is. A Bodrogközben gazdálkodunk viszonylag kötött talajokon, ahol korábban jellemző volt a magas talajvízszint. (Ez utóbbi az elmúlt évek szárazabb periódusai miatt sajnos már nem igaz.) Ezeket a területi sajátosságokat figyelembe véve úgy döntöttünk a fiatalabb ültetvények telepítésénél, hogy az idősebbekhez hasonlóan vad alanyra szemzett szaporítóanyag mellé tesszük le a voksunkat. A fő fajtáink a Vilmos körte, Bosc kobak, Packhams és a Clapp kedveltje. Sajnos a körteültetvényeinkben az öntözés egyelőre nem megoldott.
Arysta: Szárazabb években okoz-e gondot az öntözés hiánya?
Csengő Miklós: Sajnos igen. Mint már említettem, beszállítói vagyunk több nagy élelmiszer áruházláncnak is, melyeknél a minőségi követelmények időről időre növekednek. Körte esetében – többek között – a minimális méretre vonatkozóan is nőttek az elvárások. Azt tapasztaltuk, hogy szárazabb években sajnos a termés egy jelentősebb része nem érte el a kívánt 60 mm-es méretet, amelyet így nem tudtunk a partnereink felé étkezési körteként értékesíteni.
Kezeletlen
Arysta: Ez volt az elsődleges oka, hogy kipróbáltátok a Goemar BM-86-ot?
Csengő Miklós: Igen. Rendkívül meggyőzőek voltak számunkra azok a kísérletek, amelyeket 5-6 éve az Arysta állított be az ültetvényünkben. Már mérés előtt is szemmel látható volt a különbség a kezelt és kezeletlen területről leszedett ládák között. Homogénebb és darabosabb árut lehetett a kezelt területről betakarítani. A kísérlet évében átlag 6 mm-rel nagyobb átmérőt sikerült produkálni Vilmos körte esetében. Cégünknél azóta a Goemar BM-86 fix eleme a technológiának. Szárazabb években, öntözetlen körülmények között is képes 4-5 mm-rel megnövelni az átlagátmérőt, aminek köszönhetően a termésnek jóval kisebb része marad a minimálisan elvárt 60 mm-es gyümölcsátmérő alatt.
Arysta: Említetted, hogy fix elem lett a technológiátokban a Goemar BM-86. Elmondanád azt is, hogy mikor és hogyan használjátok?
Csengő Miklós: Természetesen, nem titok. A forgalmazó cég ugyan három kezelést javasol egy évben, a mi tapasztalataink szerint viszont már két kezelés esetén is jönnek azok az eredmények, amelyekről beszéltem. Virágzás kezdetén és sziromhulláskor szoktuk a készítményt kijuttatni az akkor aktuálisan használt növényvédő szerekkel együtt, tankkeverékben. Keverhetőségi problémával még nem találkoztunk az eddigi felhasználás során és a fitotoxicitással kapcsolatban is ezt tudom elmondani.
Goemar BM-86
Arysta: Említetted, hogy a megtermelt gyümölcs minőségi paramétereit illetően – és ide sorolnám a méretet is – fokozódtak az elvárások az utóbbi időben. A termesztés mely elemei játszanak kulcsszerepet abban, hogy növelni lehessen a hektáronként betakarítható extra minőségű áru mennyiségét?
Csengő Miklós: Ez egy komplex dolog. A szakszerű metszés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, növényvédelem, egyes években a termésritkítás és természetesen a minőségi paraméterekre pozitív hatást gyakorló algás készítmények használata, mind növeli a piacon jobban és magasabb áron értékesíthető áru mennyiségét. Bármelyik hiánya éreztetni fogja a hatását a termés mennyiségét és minőségét illetően. Mint már említettem, a mi területeink nagy része sajnos még nem öntözhető és ez bizony rányomja a bélyegét a betakarított gyümölcs méretére. Ez a negatív hatás jelentős mértékben csökkenthető a Goemar BM-86 kezelésekkel. Persze, ha van csapadék a különbség még inkább számottevő a kezelt és keletlen területek között. Igaz, plusz költséget jelent az ilyen típusú termékek használata, de az egyre nagyobb piaci versenyben a termelőknek mindent el kell követniük, hogy mennyiségben és minőségben állni tudják a versenyt a külföldi versenytársakkal.
