Tápanyag-utánpótlás

Tavaszi talajvizsgálat fontossága

Agrofórum Online

A tavaszi talajvizsgálat elvégzése rendkívül fontos minden gazdálkodó számára. Annak elmaradása könnyen vezethet nem megfelelő tápanyag-utánpótláshoz, aminek következménye lehet a jelentős terméskiesés is.

Köztudott, hogy a legtöbb haszonnövény számára a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) a legfontosabb elemek. Ezeken kívül jelentős és mérhető elemek még:

  • Ammónia (NH3),
  • Cink (Zn),
  • Klór (Cl),
  • Magnézium (Mg),
  • Mangán (Mn),
  • Molibdén (Mo),
  • Réz (Cu),
  • Szulfát (SO42-),
  • Vas (Fe).

A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, illetve termésnövelő anyagokat megfelelő időben és mennyiségben kell kijuttatni. Mindezt úgy, hogy a növények a lehető legjobban hasznosítani tudják. A helyes adag és időpont megválasztásával elkerülhető a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteség és a környezeti elemek (főként a vizek) terhelése.

A talajvizsgálat során a leggyakrabban előforduló tápanyaghiány-típusokat figyelhetjük meg:

  • Nitrogénhiány: leginkább az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a növény világosabb zöld vagy sárga színével járnak együtt.
  • Foszforhiány: a levélcsúcs a gabonában nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik. A foszfor hiánya csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.
  • Káliumhiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, majd elszáradnak a levélerek közötti szövetek.
  • Vízhiány: mértékétől függően jelentősen csökkentheti a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését, sőt a növény pusztulását is okozhatja.
  • Nem megfelelő talaj pH: az érték szélsőséges irányokba – savas vagy lúgos – történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de mindenképpen károsan befolyásolja a növények fejlődését.

A vetés előtti az egyik legfontosabb tennivaló a nitrogén-, foszfor-, káliumteszt elvégzése. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni (például a vízlevezető összefolyásoknál), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát. Vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről. A talajmintákat legalább 30-60 centiméterről kell venni. A késő tavaszi teszteket vízállásos, illetve bő csapadékos területeken végzik, amikor elegendő 20-25 cm mélységből talajmintát venni.

Forrás:

https://www.magro.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Időzített minőség és 120 évnyi tapasztalat

2025. április 2. 16:10

Az egyre csökkenő repce- és kukoricaterületünk egy meghatározó része napraforgótáblák formájában fog realizálódni 2025-ben is.

OldatszezON a TIMAC AGRO biostimulátoros lombtrágyáival

2025. március 21. 16:10

A március elsején beköszöntő hirtelen enyhe napközbeni időjárás beindította a talajban élő szervezetek és az őszi növények életfolyamatait.

Ne csak találgassunk!

2025. március 19. 16:10

A tápanyag-utánpótlás sok esetben a megszokáson alapszik. A rendelkezésünkre álló termékek köre szinte végtelen.

UREUS 46: a hatékonyabb nitrogénhasznosulás érdekében

2025. március 17. 16:10

Az UREUS 46 jelentősen hozzájárul a nitrogénveszteség csökkentéséhez és a tápanyag hasznosulásának növeléséhez.

Milyen az élő talaj és mivel tehető élővé?

2024. október 23. 05:40

Nem győzzük hangsúlyozni a felelős talajművelést, ahol nemcsak a termés maximalizálása a cél, hanem a talaj eróziótól való védelme és az élő szerveződések védelme a földfelszín alatt.

Hová tűnik a mulcs a kertben?

2024. október 31. 12:10

A legtöbb kerttulajdonos bosszankodott már azon, hogy a drága mulcsnak lassan nyoma sem marad, rendszeresen pótolni kell. De vajon baj ez?

Talaj, klíma, agrotechnika

2018. november 28. 04:36

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.

Talajjavítás növényekkel

2019. július 17. 09:37

A szakszerű köztesnövény-keverékek segítenek a talajszerkezet javításában (megfelelő pórusméret) és biztosítják az egészséges talajélet körülményeit.