Az alábbi blogbejegyzésben a tavaszi fejtrágyázás témakörét járom körbe. Elsődleges célom az őszi kalászosok első, második (és ahol van) harmadik fejtrágyájának elhelyezése a precíziós technológiában, de az őszi káposztarepce differenciált tápanyagutánpótlásáról is szót ejtek.
A február végi, március első napjait jellemző időjárás igencsak keresztbe tett az első fejtrágya mihamarabbi kijuttatásának. Szakmai körökben is megoszló véleményeket hallani arról, hogy jelen helyzetben mi a legmegfelelőbb döntés. Ennek megítélését jelen keretekben nem vállalom magamra, ehelyett sorba veszem, hogy milyen elvek mentén juttathatjuk ki a tavaszi fejtrágyát differenciáltan. Értelemszerűen a vegetációnak ebben a fázisában a nitrogén hatóanyag differenciálásáról beszélhetünk.
Őszi kalászosok differenciált tavaszi fejtrágyázása
Az őszi kalászosok, azon belül is az őszi búza tápanyag-gazdálkodásának tervezéséhez a szakirodalom a kijuttatandó nitrogén hatóanyag mennyiségét klasszikusan harmadolva ajánlja kiszórni. Az első harmadot ősszel, a második harmadot tavasszal első fejtrágyaként, a harmadikat pedig tavaszi második fejtrágya formájában.
Attól függően, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, milyen adatokkal bírunk, illetve hogyan építettük fel a precíziós technológiánkat, több féle elv mentén gondolkodhatunk.
1. kép: Szabad szemmel is egyértelműen kirajzolódó talajfolt búzában 2017 őszén
Az első és egyben talán legkomplexebb változat, ha a talajvizsgálati eredményekre alapozottan menedzsment zóna szinten már a vetés előtt a teljes tápanyagutánpótlási technológia meghatározásra kerül. Ennek előnye, hogy akár több hatóanyagot is ki tudunk helyspecifikusan juttatni, illetve növény és talaj tulajdonságokhoz tudjuk igazítani a teljes technológiát. Ez esetben szintén a klasszikus harmadolás menedzsment zóna szinten valósul meg, és tavasszal a leírtak alapján juttatjuk ki előre megtervezve a második és harmadik fejtrágyát.
2. kép: Az őszi búza jól fejlett állapotban ment a télbe, jól látható ezen a januári fotón is
Másik változat, ha nem áll rendelkezésünkre menedzsment zóna szinten talajvizsgálat és kijuttatási terv, viszont rendelkezésünkre áll nitrogénszenzor (pl. próbára kapunk a forgalmazótól), hogy az első tavaszi fejtrágya kiszórása közben elkészítjük a nitrogénellátottsági térképünket, majd a második fejtrágyát az ellátottság függvényében differenciáljuk.
Ennek másik verziója lehet, ha a második fejtrágya kiszórását online, a nitrogénszenzor által mért értékek szerint végezzük, vagyis amit a traktoron mér a szenzor, annak függvényében állítja azonnal a kijuttatandó mennyiséget.
Mindkét esetben a kijuttatandó átlagmennyiséget mi határozzuk meg, a monitor úgy fogja elosztani a beállítások és a mért értékek alapján a kijuttatásra szánt mennyiséget, hogy a táblaátlag az előre beállítottra jöjjön ki.
3. kép; Nitrogénszenzor monitor képe
Harmadik változat, ha nem áll rendelkezésre sem a menedzsment zóna alapú kijuttatási terv, sem nitrogén szenzor, akkor távérzékelési adatokra támaszkodva is lehet differenciálni a kijuttatandó nitrogén mennyiségét. Ekkor műhod által készített kép feldolgozásával NDVI felvétel alapján tudjuk differenciálni a kijuttatandó mennyiséget. Ezt egy alkalmas szolgáltatásként is meg tudjuk rendelni, nagyobb költség, kötöttség nélkül.
Ha a felvázolt három verzió közül eldöntöttük, hogy mit szeretnénk, és mire van lehetőségünk, azt is el kell dönteni, hogy mely elv mentén szeretnénk a differenciálást elvégezni. Az örök filozófiai kérdést fel kell tenni, hogy a gyengébb területre szeretnénk többet tenni, ezáltal a kiegyenlítettségre törekedni, vagy a gyengébbre kevesebbet szeretnénk kijuttatni, ezzel jobban a termőhelyi potenciálhoz igazítani a kijuttatást. Ezt mindenképp a területeink tulajdonságainak figyelembevételével végezzük. Előfordulhat az is, hogy míg az egyik táblán a homogenizáló elvet követjük, másik táblán pont az ellenkezőjét.
Repce differenciált fejtrágyázása
Az őszi káposztarepce fejtrágyázásának időszaka is mostanában van, ennek helyspecifikus kijuttatására is több lehetőség áll rendelkezésre. A kalászosokban felvázolt komplex tervezés erre a kultúrára is igaz lehet, vagyis, hogy menedzsment zóna szinten előre komplex tervet állítunk össze.
4. kép; Repcében ősszel kirajzolódó folt homoktalajon
Az őszi káposztarepce esetében, annak technológiájából adódóan a kalászosoknál bemutatott változatokon felül lehetőség nyílik plusz egy változatra. Az őszi regulátorozáskor a traktorra szerelt nitrogénszenzor elkészíti a nitrogénellátottsági térképet, majd az első tavaszi fejtrágyát ez alapján juttatjuk ki differenciáltan. Ezt a változatot bemutató képek:
5. kép: Őszi regulátorozáskor készített nitrogénellátottsági térkép
6. kép: Kijuttatási terv az előző térkép alapján
7. kép: Kijuttatott „ténytérkép” a monitoron
