Zöldség

A szénről, mint növényi tápelemről ritkán beszélünk – II. rész: a szén-dioxid-trágyázás gyakorlata

Agrofórum Online

Napjaikban a jövedelmező zöldséghajtatásnak elengedhetetlen technológiai eleme a szén-dioxid mesterséges pótlása, ami különösen igaz a talaj nélküli vízkultúrás és konténeres termesztésre. A szén-dioxid-szint 800-1.000 ppm-re emelése 10-30%-os termésnövekedést, egyes zöldségfajok esetében (pl. fejes saláta) rövidebb tenyészidőt, azaz koraiságot is eredményez.

Szén-dioxid mesterséges pótlása, CO2-trágyázás

A termesztési szempontból optimális szén-dioxid-koncentrációt alapvetően kétféle módon érhetjük el:

  • intenzív szellőztetéssel (légcserével) és
  • mesterséges úton történő pótlással, azaz szén-dioxid-trágyázással.

Míg talajjavítás céljából, korábban a zöldséghajtató üzemekben jelentős mennyiségű szerves trágyát használtak (10-20 kg/m2), és ebből adódóan nem, vagy kevésbé tapasztalták a levegő szén-dioxid-hiányát, nem merült fel, mint szükséglet a mesterséges formában történő kiegészítés és adagolás. Arról nem is beszélve, hogy régi konstrukciójú üvegházak esetén, a rosszul záródó szellőzők és ajtók némi szellőzést, azaz légcserét biztosítottak, ezeken keresztül megvalósult az oxigénben dús levegő ki, és a szén-dioxidban gazdagabb levegő beáramlása.

Ha szellőztetéssel tartani tudjuk a külső légtér CO2-szintjét, már csupán azzal 5-15%-os termésnövekedést érhetünk el, de ehhez legalább óránkénti tízszeres légcserére lenne szükség. Erre nincs mindig lehetőség, előfordulhat, hogy intenzív napsütés ellenére a külső léghőmérséklet nagyon alacsony, egy tartósabb szellőztetés esetén a növények megfáznának (lásd elmúlt évi, március végi időjárás). Nem is beszélve az ilyen intenzív szellőztetésből adódó többlet fűtési költségekről.

A szén-dioxid-trágyázás akkor hatásos, ha intenzív napsütés van! Főleg napsütésben gazdag tavaszi és őszi hónapokban (március, április és május, illetve szeptember és október), amikor még, illetve már a nagy meleg miatt nem kell a szellőzőket állandóan nyitva tartani, jelentős termésnövekedést érhetünk el mesterséges szén-dioxid bevezetésével, szén-dioxid-trágyázással.

A zöldséghajtatásban – a költségektől és a beszerezhetőségtől függően – egyes országok, illetve gazdaságok háromféle módszert alkalmaznak a szén-dioxid pótlására:

  • szénhidrogének (propán-bután, fölgáz, könnyű kénmentes tüzelőolaj) égetése,
  • száraz jég kihelyezése és
  • cseppfolyós szén-dioxid (palackokból) bevezetése.

A szénhidrogének elégetésével először a jó minőségű és olcsó földgázzal és propán-butánnal rendelkező hollandok foglalkoztak. 1 kg propán-bután gáz elégetésével 3 kg szén-dioxid nyerhető, 1 kg kénmentes petróleumból pedig 2,5 kg. Hátránya a rendszernek, hogy az égetés hatására nem mindig akkor növeli a hajtatóház hőmérsékletét, amikor erre szükség lenne, ebből adódóan használata hűvös időben előnyös, melegben kedvezőtlen.

Míg korábban jelentős kísérletek folytak a szárazjég kihelyezésével kapcsolatosan, napjainkban az alkalmazása teljesen visszaszorult.

Mint számos fejlett zöldséghajtatással rendelkező országban, így nálunk is a cseppfolyós CO2 használata terjedt el, aminek nagy előnye a tisztaság, továbbá a könnyű és pontos adagolás lehetősége. Magyarországon (Répcelakon) jó minőségben „bányásszák”, és magas nyomáson (73 Bar) cseppfolyós állapotban, fémpalackokban hozzák forgalomba. Természetes szén-dioxid lelőhelyek hiányában, a fejlett vegyiparral rendelkező országokban – ahol egyéb alapanyagok gyártása során, mint melléktermék is képződik – szintén hasznosítják a kertészeti üzemek.

A szén-dioxid adagolása, más környezeti tényezők, mindenekelőtt a megvilágítás függvénye:

  • Télen, borús időben (40 W/m2 ~ 5 000-6 000 lux) lényegében csak a természetes érték, azaz 400-500 ppm tartására kell törekedni.
  • Tavasszal, kissé felhős időben (70-100 W/m2 ~10 000-15 000 lux) 550-650 ppm koncentráció az ajánlott.
  • Napos időben, intenzív napsütés esetén (100-200 W/m2 ~ 15 000-30 000 lux felett) 800-900 ppm-et meghaladó töménység esetén legintenzívebb az asszimiláció, ezen a koncentráción érhető el a növény maximális teljesítőképessége.

A hazai termesztési gyakorlatban a CO2-adagolást – a tápoldatozáshoz hasonlóan – napfelkelte után 1,5-2 órával kezdik és napnyugta előtt ugyancsak két órával korábban fejezik be. (Borús idő esetén még korábban.) Szellőztetés előtt egy órával már szüneteltetjük a szén-dioxid-trágyázást. Naponta, a fényviszonyoktól és a szellőztetés mértékétől függően, 2-10 órán keresztül adagoljuk. Melegben és napos időben, amikor szellőztetünk, még egy határig hatásos lehet a levegő szén-dioxid-koncentráció növelése, de már nem a mért koncentráció alapján történik az adagolása, hanem óránként, hektárra számolva 80-120 kg CO2-t adunk.

Automata, azaz mérőműszerekhez kapcsolt adagolóval, kisebb gazdaságokban a palack mérlegre helyezésével mérhető és szabályozható a kijuttatott mennyiség.

Néhány további fontos tudnivaló a szén-dioxid-trágyázással kapcsolatosan:

  • 3 000–5 000 ppm, vagy a feletti CO2-koncentráció már káros a növényre (emberre is), akár perzselési tüneteket is okozhat.
  • Hatását rontja a talaj alacsony tápanyagszintje, továbbá a nem megfelelő (magas) éjszakai hőmérséklet. Éjjel, túl meleg esetén, az intenzív disszimiláció miatt lebomlanak azok az asszimilálták, amelyek napközben képződtek.
  • A CO2-koncentráció növelésével fokozódik a növények generatív hajlama (pl. paprika), és javul a sótűrő képessége.
  • Ha magasabb a CO2-koncentráció az optimálisnál, továbbá kevés fénnyel és magas páratartalommal párosul, kalcium és bór hiányának tünetei léphetnek fel.

Leghatékonyabb és leggazdaságosabb szén-dioxid kiegészítő adagolása tavasszal (március-május) és ősszel (szeptember-október) van!

A szén-dioxid-trágyázás hatását javító és rontó környezeti tényezők

Zárt térben, így a fóliák alatt és az üvegházakban is – szellőztetés híján – előfordulhat, hogy az oxigén nagymértékben felgyülemlik a CO2-hoz képest, ami következtében (CO2 hiányában) az asszimilációs folyamatok lelassulnak (leállnak), csökken a szerves anyag, illetve a szárazanyag-képzés, azaz csökken a termőképesség. A szén-dioxid-tartalom emelkedése – egy határig – több szervesanyag-beépülését eredményezi. Magas CO2-koncentráció esetén a szén-dioxid megkötése intenzívebb, de ha 50 ppm alá csökken, erősebbé válik az oxigén fixálása.

A gázcsere napi mérlege egyenlő a napi nettó CO2-felvétel és az éjszakai leadás különbözetével, ami annál jobb a növény gyarapodása szempontjából, minél nagyobb az eltérés. A különbséget növeli a nappali magas hőmérséklet és a fény intenzitásának növekedése is, illetve a rövidebb és hűvösebb éjszakák. A túl hideg, a melegigényes növények esetében (pl. paprika, paradicsom, uborka, padlizsán) a ~10 0C alatti éjszaka már nem kedvez a zöldtömeg gyarapodásának, mert a felvett tápanyagok nem képesek a hajtásokba, a termésekbe átépülni.

A szén-dioxid-trágyázás fontos része a modern hajtatástechnológiának, de gazdaságos és hatékony alkalmazásának technikai, technológiai és szakismereti feltételei vannak.

A fentiekben említett környezeti adatok (léghőmérséklet, páratartalom, fényerősség, levegő CO2-koncentrációja), amelyeknek függvénye a szén-dioxid adagolása, jelentős és pontos műszerezettséget tételez fel az üvegházakban, illetve a fóliák alatt. Az így szerzett adatok alapján történő klímaszabályozás kézi vezérléssel alig valósítható meg, szükséges a szellőzők és a fűtés szabályozásának gépesítése, automatizálása is.

Bár Liebig a híres „Minimum törvényt” a növényi tápelemekre alkotta meg, de igaz az egyes környezeti tényezőkre is. Hiába emelem a légtér CO2-tartalmát, ha alapvető hibákat követek el a tápoldatozás során, rossz az öntözővizem minősége, vagy nem a feltételeknek megfelelő fajtát választok, elhanyagolom a fitotechnikai munkákat (kacsozás, levelezés, szárrögzítés stb.) és a növényvédelmet. A szén-dioxid-trágyázás hatékonysága és jövedelmezősége csak valamennyi környezeti és technológiai tényező összehangolásának eredményeképpen várható, ennek hiányában csak felesleges költségnövelő eljárás marad. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sóska termesztése: teljes útmutató vetéstől a betakarításig

2025. május 25. 14:10

Savas íze, tavaszi frissessége és vitaminban gazdag levelei miatt a sóska méltán népszerű konyhakerti növény – mutatjuk a gondozás titkait!

Spárga a fókuszban: mitől lett luxus a tavasz zöldsége?

2025. május 19. 08:10

A spárga tavaszi sztárnövény, de megéri az árát? Körbejártuk termesztését, környezetterhelését és a tudatos fogyasztás lehetőségeit.

A zöldbab gazdasági jelentősége

2025. május 12. 14:10

A fajtakiválasztásnál, a környezeti és agrotechnikai lehetőségek mellett, a piac igényeivel is számolni kell.

Kelbimbó a kertben: bőséges és ízletes termés őszre

2025. május 8. 11:10

A kelbimbó megosztó zöldség. Sokan csak úgy emlékeznek rá, mint a  gyerekkori mumus a tányéron. Valójában egy rendkívül értékes növény,

Miért nem hoz virágokat a csónakorchidea?

2022. december 31. 06:36

Csónakorchideám korábban teli volt gyönyörű szép virágokkal, azonban jó ideje csak zöld levelei láthatók, virágokat nem képez. Mitől lehet ez?

Mi legyen télen az erkélyen nevelt szobarózsával?

2022. november 25. 04:36

Mi legyen télen az erkélyen nevelt szobarózsával? Hogyan ápoljam, hogy jövőre is virágozzon?

Házi tápoldat a zöld levelekért

2024. július 5. 07:40

Két olcsó és minden háztartásban előforduló alapanyagból készíthető növényápoló szer. Vajon tényleg működik?

Hogyan dugványozzam a muskátlit?

2023. szeptember 13. 04:37

Hogyan dugványozzam a muskátlit? Mire ügyeljek? Válaszukat előre is köszönöm!