13℃ 2℃
október 20. Vendel, Irén, Kleopátra
Zöldség

A tápoldatos zöldségtermesztés szabályai

Agrofórum Online

A tápoldatos termesztés nem csupán a szilárd műtrágyák feloldása, és folyékony formában történő kijuttatása, az eredményes és hatékony tápoldatozásnak több technológiai, műszaki, elméleti és ökológiai feltétele van.

A tápoldatos termesztés legfontosabb feltétele a jó minőségű öntözővíz, amiből eddigi vizsgálataink szerint nálunk meglehetősen kevés van, a kertészeti üzemekben jelenleg használt öntözővizeknek mintegy 25 %-a a szikesítő hatása miatt alkalmatlan tápoldat készítésére. A termesztési gyakorlatban az olyan vizeket, amelyek EC értéke meghaladja az 1,5 mS/cm-t, már tápoldat-készítésre nem javasolnak. (Optimális érték a 0,5-1,5 mS/cm.)

Míg a növény egy bizonyos határon belül szelektálja a számára fontos tápelemeket és kevésbé jelentős kémiai anyagokat, védekezik az alacsony és a magas hőmérséklet és páratartalom ellen, átmeneti tápanyaghiány esetén átépíti szervezetében a tápanyagokat, addig a tápoldat magas töménységével szemben „védtelen”, a magas sóérték a gyökérrendszert is közvetlen károsítja, ezen keresztül az egész asszimilációt alapvetően befolyásolja. Ezért a tápoldat készítése során különösen nagy figyelmet kell fordítani a tápoldat töménységére. Az egyes növényfajok, de néhány zöldségféle esetében a fajták között is jelentős különbség van a só-, azaz a tápoldat töménysége iránti érzékenység tekintetében.

A növény sótűrő-képessége, azaz a sóérzékenysége a fejlődése folyamán is változik. A zöldségek a csírázáskor, a gyökeresedéskor, egyes fajok esetében a virágzás vagy a terméskötés idején, továbbá palántakorban fokozott mértékben érzékenyek a közeg EC értékére, ennek megfelelően kell a műtrágya adagokat, illetve a tápoldat töménységét szabályozni.

Zöldségfélék csoportosítása sóérzékenységük alapján

Kevésbé sóérzékeny fajok:

fejes káposzta
hónapos retek
kelkáposzta
karalábé
bimbós kel
leveles kel
brokkoli
paradicsom
spárga
spenót
cékla

Közepesen sóérzékeny fajok:

vöröskáposzta
hónapos retek
kínai kel
burgonya
görögdinnye
sárgadinnye
tojásgyümölcs
borsó
spárgatök
sütőtök
téli retek
torma
csemegekukorica
fűszerpaprika
földimogyoró
gumós kömény

Sóérzékeny zöldségfajok:

karfiol
TV paprika
fejes saláta
zeller
bab
palánták
vöröshagyma
póréhagyma
fokhagyma
sárgarépa
petrezselyem
paszternák

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Aranyló gumók és zöld energia: a csicsóka új szerepben

2025. október 20. 07:10

A csicsóka, amely kibírja az aszályt, helyreállítja a talajt és egészséges táplálékot ad – most ismét a figyelem középpontjába került.

Sütni vagy díszíteni? – A tökfélék őszi kavalkádja

2025. október 18. 07:10

Az ősz igazi sztárjai a tökök – de nem mindegy, melyik kerül a sütőbe és melyik a teraszra. Segítünk eligazodni a fajták között!

Oltással védhető az uborka a cinkstressz ellen

2025. október 16. 07:10

Új kutatás bizonyítja: a megfelelő alanyra oltott uborka jobban bírja a cinkhiányt és a fémtoxicitást is.

Cékla kisokos: így választja ki a legjobbat!

2025. október 14. 08:10

A cékla igazi őszi vitaminforrás – de csak akkor, ha jól választjuk ki. Mutatjuk, mire figyeljünk a piacon!

Miért fontos a kálium és a magnézium esetében a harmonikus tápanyagellátás?

2018. október 5. 06:01

A harmonikus tápanyagellátás fogalmán azt értjük, hogy a termesztett növény számára olyan mennyiségben és arányban biztosítjuk a létfontosságú tápelemeket.

Mikrobiológiai készítmények hatékonysága - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (IV. rész)

2018. március 18. 19:05

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogénkötés, a tápanyagok mobilizálása, a szervesanyag-gazdálkodás és a talajszerkezet-javítás.

Kevesebb a nitrogén, de ettől még nem dőlhetünk hátra

2022. február 17. 10:05

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.

Hasznosabb-e a precízen kijuttatott tápanyag?

2018. december 2. 20:57

Beszélgetés Lajos Mihály szaktanácsadóval, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével.