Zöldség

Káposztafélék palántanevelése

Agrofórum Online

A klímaváltozás mellett, ami máris jelentős átrendeződést okoz néhány zöldségfaj termesztésében, a hajtatott káposztafélék területének csökkenésében a fogyasztási szokások változása is közrejátszik.

A kevesebb, mint 1000 hektár hajtató felületről több év átlagában 18-20 ezer tonna káposztafélét takarítanak be, aminek döntő része karalábé mellett, kínai kelből és fejes káposztából adódik, elenyésző a karfiol és a kelkáposzta hajtató felülete. Ültetésük a tél végi, kora tavaszi időszakra esik, nagyobb területen a paprika, kisebb felületen a paradicsom előnövényeként hajtatják őket. Általános a fűtés nélküli termesztés, ami többnyire kislégterű, mondhatni korszerűtlen fóliák alatt történik. Jellemző a február végétől, március közepéig történő ültetés, fajtól, fajtától függően az április közepi-végi, hideg tavasz esetén május elejei betakarítás. Szaporításuk kizárólag tápkockás (tálcás) palántáról történik.

A káposztafélék nem tartoznak a melegigényes zöldségfélék közé, a 13 0C körüli hőmérsékletet tartjuk számukra optimálisnak, ami nappal, borult időjárás esetén értendő. Érzékenyek a megfázásra – ilyen esetben jarovizálódnak, azaz magszárat fejlesztenek -, amit nem az egy-két alkalommal előforduló mínusz körüli értékek váltanak ki, sokkal inkább a tartós, napokon keresztüli 7-8 0C alatti hőmérséklet indukál.

Noha hőmérsékleti igényük hasonló, kisebb eltérések azért léteznek a fajok között, főleg a karalábé és a kínai kel érzékeny a megfázás okozta magszár-képződésre, de ilyen tekintetben a fajták között is (hajtató és szabadföldi) van különbség. Ha nem is olyan mértékben, mint a hideg, de a nagy meleg is okozhat fejlődési zavarokat, borús időben, meleg hatására, nagyon gyorsan megnyúlnak a palánták, ilyen tekintetben kritikus fejlettség a szikleveles stádium.

Káposztafélék palántanevelésnél az 1. táblázatban közölt értékeket javasoljuk irányadónak tekinteni!

1. táblázat: Hajtatott káposztafélék hőigénye palántakorban

 

Fejlettség

Hőigény (0C)

nappal éjjel
Csírázáskor 18-20 18-20
Szikleveles korban (tűzdeléskor) 14-18 12-14
Lombleveles korban 18-20 16-18
Ültetés előtti edzés 14-16 10-14

Csak kivételes esetben alkalmaznak tűzdelést, a magot közvetlen vetik a tápkockába vagy tálcába. Pontosabban és jobban vethető a drazsírozott vagy pillírozott mag, amivel kapcsolatban gyakran elkövetett hiba a kiszárítás. Sokan úgy gondolják, hogy a drazsé védi a magot a kiszáradástól, és ezért kevesebbet öntözik. Ahhoz, hogy a bevonat a magról leváljon, sok nedvességre van szükség, és ha ez nem áll rendelkezésre, a drazsé a mag elöl szívja el a vizet, kiszárítja a mag körül a tápkockát, ezzel nagymértékben lassítva a csírázást. A drazsírozott magot többet szükséges öntözni, nedvesebben kell tartani, mint a kopasz vetőmagot!

Magvetésre és palántanevelésre a tőzegből készült, lassított hatású (retardált) műtrágyával dúsított tápkockák vagy palántanevelő tálcák tökéletesen alkalmasak, ilyen tekintetben a káposztafélék kevésbé érzékenyek, mint a paprika, a paradicsom vagy az uborka.

Hideg hatására a levelek lilákká, lilás barnákká válnak, az elszíneződésük emlékeztet a foszforhiányra. A lila karalábé esetében az egyébként sárga levélszínt okozó nitrogénhiány is – eltérően a többi zöld levelű káposztafélétől – lilás barna színű elváltozást eredményez az alsó leveleken (1. kép).

1. kép: A nitrogénhiányt a lila színű káposzta és karalábé más növényektől eltérően lilás barna, lilás sárga elszíneződéssel jelzi

Káposztafélék esetében a 3×3 vagy 4×4-es tápkockákat, magvetésre a 2 és 2,5 cm lyukméretű tálcákat alkalmazzák. Korábbi vetésre (pl. fűtött fóliasátorba szánt palánták esetében) vagy kínai kelnél, lehet ennél nagyobb méretű kockákat használni (6×6 cm) vagy 4 cm-es lyukátmérőjű tálcát.

Tekintettel arra, hogy a káposztafélék kiültetése a palántanevelése után általában fűtés nélküli fóliák alá történik, különösen nagy jelentősége van az edzésnek! Ennek elsősorban a hidegebb környezethez való szoktatás a célja, amit az utolsó 10-14 napban intenzívebb szellőztetéssel, a fűtés mérséklésével érhetünk el (lásd 1. táblázat).

Február végén, március elején a fóliák talaja még hideg, ami lassítja a gyökérképződést, a foszfor felvételét. A felszedést (ültetést) megelőző napokban adott foszfordús tápoldat sokat segíthet a kiültetett növények gyökeresedésében.

Gyakori gond, hogy a tervezett időre a rossz időjárás miatt (hideg tél, fényszegény, borús időjárás) nem készül el a palánta, ilyenkor jobban fűtik a palántanevelőt, és éjjel is melegebbet tartanak. Helytelen! A nappalihoz viszonyított magas éjszakai hőmérséklet hatására a nappal képződött asszimiláták (zöldtömeg) az éjjeli, intenzívebb disszimiláció következtében lebomlanak, ami lassúbb fejlődést eredményez.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsom télire: tartósítási tippek a Nébih ajánlásával

2025. augusztus 25. 08:10

Befőzés, aszalás vagy fagyasztás – a Nébih tanácsai segítenek, hogy a nyár ízeit egész évben biztonságosan élvezhessük.

Gesztenyeízű tök a kertből: bemutatkozik a Hokkaido

2025. augusztus 24. 14:10

Kiváló íze, jó tárolhatósága és igénytelen termesztése miatt érdemes vele próbálkozni hobbikertészeknek és termelőknek is.

Paradicsom után mit ültessünk? Szakértői tanácsok

2025. augusztus 20. 13:10

A paradicsom betakarítása után sem kell üresen hagyni az ágyást – mutatjuk, milyen növényekkel használhatjuk ki hatékonyan a területet.

Varga-kordon: így neveljük hatékonyan a paradicsomunkat!

2025. augusztus 18. 05:40

A paradicsom az egyik legnépszerűbb zöldségnövény a házikertben, hiszen ízletes, sokoldalúan felhasználható, és viszonylag kis helyen is nevelhető. Ugyanakkor a látszat csalóka: a paradicsomgondozásnak számos buktatója van!

Mikor fejtrágyázzuk zöldségnövényeinket?

2019. június 9. 05:38

Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.

Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! - Március

2023. március 19. 05:38

Már kora tavasszal ugrásszerűen megnő a választék a hazánkban idényszerű (szezonális) gyümölcsökből és zöldségekből. Keressük őket a boltokban, vagy termesszük őket otthon! Ebben a hónapban a rukkolával, spárgával és az importból származó kivivel is megismerkedünk.

Klór: méreg vagy tápanyag?

2019. május 7. 08:41

A növénytermesztésben, különösen a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében, gyakran említjük a klórérzékenységet, mint fontos növénytulajdonságot a trágyaanyagok megválasztásánál.

Hogyan hat a LED világítás a paradicsom termésmennyiségére?

2021. május 21. 05:16

A felső LED megvilágítással kombinált technológiák bevezetésével a minőség és hozam maximalizálása a cél.