31℃ 16℃
június 22. Paulina, Tamás
Zöldség

Káposztafélék palántanevelése

Agrofórum Online

A klímaváltozás mellett, ami máris jelentős átrendeződést okoz néhány zöldségfaj termesztésében, a hajtatott káposztafélék területének csökkenésében a fogyasztási szokások változása is közrejátszik.

A kevesebb, mint 1000 hektár hajtató felületről több év átlagában 18-20 ezer tonna káposztafélét takarítanak be, aminek döntő része karalábé mellett, kínai kelből és fejes káposztából adódik, elenyésző a karfiol és a kelkáposzta hajtató felülete. Ültetésük a tél végi, kora tavaszi időszakra esik, nagyobb területen a paprika, kisebb felületen a paradicsom előnövényeként hajtatják őket. Általános a fűtés nélküli termesztés, ami többnyire kislégterű, mondhatni korszerűtlen fóliák alatt történik. Jellemző a február végétől, március közepéig történő ültetés, fajtól, fajtától függően az április közepi-végi, hideg tavasz esetén május elejei betakarítás. Szaporításuk kizárólag tápkockás (tálcás) palántáról történik.

A káposztafélék nem tartoznak a melegigényes zöldségfélék közé, a 13 0C körüli hőmérsékletet tartjuk számukra optimálisnak, ami nappal, borult időjárás esetén értendő. Érzékenyek a megfázásra – ilyen esetben jarovizálódnak, azaz magszárat fejlesztenek -, amit nem az egy-két alkalommal előforduló mínusz körüli értékek váltanak ki, sokkal inkább a tartós, napokon keresztüli 7-8 0C alatti hőmérséklet indukál.

Noha hőmérsékleti igényük hasonló, kisebb eltérések azért léteznek a fajok között, főleg a karalábé és a kínai kel érzékeny a megfázás okozta magszár-képződésre, de ilyen tekintetben a fajták között is (hajtató és szabadföldi) van különbség. Ha nem is olyan mértékben, mint a hideg, de a nagy meleg is okozhat fejlődési zavarokat, borús időben, meleg hatására, nagyon gyorsan megnyúlnak a palánták, ilyen tekintetben kritikus fejlettség a szikleveles stádium.

Káposztafélék palántanevelésnél az 1. táblázatban közölt értékeket javasoljuk irányadónak tekinteni!

1. táblázat: Hajtatott káposztafélék hőigénye palántakorban

 

Fejlettség

Hőigény (0C)

nappal éjjel
Csírázáskor 18-20 18-20
Szikleveles korban (tűzdeléskor) 14-18 12-14
Lombleveles korban 18-20 16-18
Ültetés előtti edzés 14-16 10-14

Csak kivételes esetben alkalmaznak tűzdelést, a magot közvetlen vetik a tápkockába vagy tálcába. Pontosabban és jobban vethető a drazsírozott vagy pillírozott mag, amivel kapcsolatban gyakran elkövetett hiba a kiszárítás. Sokan úgy gondolják, hogy a drazsé védi a magot a kiszáradástól, és ezért kevesebbet öntözik. Ahhoz, hogy a bevonat a magról leváljon, sok nedvességre van szükség, és ha ez nem áll rendelkezésre, a drazsé a mag elöl szívja el a vizet, kiszárítja a mag körül a tápkockát, ezzel nagymértékben lassítva a csírázást. A drazsírozott magot többet szükséges öntözni, nedvesebben kell tartani, mint a kopasz vetőmagot!

Magvetésre és palántanevelésre a tőzegből készült, lassított hatású (retardált) műtrágyával dúsított tápkockák vagy palántanevelő tálcák tökéletesen alkalmasak, ilyen tekintetben a káposztafélék kevésbé érzékenyek, mint a paprika, a paradicsom vagy az uborka.

Hideg hatására a levelek lilákká, lilás barnákká válnak, az elszíneződésük emlékeztet a foszforhiányra. A lila karalábé esetében az egyébként sárga levélszínt okozó nitrogénhiány is – eltérően a többi zöld levelű káposztafélétől – lilás barna színű elváltozást eredményez az alsó leveleken (1. kép).

1. kép: A nitrogénhiányt a lila színű káposzta és karalábé más növényektől eltérően lilás barna, lilás sárga elszíneződéssel jelzi

Káposztafélék esetében a 3×3 vagy 4×4-es tápkockákat, magvetésre a 2 és 2,5 cm lyukméretű tálcákat alkalmazzák. Korábbi vetésre (pl. fűtött fóliasátorba szánt palánták esetében) vagy kínai kelnél, lehet ennél nagyobb méretű kockákat használni (6×6 cm) vagy 4 cm-es lyukátmérőjű tálcát.

Tekintettel arra, hogy a káposztafélék kiültetése a palántanevelése után általában fűtés nélküli fóliák alá történik, különösen nagy jelentősége van az edzésnek! Ennek elsősorban a hidegebb környezethez való szoktatás a célja, amit az utolsó 10-14 napban intenzívebb szellőztetéssel, a fűtés mérséklésével érhetünk el (lásd 1. táblázat).

Február végén, március elején a fóliák talaja még hideg, ami lassítja a gyökérképződést, a foszfor felvételét. A felszedést (ültetést) megelőző napokban adott foszfordús tápoldat sokat segíthet a kiültetett növények gyökeresedésében.

Gyakori gond, hogy a tervezett időre a rossz időjárás miatt (hideg tél, fényszegény, borús időjárás) nem készül el a palánta, ilyenkor jobban fűtik a palántanevelőt, és éjjel is melegebbet tartanak. Helytelen! A nappalihoz viszonyított magas éjszakai hőmérséklet hatására a nappal képződött asszimiláták (zöldtömeg) az éjjeli, intenzívebb disszimiláció következtében lebomlanak, ami lassúbb fejlődést eredményez.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Cukkini nevelése cserépben: sikeres termesztés akár a balkonon is

2025. június 16. 08:10

Nincs kertje, de imádja a friss cukkinit? Mutatjuk, hogyan termeszthet bőségesen a balkonon vagy egy napos teraszon – edényben is!

Hogyan neveljünk articsókát otthon? - Teljes útmutató

2025. június 9. 11:10

Napos fekvés, jó talaj és megfelelő gondozás – ha ezeket biztosítja, az articsóka bőséges terméssel hálálja meg a törődést.

Az étkezési paprika ökológiai igényei

2025. június 6. 08:10

A paprika sikeres termesztése a fény, a hőmérséklet, a víz és a tápanyagok pontos összehangolásán múlik – különösen hajtatásban.

A tárolás fejlesztése: nagy lépés az önellátás útján! + videó

2025. június 3. 16:10

A tárolást igénylő zöldségek, gyümölcsök posztharveszt folyamatainak megtámogatásával nagyot léphetnénk előre az önellátás útján. Videoriportunkban Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke osztja meg velünk gondolatait.

Takácsatkák elleni védekezés kertészeti kultúrákban

2018. szeptember 24. 07:21

Fontos tisztában lenni vele, hogy az atkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak. Ne csodálkozzanak tehát, ha a sok rovarölő szer sem gyéríti a létszámukat.

Termesztett növényeink népi elnevezései

2023. március 21. 05:38

Mi fán terem a majombarack? Melyik gyümölcsünk a Boldogasszony csipkéje? Melyik fűszernövényre gondol az, aki Szent Antal füvéről beszél? A földialmának melyik részét fogyasztjuk, és kell-e a lestyános tyúkhúslevesbe löböstököt tenni?

A TSWV rezisztenciatörő törzseinek súlyosabb kártétele

2020. március 15. 04:37

Ebben a cikkünkben a TSWV paradicsomon és paprikán okozott kártételét mutatjuk be tüzetesebben.

Meleggel és tápanyagellátással összefüggő fejlődési zavarok karfiolon

2020. október 25. 10:46

Az elmúlt években többször tapasztalt nagy meleg és légköri aszály kedvezőtlenül hatott a káposztatermesztésre, amit a romló termelési kedv, és az elmúlt években tovább csökkenő termőterület is jól jelez.