16℃ 12℃
szeptember 26. Jusztina, Kozma, Damján
Zöldség

Klór: méreg vagy tápanyag?

Agrofórum Online

A növénytermesztésben, különösen a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében, gyakran említjük a klórérzékenységet, mint fontos növénytulajdonságot a trágyaanyagok megválasztásánál.

Az 50-es évek közepéig a klórról, mint kémiai elemről az agrokémiában kevés szó esett, és később is többnyire csak káros, toxikus hatása került említésre. Az analitika fejlődése lehetővé tette a klórnak, mint esszenciális (lényeges, alapvető) mikroelemnek a kimutatását, amely fontos szerepet játszik az ozmoregulációban és a növények turgor szabályozásában. (Ozmoregulációnak, azaz az ozmózis szabályozásának azt a folyamatot nevezzük, amely során a növény számára kedvező vízpotenciál alakul ki, amivel hozzájárul  a sejt turgorának fenntartásához.)

Mindemellett a klór számos enzim aktivitására is kihatással van, továbbá szerepet játszik a fotoszintézisben, és néhány termesztett növénynek, mint a cukorrépának és a spenótnak kedvezően befolyásolja a nitrogén hasznosulását. Tekintettel arra, hogy a termesztett növény, mint mikroelemből, egészen minimális mennyiséget igényel, ami a termőtalajokban és öntözővizekben is előfordul, hiányával a termesztési gyakorlatban nagyon ritkán lehet találkozni. Ugyanakkor túladagolása, jelenléte a kívánt szintnél nagyobb koncentrációban, jól ismert jelenség az agrokémiában.

A klórmérgezés a levelek hegyén és szélén mutatkozik először sötétebb zöld, illetve barna, majd elszáradó, nekrotikus foltok formájában. A levelek széle töredezik, bereped, súlyos esetben a beteg levelek elszáradnak és lehullnak. Bizonyos növények esetében a klórmérgezés szimptómái a kezdeti káliumhiány és a NO3-mérgezésre tüneteire utalnak, ami a klórnak a klorofillt károsító hatásából adódik. A klórmérgezési tünetek gyakran más, így a sókártétel tüneteivel együtt jelentkeznek, magukban a termesztett növényeken ritkán figyelhetők meg.

A mérgezés mértékére, a tünetek megjelenésére, más környezeti tényezők is hatással vannak. Fényszegény időszakban (téli és kora tavaszi zöldség- és dísznövényhajtatás) sokkal érzékenyebbek a növények, de ez állapítható meg a növénykondícióval kapcsolatosan is, a legyengült növényállomány vagy ültetvény érzékenyebben reagál. A NH4-trágyázás a klórmérgezést fokozza, a tünetek intenzívebben jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy a klór egyes tápelemekhez hasonlóan (pl. NO3-nitrogén) gyorsan mozognak a növényben, a tünetek a klór felvétele után rövid idő alatt mutatkoznak.

A klór szennyvizekkel, műtrágyákkal, istállótrágyával, fertőtlenítő anyagokkal, bizonyos esetekben esővízzel kerül a talajba (pl. ipari körzetek), ahol ionos formában van jelen a talajoldatban, komplexeket nem képez. Ebből adódik, hogy a termesztés során jelentős klórfelhalmozódás ritkán figyelhető meg, a kis adszorpciós kapacitású talajokból gyorsabban (humusz szegény homok talajok), a kötöttekből valamivel lassabban mosódik ki. Leggyakoribb „klórforrás”-t a káliumtrágyák jelentik, amelyek káliumklorid formában tartalmazzák a káliumot (pl. 40-60 %-os kálisó).

A termesztett növények jelentős különbséget, toleranciát, illetve érzékenységet mutatnak a klórral szemben. Egyesek számára kifejezetten hasznos tápelem, míg mások igen kis koncentrációra is kedvezőtlenül reagálnak, így a termesztett növények leveleiben 500-1 000 ppm-től nem ritkán 10 000 ppm-ig is mérhető.

Általában a szántóföldi növények (gabonafélék, kukorica, káposztarepce) kevésbé érzékenyek a klórra, sőt egyesek, mint például a cukorrépa kifejezetten igényli. Ilyen tekintetben kivételnek számít a dohány, a gyapot és a burgonya. A kertészeti növények három csoportra oszthatók:

  • Klórra különösen érzékenyek: egyes dísznövények (pl. broméliák, orchideák), fenyőfélék, azáleák és rododendronok, továbbá a zöldségek közül az uborka, dinnye-félék, paprika, vöröshagyma, bab, valamint a bogyós gyümölcsűek és egyes szőlőalanyok.
  • Klórra kismértékben érzékenyek: almástermésűek, csonthéjasok, általában az étkezési és borszőlő fajták, továbbá ide tartozik a legtöbb zöldségféle (fejes saláta, fokhagyma, póréhagyma, cékla, cikória, padlizsán, káposztafélék).
  • Klórral szemben toleránsak, illetve nevezik őket klórkedvelőknek is: mángold, zeller, spenót, spárga, gyökérzöldségfélék, borsó.

Bár, mint a fentiekben említésre is került, a klórérzékenységet a környezeti tényezők is befolyásolják, valamint a fajták, fajtatípusok között is jelentős ilyen tekintetben a különbség, ezért törekedni kell a klórérzékeny növények esetében a klórmentes műtrágyák, mindenekelőtt a klórmentes káliumtrágyák (káliumszulfát, káliumnitrát) használatára.

Kiindulva a klórnak a talajban történő mozgásából, kimosódásából, a klórtartalmú műtrágyák használata – különösen homoktalajok esetében – ősszel, alaptrágya formájában javasolt, ugyanakkor fejtrágyának nem. Tápoldatos és vízkultúrás termesztésben a szulfát és nitrát formákat részesítsük előnybe! Ugyan így a fertőtlenítő szereket nagyobb töménységben tartalmazó istállótrágyák (hígtrágyák) használatát is mellőzük a zöldségtermesztésben, mindenekelőtt a zöldséghajtatásban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Meddig maradhat kint a paprika? Mentse meg időben!

2025. szeptember 21. 11:10

Az őszi hidegek közeledtével a paprika minősége és terméshozama is veszélybe kerül. Íme, mire érdemes figyelnie a szüret időzítésénél.

5 tárolási hiba, amitől a burgonya gyorsan megromlik

2025. szeptember 17. 11:10

Eláruljuk, hogyan tárolja helyesen a burgonyát, hogy ne csírázzon, ne zöldüljön és hónapokig friss maradjon!

Sonka sütőtök termesztése: a titok, amit kevesen tudnak

2025. szeptember 12. 14:10

Ízes őszi termést szeretne? Mutatjuk, mikor vessen, hogyan készítse elő a talajt, és mivel turbózza fel a sütőtök hozamát!

Paprikatermesztés szabadföldön

2025. szeptember 10. 13:10

Magyarország a szabadföldi paprikatermesztés északi határán helyezkedik el, így termesztése kockázatosabb.

Kell már permetezni a burgonyát fitoftóra ellen?

2023. július 15. 14:37

Burgonyával kapcsolatos kérdésemre várom válaszukat! Kell már permetezni fitoftóra ellen?

DélKerTÉSZ logisztikai központ átadó és partnertalálkozó

2023. május 14. 05:38

Átadásra került a DélKerTÉSZ új logosztikai központja, melynek keretében ünnepélyes szalagátvágással és tárlatvezetéssel mutatták be az új épületet a nagyközönségnek.

Batátát a kertekbe! II. rész

2019. január 17. 05:38

A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.

Idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők

2018. április 23. 11:53

A magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak