A rebarbara (Rheum rhabarbarum) a kora tavaszi kertek egyik legkorábbi és leglátványosabb zöldségféléje, ám csak akkor hoz évről évre vastag, ízletes szárakat, ha időnként megújítjuk a tövét. A legjobb alkalom erre a kora ősz, amikor a növény már pihenőre készül, de a talaj még elég meleg a gyökeresedéshez. Az átültetés nemcsak a tápanyag-utánpótlást segíti, hanem a szaporításra is remek lehetőséget kínál.
A következőkben bemutatjuk, mikor, hogyan és hová érdemes a rebarbarát átültetni, hogy a következő szezonban ismét erőteljes, egészséges tövekkel és bőséges terméssel hálálja meg a gondoskodást.
Mikor kell átültetni a rebarbarát?
A rebarbara igazi „nagyétkű” növény, vagyis a környezetéből rengeteg tápanyagot von el. Emiatt 6-8 évente ajánlott új helyre költöztetni, különben a szárak elvékonyodnak, a terméshozam pedig fokozatosan csökken.
A legideálisabb időpont az átültetésre a kora ősz (szeptember-október), amikor a levelek már sárgulnak, és a növény föld feletti része visszahúzódik. Az őszi ültetés előnye, hogy a talaj még meleg, a gyökerek pedig tél előtt megkezdhetik a regenerálódást. Tavasszal így már erőteljesen indulhatnak meg a hajtások.
A megfelelő hely kiválasztása
A rebarbara a napos, szélvédett és tápanyagban gazdag helyeket kedveli. Félárnyékban is megél, de a hozam gyengébb lesz. A legjobb, ha a talaj mélyrétegű, jó vízáteresztő, és enyhén savanyú kémhatású (pH 6-6,5).
A pangó víz és a kötött, levegőtlen talaj a gyökérrothadás legfőbb okozói, ezért érdemes egy kis kavicsréteget tenni az ültetőgödör aljára a jobb drénhatás érdekében. Fontos szabály, hogy legalább öt évig ne ültessünk rebarbarát ugyanarra a helyre, mert a kórokozók és a tápanyaghiány miatt a növény gyengén fejlődne!
Hogyan zajlik az átültetés és tőosztás?
Az átültetést mindig a levelek visszavágásával kezdjük, szárrészeket 5-10 cm-re a talaj felett metsszük vissza! Ezután a tövet nagy földlabdával ássuk ki, hogy minél több gyökér megmaradjon!
A tőosztásnál éles ásóval vagy késsel dolgozzunk, hogy a vágási felületek simák legyenek, így gyorsabban gyógyulnak! Egy-egy új tődarab legalább egy, de inkább két rügyet tartalmazzon, és körülbelül 1 kg tömegű legyen! A frissen vágott részeket ültetés előtt hagyjuk 1-2 órán át szikkadni, így kisebb az esélye a rothadásnak!
Az új helyen a gödör legyen kétszer akkora, mint a gyökérlabda, a talajt érett komposzttal vagy marhatrágyával dúsítsuk! Az ültetésnél ügyeljünk, hogy a rügyek éppen csak földdel legyenek fedve, mert a túl mélyre kerülő tő könnyen elrothad!
Az ültetést követően a talajt kézzel tömörítsük, majd alakítsunk ki öntözőperemet, hogy a víz ne folyjon el! Az első hónapokban a rendszeres öntözés és a talajtakarás (mulcs) különösen fontos, mert ez segíti a gyökeresedést és megakadályozza a kiszáradást.
Gondozás az átültetés után
Az átültetett rebarbarának legalább egy vegetációs időre van szüksége, hogy megerősödjön. Ezért az első évben ne szedjünk le szárakat, hanem hagyjuk, hogy a növény elegendő levélfelületet fejlesszen!
A következő év tavaszán a tő újra teljes erővel hajt ki. Tavasszal szerves trágyával vagy komposzttal érdemes indítani a szezont, és szükség esetén káliumban gazdag tápoldattal segíthetjük a szárfejlődést.
A rebarbara egészséges növekedéséhez elengedhetetlen a gyommentes környezet és a jó talajszerkezet fenntartása. A növény meghálálja a gondoskodást: akár 10-15 évig is produktív maradhat, ha rendszeresen megújítjuk és jól tápláljuk.
Hasznos tudnivalók a rebarbaráról
A rebarbara magas oxálsavtartalma miatt nyersen nem javasolt a fogyasztása, de megfőzve, lekvárban, szörpben vagy süteményben igazi tavaszi különlegesség. A szedési időszak általában áprilistól június 24-ig tart – ezután az oxálsav mennyisége megnő, ami már az egészségre is kedvezőtlen lehet. A későbbi szedésre is alkalmas új fajták, mint például a ‘Livingstone’, lehetővé teszik, hogy a rebarbaraszezon akár őszig is kitolódjon.
Képek: Pixabay.
