Biztatónak mondható, hogy a korábbi évekhez képest a nitrogén esetében 18%-kal, a foszfor esetében 10%-kal nőtt a felhasználás. A foszfor esetében még így is 20-30%-kal kevesebbet használunk, mint azt a talajok tápanyag-ellátottsága indokolná.
1. kép: Súlyos foszforhiány kiültetett fiatal paradicsom növényen
A foszfor esetében – abból adódóan, hogy jelentős mértékben kötődik a talajhoz, évente csak 5-7 cm-t halad lefelé – nem kell kimosódási veszteséggel számolni. Ez kétségtelen előny a nitrogénhez képest, ugyanakkor hátrány is, amennyiben ősszel, az alaptrágyázás idején, a szántást megelőzően nem került sor a foszfortrágyázásra, később a tenyészidőben nem vagy csak nagyon nehezen pótolható.
A zöldségfélék P-igénye – mint a legtöbb termesztett növényé – a tenyészidő elején jelentős (1. táblázat), a mélyre szántott foszfort nem tudják sem a helyrevetett, sem a palántázott kultúrák hasznosítani. Ebből adódóan szükséges a foszfortrágya megosztása, nagyobb részét ősszel jutassuk ki (80-90%), kisebb mennyiséget az ültetés vagy a vetés alkalmával sekélyen, a gyökerek közelébe, starter formájában dolgozzuk a talajba (10-20%).
1. táblázat: Szabadföldi zöldségnövények fajlagos tápanyag- és számított trágyaigénye
| Zöldségfaj | Fajlagos tápanyagigény (kg/t) | Közepes termés esetén kijuttatandó tápanyagmennyiség (kg/ha) * | ||||
| N | P2O5 | K2O | N | P2O5 | K2O | |
| Paprika | 2,4 | 0,9 | 3,5 | 96 | 36 | 140 |
| Paradicsom | 2,4 | 1,0 | 4,5 | 168 | 70 | 315 |
| Uborka | 3,0 | 1,5 | 4,0 | 150 | 75 | 200 |
| Borsó | 16,0 | 5,6 | 15,2 | 96 | 66 | 91 |
| Bab | 12,0 | 4,0 | 13,0 | 102 | 34 | 110 |
| Fejes saláta | 4,0 | 1,8 | 5,0 | 120 | 54 | 150 |
| Görögdinnye | 2,4 | 1,1 | 5,6 | 144 | 66 | 336 |
| Cs. kukorica | 10,0 | 4,0 | 11,0 | 150 | 60 | 165 |
| Sárgarépa | 4,3 | 1,8 | 6,0 | 215 | 90 | 300 |
| Fejes káposzta | 3,5 | 1,3 | 4,3 | 245 | 91 | 301 |
| Vöröshagyma | 3,4 | 0,9 | 3,5 | 102 | 27 | 105 |
| K. burgonya | 5,9 | 2,2 | 8,0 | 118 | 44 | 160 |
* Közepes talaj-tápanyagellátottság esetén, tápanyagveszteséggel nem számolt elméleti, kerekített érték.
A foszfor trágyák sóindexe alacsony, ebből adódóan nincs vagy minimális a perzselő hatásuk, nem zavarják a gyökeresedést, a kelést. Szükség esetén nagyobb mennyiség is adható belőlük.
Leggyakrabban a foszforhiányt a palántanevelés alkalmával, a kiültetést követő hetekben (1. kép) és újabban a konténeres termesztés során lehet megfigyelni (ezeknél a technológiáknál használatos tőzegek erősen megkötik).
Hiányát a tünetek megjelenésekor, ellentétben a nitrogénnel, az említett okok miatt csak lassan és nehezen lehet pótolni. Kritikus esetben többszöri lombtrágyázással, vagy az intenzív zöldségtermesztésben használatos, magas foszfortartalmú karbamid-foszfát hatóanyagú tápoldatozó műtrágyákkal lehetséges orvosolni.
(Terbe István – Agrofórum Online)
