Zöldség

Paradicsom hőigénye és a hőmérséklet szabályozása

Agrofórum Online

A tavaszi hónapokban az üvegházak és fóliasátrak hőszabályozása, a gyakori, szinte napi jelentős hőingadozás következtében, meglehetősen kritikus időszaknak számít. Így volt ez az idén is, az április elejei, majdnem júliusi meleg után hózáporok következtek, a gyümölcsök lefagytak (-6, -8 Celsius-fok!), a hónap végén napközben a borult időt többször is nyárias napsütés váltotta. Még azok a zöldséghajtatók is kapkodták a fejüket, akik fényre és hőre működő automatákkal rendelkező üvegházakban termesztik a paradicsomot, nem is beszélve a közel 400 hektár hajtatott paradicsomnak még mindig jelentős felületét képező fűtés nélküli, vagy vészfűtés szinten működő, kézzel vezérelhető fóliasátráról, ahol nagyon nehéz a paradicsom számára optimális értéket tartani, a gyakran és jelentős mértékben változó időjárásnak megfelelően a szellőztetést vagy a fűtést szabályozni.

Elméleti összefüggések, amit a gyakorló kertésznek is tudni érdemes!

A zöldségfélék legismertebb hőmérsékletigény-besorolása Markov-Haev orosz tudósok nevéhez fűződik, tankönyvek ezt tanítják, szakkönyvek többsége erre alapozza a hőigény-számításokat. Annak ellenére, hogy az általuk kidolgozott rendszer a növény hőoptimumát próbálja a változó környezeti tényezők, mindenekelőtt a hőmérséklet függvényében „dialektikusan” kezelni, azaz a fenológiai fázishoz és a fényviszonyok változásához igazítani, egy korszerű üvegház hőszabályozását a rendszer korlátai miatt erre építeni már nem lehet.

Az egyes élettényezők szoros összefüggésben vannak egymással, egy-egy megváltozása szükségszerűen maga után vonja a többi módosulását is. Azt nem lehet mondani, hogy mindegyik azonos mértékben hatással van a másikra, így például az optimális hőmérsékleti értékre – ilyen tekintetben a fény a hővel szorosabb összefüggést mutat, mint például az egyes tápanyagok jelenléte vagy aránya – de kétségtelen, hogy egy szorosabb vagy lazább összefüggés valamennyi tényező esetében kimutatható.

A fent említett kutatók a zöldségféléket hőmérsékleti igényük alapján 3 0C-onként, 13 0C-tól 25 0C-ig öt csoportba sorolták (1. táblázat), a paradicsomot a babbal és a csemegekukoricával egy helyütt említik. Bár a csoportosítás az időközben végzett vizsgálatok és termesztési tapasztalatoknak megfelelően kismértékben változott, így például a padlizsán és a paprika – utóbbi Somos kutatási eredményei alapján is – egy kategóriával magasabb, az uborkával egy besorolásba került.

1. táblázat: Zöldségfélék Markov-Haev szerinti hőigény alapján történő felosztása

Csoport„t” érték*A csoporthoz tartozó növények
1.25 0Csárga- és görögdinnye, uborka, spárgatök, paprika**, padlizsán**
2.22 0Cparadicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica
3.19 0Ccékla, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, spárga
4.16 0Csárgarépa, petrezselyem, paszternák, cikória, burgonya, borsó, fejes saláta, kötözősaláta, spenót, rebarbara, sóska
5.13 0Ckáposztafélék, retek, torma
* fényszegény időben, lombleveles korban a növény számára optimális léghőmérséklet
** későbbi változtatások, eredetileg a 2. csoportba voltak sorolva

Kétségtelen, hogy Markov-Haev rendszere az úgynevezett „t” érték bevezetésével jelentősen megkönnyítette a növények hőigényének áttekintését, ami fényszegény időben (borús nappalon), lombleveles korban a növény szempontjából az optimális léghőmérsékletet jelenti. Törvényük további része, hogy valamennyi zöldségfaj esetében, a lombleveles korhoz képest, az egyes fenológiai fázisokra (csírázás és szikleveles kor) 7 0C-os különbségeket határoztak meg:

  • kifejlett növény esetén optimális „t” érték borús időben,
  • csírázás idején optimális hőmérséklet: t+7 0C,
  • szikleveles korban: t-7 0C,
  • az adott szakaszra jellemző hőoptimumtól +/- 14 0C eltérésig a zöldségnövények nem károsodnak, csak fejlődésük leáll,
  • az éjszakai léghőmérsékletnek a nappalinál 5-7 0C-kal alacsonyabbnak kell lenni.

Viták és kérdések a szabállyal kapcsolatban

Amennyiben az említett szabályt szigorúan, minden zöldségfélére, adott esetben a paradicsomra is értelmeznénk, úgy néhány esetben meglehetősen vitatható lenne a szabály helyessége. Például a paradicsomnak, mint néhány hasonlóan, hideg érzékeny fajnak, már a „t”-14 0C-os határon belül is nemcsak a növekedése állna le, de visszafordíthatatlan hideg hatás, károsodás érné (nem kötne virágot, eldobná a termést). A törvény értelmében pozitív irányban, a „t” értéktől +14 0C-os eltérésen belüli hőmérséklet sem okozhatna károsodást, holott tudjuk, hogy a paradicsom a tartós meleg következtében, 34 0C feletti értéken már nem köt.

Markov-Haev szabály a lombleveles kort általánosságban említi, holott tudjuk, hogy a fiatal növények (lombleveles palánták) hőmérsékleti optimuma magasabb, mint idősebb korban, tekintettel arra, hogy a növekedés hőmérséklet igénye nagyobb, mint a fotoszintézis hőmérsékleti igénye. Ezért a termesztési gyakorlatban, lombleveles korban legalább két különböző szakaszt is megkülönböztetnek a technológiák, így például más értéket (egy-két fokkal magasabbat) adnak meg optimumként palántakorban, és mást (alacsonyabbat) a termőkorban.

Talán ami a szabállyal kapcsolatban leginkább vitatható, hogy Markov és Haev egy fiziológiai törvényszerűséget állapítottak meg, ami nehezen értelmezhető gazdasági, azaz termesztői oldalról. Ha a megállapításokat alaposan értékeljük kiderül, hogy a növényfiziológiai értelemben vett optimális érték (pl. fotoszintézis) nem minden esetben esik egybe gazdasági, azaz a termesztői szemszögből is jónak tekinthető hőmérséklettel. Mit mérünk a hőmérséklet hatására és mit értünk optimum alatt? Növényfiziológiai (fotoszintézis intenzitása, szárazanyag produktum) vagy termesztői paramétereket (terméshozam, bevétel) vizsgálunk?

Függetlenül a törvény hiányosságaitól és hibáitól, kétségtelen egy általánosságban jól megszerkesztett és használható rendszer, fontos ismeretekhez és azok megértéséhez segíti a hobbi és kezdő, saját célra termesztőket, de a mai kor igényeinek megfelelő, korszerű, komputer vezényelt termesztési technológia már nem építhető rá.

Összefüggés a környezeti tényezők között

Nagyon helytelen lenne a lég- vagy a talajhőmérsékletet kiragadni, és a többi környezeti tényezőtől függetlenül vizsgálni, szabályozni.

A növényi élettényezők közül kétségtelenül a fénynek a hővel van a legszorosabb kapcsolata (1. kép). Ennek gyakorlati vonatkozását jól lehet a palántanevelés során tapasztalni: fényszegény időben, vagy rossz fényáteresztésű fólia vagy üveg alatt nevelt palánták megnyúlnak, különösen akkor, ha magas a léghőmérséklet. Jó minőségű, zömök, ellenálló palánta kétféle módon állítható elő:

  • magasabb hőmérsékleten jó fényviszonyok mellett,
  • vagy fényben kissé szegényebb körülmények között, de valamivel alacsonyabb hőmérsékleten.
1. kép: A paradicsomhajtatók „rémálma” a fürtök megnyúlása, ami fényszegény körülmények között, magas hőmérséklet hatására következik be

Palántakorban a hőmérséklet szabályozása a fürtszövet differenciálódására is hatással van. Kedvező fényviszonyok mellett, magasabb hőmérsékleten valamivel később fognak az első virágfürtök megjelenni, de a későbbi fürtök kialakulására a magasabb hő kedvezően hat (2. kép).

2. kép: Palántanevelőben – hogy jobban érje a növényeket a fény – a levelek összeérése után a cserepeket vagy a tápkockákat szétrakják

Megfelelő fényviszonyok esetén, 20-25 0C-on a legjobb a terméskötődés, ami adódik abból is, hogy ilyen hőmérsékleten a leggyorsabb a pollentömlő növekedése. Virágzás idején, alacsonyabb hőmérsékleten üreges lesz a bogyó (3. kép), ami kívülről gerezdesedés formájában figyelhető meg, különösen érzékenyek rá a sokrekeszű, nagy bogyójú fajták. A 10 °C-nál nagyobb napi hőingadozás bogyórepedés mellett, apró bogyójú, piacképtelen termés és óriásfürtök képződéséhez is vezethet.

3. kép: Alacsony hőmérséklet a terméskötés időszakában üreges bogyó képződését eredményezi

Korszerű üvegházak esetében az optimális hőmérsékleti értéket (víz- és tápanyag-adagolást szintén) a besugárzás folyamatos mérésével (J/cm2 vagy J/m2), a fényviszonyok függvényében határozzák meg. Német kutatók korábbi vizsgálati eredményei némi támpontot nyújthatnak azoknak a termesztőknek, akik nem folyamatosan, hanem pillanatnyi fényerősség (lux érték) alapján értékelik a fényviszonyokat (2. táblázat).

2. táblázat: Termő paradicsom számára optimális nappali léghőmérséklet a fényviszonyok függvényében

ÉvszakFényerősség (lux)Léghőmérséklet (0C)
Téli hónapok< 5 00017
Kora tavaszi időszak5-10 00019
Késő tavaszi időszak10-20 00022
Átlagos nyári hónapok20-30 00023
Forró, tűző napsütéses nyári napok30 000<25
Kora őszi hónapok10-20 00022
(Geissler, 1985 nyomán)

Gyakori hiba

Éjjel, az asszimilációval ellentétes folyamat, a disszimiláció, azaz a légzés történik, amelynek mértéke a hőmérséklet emelkedésével növekszik. Túl intenzív légzés során, azaz magas éjszakai hőmérsékleten előfordulhat, hogy feleslegesen túl sok cukor bomlik le, a növény felemészti magát.

A reproduktív szervekre is károsan hat a magas éjszakai hőmérséklet, kevesebb a virágzás, és a terméskötődés is rosszabb. Az éjszakai és nappali hőmérséklet különbséget a technológiák 2-7 0C-ban jelölik meg, téli hajtatás során kevesebb, nyáron nagyobb napi különbség tartását javasolják. Ugyanakkor a túl nagy különbség párakicsapódáshoz és glutációhoz vezet, ami kedvez a gombás és baktériumos betegségek kialakulásának.

Fokozatosság

Napkeltét követően veszélyes a hőmérséklet hirtelen emelkedése, fokozatosságot kell tartani, a melegedést fékezni kell! A gyakran tapasztalható hajtáscsúcs-vékonyodás és bogyórepedés is a hajnali, hirtelen változásra vezethető vissza. A fokozatos hőmérséklet-emelés – akár fűtés vagy szellőztetés árán is – vastagabb csúcsi hajtást, fejlettebb fürtöket és rövidebb ízközöket eredményez. 

A 32-35 0C fok feletti hőmérsékleten már lassul az asszimiláció, rosszul köt a növény, és a bogyón színhibák alakulhatnak ki. 32 0C felett a színanyag (a likopin és a karotin) képződés leáll, a csészelevelek közelében sárgás barna, flavonoidokat tartalmazó foltok jelennek meg, amik nem azonosak a megtévesztésig hasonló káliumhiány okozta zöldtalpasság-betegséggel.

Meleg láb, hideg fej!

Ha hőigényről beszélnek, sokszor csak a léghőmérsékletre gondolnak, pedig a talaj hőmérséklete is befolyásolja a gyökér működésén keresztül a víz- és a tápanyagfelvételt. Holland kertészmondás: „Hideg fej és meleg láb.” Azaz a talajban legyen inkább melegebb, mint a légtérben. Ha a mondás minden vonatkozásban nem is igaz, de egyes kertészetekben – amikor gyakran 10-12 0C-os talajba ültetik a paradicsomot, mert csak a léghőmérsékletre gondolnak – megfontolandó figyelmeztetés. Ugyanakkor a levegőnél lényegesen melegebb közeg is kedvezőtlen, melynek hatására a vegetatív részek jobban fejlődnek, szemben a virágfürtökkel és a virágokkal.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Aranyló gumók és zöld energia: a csicsóka új szerepben

2025. október 20. 07:10

A csicsóka, amely kibírja az aszályt, helyreállítja a talajt és egészséges táplálékot ad – most ismét a figyelem középpontjába került.

Sütni vagy díszíteni? – A tökfélék őszi kavalkádja

2025. október 18. 07:10

Az ősz igazi sztárjai a tökök – de nem mindegy, melyik kerül a sütőbe és melyik a teraszra. Segítünk eligazodni a fajták között!

Oltással védhető az uborka a cinkstressz ellen

2025. október 16. 07:10

Új kutatás bizonyítja: a megfelelő alanyra oltott uborka jobban bírja a cinkhiányt és a fémtoxicitást is.

Cékla kisokos: így választja ki a legjobbat!

2025. október 14. 08:10

A cékla igazi őszi vitaminforrás – de csak akkor, ha jól választjuk ki. Mutatjuk, mire figyeljünk a piacon!

Miért nem csírázik ki soha az összes elvetett zöldségmag? Hogyan javítható a kelés aránya?

2023. január 28. 04:37

Magvetésre készülök, szeretném megtudni, hogy miért nem csírázik ki soha az összes elvetett zöldségmag? Előáztatással, előcsíráztatással javítható a kelés aránya?

Hogyan tervezek fenntartható kerteket? - Íme az alapok!

2022. december 29. 05:37

Egy fenntartható kert esetében már az alapoknál úgy kell eljárni, hogy körültekintőek legyünk minden téren. Ezeket az alapokat hoztam mai témának, melyeket mi betartunk minden egyes kert tervezésénél.

Fagyasztott zöldségeket hív vissza a Nébih

2018. július 6. 06:09

A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő 1 nap és 1 hét közé tehető, de akár 90 napig is tarthat.

Miért fejlődtek eltérő színű és méretű sütőtökök a kigyűjtött magokból?

2023. november 22. 04:39

Vásárolt sütőtökből kigyűjtött magokat vetettem el a kertben. Belőlük többféle méretű és színű tökök fejlődtek ki. Mi okozhatta ezt?