Becslések szerint a világon közel 400 millió ember szenved valamilyen allergiában és ez a szám az előrejelzések szerint nagymértékben növekszik.
A World Health Organization szerint 2025-re a népesség közel 50%-a lesz allergiás, tehát a világon, így Magyarországon is egyre magasabb lesz a diagnosztizált allergiás megbetegedések száma. Pontos adatok hiányában nehezen lehet meghatározni, hogy hány ember allergiás ma Magyarországon, de ezt a számot 3 millió körülire teszik a szakemberek. A légúti allergiások többnyire tavasztól őszig szenvednek betegségük miatt: tavasszal jellemzően a különböző fák, nyáron a lágyszárúak, fűfélék pollenjei, míg ősszel a gombák spórái vannak jelen nagy koncentrációban a levegőben.
Maga az allergia fogalma Clemens von Pirquet gyermekorvostól származik, aki néhány betegénél tapasztalt túlérzékenységet egyes környezeti összetevőkkel, például pollenekkel, házi porral, állati szőrrel, egyes élelmiszerekkel szemben. Szervezetünk immunrendszere a testünkbe kerülő idegen anyagok hatástalanítása érdekében ellenanyagokat termel. Az allergia tulajdonképpen egy hibás immunválasz, amelynek következtében gyulladásos reakció zajlik le. Ahhoz, hogy az allergia kialakuljon, az egyénnek többször kell a potenciálisan allergén anyaggal találkoznia. Első alkalommal tünetek nem jelentkeznek, de következő alkalomkor a legkisebb mennyiség is súlyos reakciót válthat ki az arra hajlamos személyeknél. Az allergiás reakciót számos allergén anyag kiválthatja, mint például a házi poratka, állati szőr, étel komponensek, gyógyszerek, növények pollenje, vagy éppen a gombák spórái.
Termőidőszakban keletkező laskaspóra a padlón
A mezőgazdaságban növényekkel foglalkozó munkavállalók, akik napi szinten dolgoznak növényekkel és végzik a feladataikat a szabadban, különösen veszélyeztetettek e szemponttól. Ugyanakkor nem csak növények pollenjeire lehetünk allergiások. A kertészeti kultúrák egyik speciális ágazatát képviseli a gombatermesztés, ahol sok esetben extrém magas spórakoncentrációban is dolgozhatnak szedés idején, amely komoly felső légúti panaszokhoz is vezethet a légtechnikai eszközök gyors amortizációján felül.
Miért a laskagomba okozza a legtöbb megbetegedést?
Habár a bazídiumos gombák nagy részét is képezhetik a levegőben lévő spóráknak, egészen 1952-ig nem tekintették potenciális allergéneknek azokat. Azóta egyre több kutatás foglalkozik, főként a termesztett gombák spórái által előidézett allergiás megbetegedésekkel. Elsősorban az ázsiai országokban végeznek ilyen célú kutatásokat, ahol a gombatermesztés sokkal nagyobb volumenben zajlik, mint máshol Európában (ugyanakkor az olcsóbb munkaerővel a rosszabb munkakörülmények is párosulnak). A legtöbb publikáció a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) spórái által okozott asztmás, allergiás megbetegedésekről szól, de hasonló eseteket tapasztaltak már ördögszekér-laskagomba (Pleurotus eryngii), kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) és shiitake (Lentinula edodes) esetében is. Olyannyira nagy problémát okoz ez a jelenség a gombatermesztésben dolgozó munkások körében, hogy az orvosok az MWL (Mushroom Worker Lung = „Gomba Munkás Tüdő”) szimptóma nevet adták. Korábban ezt a „betegséget” a takaróföldben élő termofil sugárgombáknak (amelyek valójában nem gombák) tulajdonították, de azóta kiderült, hogy a bazídiumos gombák spórái is képesek hasonló tüneteket előidézni.
Magyarországon a gombatermesztés a kertészeti kultúrák egyik jelentős ágazatát képviseli. Számottevő mennyiségben fehér kalapú csiperkegombát és laskagombát állítunk elő. Éves szinten körülbelül 25 ezer tonnát termelünk csiperkéből és mintegy 2.500-2.700 tonnát laskagombából. Habár a laskagombából előállított mennyiség jelentősen kevesebb, mint a fehérkalapú csiperkéé, ugyanakkor választékbővítő értéke és az eltérő beltartalmi értékei (magasabb szárazanyag-, rost-, szénhidrát-, vastartalom) miatt fontos helye van a hazai és külföldi gombapiacon.
A laskagomba termesztése számos ponton eltér a csiperkegomba előállításától. Legnagyobb különbség talán a felhasznált szubsztrátumban van. A laskagomba termőblokkokban a hőkezelésen átesett nedves szalma adja a micélium számára szükséges tápanyagforrás nagy részét. A termőidőszak alatt a laskablokkok nem kapnak vízutánpótlást a csiperkével ellenben, valamint a laskát termő időszakban gyenge fénnyel világítják meg.
Elszívó ventilátor és a rácsra ragadt laskaspóratömeg egy termesztőházban
Megfigyelések szerint legtöbben a laskatermesztésben panaszkodnak allergiás tünetekre, amelynek kiváltó okaként a termesztőhelységben jelenlévő spórák a felelősek. Annak, hogy miért pont a laskatermesztésben vannak nagyszámban olyan emberek, akik spóraallergiás tüneteket mutatnak és ez a probléma nem, vagy csak igen kis számban jelentkezik például csiperketermesztésnél, a termőtestek szedési állapotához van köze. Csiperketermesztésnél a gombát különböző méretkategóriák szerint szedik, ezek a termőtestek a felhasználási és feldolgozási céltól függően lehetnek kisebbek vagy nagyobbak. Ugyanakkor ezeket a gombákat többnyire addig takarítja be a szedőszemélyzet, amíg azok kalapjai nincsenek felnyílva. A kereskedelmi forgalomban a spóratartó lemezeket többnyire nem látjuk, azaz a spórák nem tudnak az ép gombagallér miatt kiszóródni és a levegőbe jutni. Az idős, felnyílt kalapú gombákat „grill-gomba”-ként értékesítik, de ezek termesztése és „kinyílatása” elenyésző mennyiségű. A laskagomba termőteste nem rendelkezik se bocskorral, se gallérral, továbbá laikusoknak nem lehet egyértelműen elkülöníteni a kalapot a tönktől. A spóratartó lemezek körülbelül a tönk kétharmadánál jelennek meg és hosszanti irányban futnak végig annak felületén egészen a kalap végéig. Így a laskagomba spóratartó lemezei még fiatalkorban sincsenek elfedve, hanem szabadon állnak. Ezen felül a spórák szóródása sokszor még azelőtt megkezdődik, hogy a termőcsokrok szedésérettek lennének. Laskagomba szedésekor a szedőknek időnként a csokrokat magas spórakoncentrációban kell begyűjteni, ami az erre hajlamos embereknél légzési panaszokhoz is vezethet.
A spóraallergia tünetei hasonlítanak a megfázás, vagy influenzás megbetegedés tüneteihez: erős köhögés, orrfolyás, zihálás, nyákképződés, láz, légszomj, fejfájás, izomfájdalom. Habár magas spórakoncentrációban a legtöbb időt a munkakörükből adódóan szedőmunkások töltik, ugyanakkor előfordul olyan is, hogy a laskagomba fuvarozását végző munkások között jelentkeztek asztmás, vagy allergiás panaszok. A laskaspórák körülbelül 10 µm nagyságúak, amelyek könnyedén képesek eljutni a hörgőkig, vagy akár a léghólyagocskáig is, ahol a szervezet hibás válaszreakciója miatt nagy mennyiségű hisztamin, prosztaglandinok és leukotriének képződnek. A keletkező anyagok láncreakciót indítanak be, aminek következtében a szövetek irritálódhatnak és károsodhatnak, ami súlyos esetben gyulladáshoz is vezethet. Egyes vélemények szerint a laskaspóra allergia a munkások akár 30-40%-nál is kialakulhat.
A spóraallergia megelőzésének lehetőségei
A betegség kialakulását megakadályozhatjuk, vagy csökkenthetjük több módon is. Első és legfontosabb szempont a termelési higiénia biztosítsa. Mivel a laskagomba spórái igen kicsik és hihetetlen nagyszámban termelődnek, ezért hamar eltömítik a légtechnikai berendezések szűrőit, vastag rétegben rakódhatnak le a ventilátorok lapátjain. A spórák nedvességgel érintkezve nyálkás, csúszós anyaggá válnak, amelyek csökkentik a légtechnikai eszközök hatásfokát is. Amennyiben nem tisztítjuk rendszeresen ezeket az eszközöket, akkor egyrészt a berendezések is károsodhatnak, valamint így folyamatosan visszajuthatnak a levegőbe a gomba spórái, amelyek a szedők munkáját nehezítik meg. A ventilátorok tisztítása némi többletmunkával megoldható, a lapátok leszerelése után egyszerű detergensek (mosogatószer) segítségével eltávolíthatjuk a lerakódott spórákat. A légszűrőbetétek tisztítása általában nehéz, cseréjük az átengedett szemcsemérettől függően költséges, ám muszáj rá áldoznunk.
A termesztőhelységben dolgozókat – főként a szedőket és összehordókat – el kell látni megfelelő védőöltözékkel. A szabvány munkaruhán kívül ajánlatos a munkásoknak a szedés idejére plusz köpenyt biztosítani, amelyet a szedést követően tisztítanak, így nem viszi magával az allergén spórát magával más emberek közé. Az öltözéken kívül célszerű maszkot is adni a szedőknek. Az EN149:2001 előirányzat határozza meg a védőeszközök felhasználási területeit. A gomba spórák elleni védelemhez az FFP2 besorolású szűrési elven működő maszkok általában elégségesek. A laskatermesztésben használt pormaszkok így a 10 µm és annál nagyobb részecskék körülbelül 99%-át megszűri. A szemirritáció elkerülése érdekében a szedőknek javasolt védőszemüveget is biztosítani.
Hűtőház hőcserélője huzamosabb ideig történő laskagomba tárolás után
A szedés időzítésének pontos meghatározása szintén érdemben csökkentheti a spórák számát. A kissé korábban leszedett termőtestek ugyan sokszor nem érik el a piac által megkövetelt méretet, ám a hosszabb eltarthatóságuk és a csökkentett spóraszórásból jelentkező előnyök kompenzálhatják a veszteséget. Ahol van rá technikai lehetőség, ott a párával túltelített levegőben lévő vízcseppekkel a spórák száma drasztikusan csökkenthető.
A leghatékonyabb segítséget a spóraallergia leküzdésében a spóramentes fajták alkalmazása nyújthat. Már évek óta elérhető a piacon olyan nemesített laskagomba hibrid, amely gyakorlatilag egyáltalán nem képez spórákat. A termőtestek ennek következtében kissé eltérnek a megszokott formától és a hozam is elmarad a várakozásoktól, ám Nyugat-Európában szinte egyeduralkodóvá vált az elmúlt években. A laskagomba nemesítők a továbbiakban is dolgoznak olyan spóramentes, vagy legalább spóratermelés csökkentett fajtákon, amelyek megfelelnek mind a piaci, mind a termelői, mind az egészségügyi elvárásoknak.
Kecskeméti Sándor
SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest
Dr. Geösel András
SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest
