A zsenge burgonya nyári ültetéssel, másodterményként történő előállításának gondolata Kelet-Poroszországban fogalmazódott meg. Ott dolgozták ki technológiáját az 1870-es években. A módszer igen gyorsan, már az 1880-as évek végén Magyarországon is ismertté vált.
Kis történelem
Az eljárás lényege, hogy nyáron (június vége, július, esetleg augusztus eleje) előnevelés (csíráztatás) nélkül ültetik ki a gumókat. A betakarításra foszlóshéjú állapotban szeptember végén, október elején, gyengén parásított héjú állapotban október közepén, végén, a termesztés helyén téli fagyvédő takarással átteleltetve pedig a következő év márciusában került sor. Az alkalmazás során kiderült, hogy a július végi, augusztus eleji kiültetés túl késői ahhoz, hogy 3-4 cm átmérőnél nagyobb gumók fejlődjenek.
Az így előállított termék megnevezése gondot okozott a korabeli szakembereknek, mert az „újkrumpli” név már nem utalt a termék korai megjelenésére. Egy 1891-ben megjelent szakkönyvben „fojtott burgonya” illetve „füllesztett krumpli” néven került meg említésre. Volt, aki azt írta róla, hogy a korai termesztés „más módja”. A módszerre a korabeli Magyar Királyi Burgonyatermelési Hivatal is felfigyelt, és az 1920-as években üzemi méretű termelési kísérleteket szervezett. A kísérletekben résztvevő gazdák egy része már október végén felszedte a termést (nem teleltette át a termelés helyén a következő tavaszig), majd pincében, homok közé elvermelte.
Ez azért bizonyult jobb megoldásnak, mert így értékesítési lehetőség esetén könnyen hozzáfért az árujához. Az így tárolt burgonya iránt (amely egyszerű körülmények között jól eltartható) karácsony táján élénk kereslet mutatkozott. Ezzel (angol mintára) nálunk is kialakult a „karácsonyi burgonya” (christmas potatoes) iránti érdeklődés, amelyet ott is nyári ültetésben állítanak elő. A termesztési kísérleteket 1931-ben értékelték ki. Ennek során megállapítást nyert, hogy a gazdák 15-25 q/kh átlagterméseket (25-42 t/ha) értek el, és átlagosan 600 pengő/kh (850 pengő/ha) bevételre tettek szert, amellyel elégedettek voltak. Fontosnak tartották továbbá megjegyezni, hogy ez másodtermény volt, ezért „semmi esetre sem megvetendő eredmény.”
A nyári ültetésű burgonya munkaigényessége miatt a klasszikus szántóföldi növénytermesztésben nem tudott nálunk gyökeret verni. Az uradalmi, valamint az városellátó kereskedelmi kertészetekben azonban többen foglakoztak a burgonya termesztésének evvel (az akkor még különlegesnek számító) módjával. Az iránta megnyilvánuló érdeklődés napjainkban ismét megélénkült. Mórahalom hagyományosan korai burgonyával foglalkozó termelői már több mint tíz éve sikerrel alkalmazzák ezt a módszert (gyakran korai burgonya után), 35-40 t/ha terméseket érnek el, ezt ősszel szedik fel, majd tárolják és főleg karácsony táján értékesítik.
Biológiai alapok
Meg kell jegyezni, hogy nyári ültetésben a növény sokkal kedvezőbb körülmények közé kerül, mint tavaszi ültetésben. A burgonya ugyanis a gumóképződés tekintetében rövidnappalos növény, hosszúnappalos körülmények között a gumó kialakulása késik. A gumóképződés folyamata ugyanis a sztólók megnyúlásával és a keményítő felhalmozódásával kezdődik, amely rövidnappalos körülmények között gyorsabban megy végbe. A gumók formálódását a rövidnappalos körülményeken kívül a nagy fényintenzitás és a mérsékelt nitrogénellátottság is segíti. Az alacsonyabb (15-20 oC) hőmérséklet, a mérsékelt víz- és tápanyag-ellátottság egyértelműen kedvező hatású a gumóképződésre. A nyári ültetésű burgonya (a tavaszi ültetésűvel ellentétben) egyre rövidebb ideig tartó megvilágítási és egyre alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok közé kerül, ezért többet is terem és jobb minőségű.
Piac
Törekedni kell a fogyasztók által preferált gumóméret biztosítására is. A vásárlók ugyanis a 80-90 g átlagtömegű, 8-9 cm hosszú, 5-6 cm átmérőjű gumókat keresik. Nem örülnek az apróbb, de 200-250 grammos gumóknak sem, mert ez utóbbi azt jelenti, hogy 1 kg megvásárlása esetén, mindössze 4-5 db burgonyához jutnak. A méret alakulása elsősorban az ültetési idő és a fajta megválasztásával szabályozható. A nagy gumójúaknál a túl korai, kisebb gumót nevelőknél pedig a túl kései kiültetés jelenthet e tekintetben problémát.
Termesztéstechnológia
A nyári ültetésű burgonya másodtermék. Az ültetés időpontja az elővetemény betakarításának időpontjától és a termesztés céljától, valamint az így előállított áru felhasználásának jellegétől függ. Körülményeink között június vége, július eleje tekinthető ideálisnak. A módszer kidolgozói a vetőgumó előnevelését nem tartották indokoltnak, általában nincs is rá szükség. Amennyiben azonban az elővetemény kései lekerülése miatt a kiültetés csúszik – július második felére tolódik – érdemes élni evvel a lehetőséggel. Annál is inkább, mert ebben az időszakban ehhez nincs szükség sem termesztő berendezésre, sem fűtésre. Ugyanakkor nagy előnye, hogy így jelentős mértékben (mintegy egy, másfél héttel) lerövidíthető az ültetés és a kelés közötti idő, mérsékelve ezzel a későbbi ültetésből adódó hátrányokat.
A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a tárgyévi korai termesztésből származó gumókat használhatnánk fel szaporításra. Ezek azonban ekkor még kihajtásra képtelenek, nyugalmi állapotban vannak. Ez az állapot fajtától és a tárolási hőmérséklettől függően 70-180 napig tart. Számos próbálkozás történt ennek az állapotnak különböző vegyszeres kezelésekkel (etilén, gibberellin) történő megszüntetésére, az eredmények azonban nem voltak egyértelműek. Szaporításra ezért az előző évi tárolt burgonyát célszerű felhasználni, ez az egyetlen biztonságos megoldás. A területet sekély szántással és kultivátorozással készítik elő, a gumókat pedig 75 cm sor és 20-25 cm növénytávolságra ültetik ki, 4-5 cm mélyen. A lombozat 2-3 hét múlva jelenik meg a talaj felszínén, és ezt követően 7-10 nap múlva eléri a 15-18 cm magasságot.
Ekkor kell töltögetni (mintegy 10 cm vastag földréteget kialakítani a növények köré) a gumóképződés elősegítése érdekében. Ez a művelet egyúttal lehetőséget ad műtrágyák bedolgozására, valamint a gyomok irtására is. A műtrágyákat 1 P2O5, 2 N és 3 K hatóanyag arányban célszerű kijuttatni. Ezt követően érdemes a területet alaposan (mintegy 25-30 mm víz kijuttatásával) beöntözni. Nyári termesztés esetén a burgonyabogár kártétele elhanyagolható, a burgonyavész (fitoftóra) azonban (különösen hűvös, csapadékos időben) jelentős károkat tud okozni. Ellene ezért megelőző jelleggel kell védekezni, és érdemes a permetlébe keserűsót (magnéziumszulfát – MgSO4) is, 6-8 kg/ha mennyiségben adagolni, a növények kondicionálása érdekében.
A gumók felszedésére csak az első fagyok után kerül sor, eddig ugyanis gyarapodnak és a héjuk parásodik. Ezt követően azonban, ha csak nem kívánjuk azokat a tavaszi felszedésig helyben átteleltetni, be kell takarítani. A felszedés pontos időpontját a termesztés célja, ill. a felhasználás jellege határozza meg. Az optimális időpontban (június vége, július eleje) kiültetett nyári burgonya szeptember végén (1. kép), október elején különleges minőségű, foszlós héjú, zsenge állagú, de nem tárolható, azonnali értékesítésre, fogyasztásra való.
1. kép: Nyári ültetésű burgonya, foszlós héjjal, szeptember végi felszedés, fajta: Pannónia
A karácsony körüli forgalmazásra (2. kép) tervezett gumókat, gyengén parásodott héjú állapotban, október közepén érdemes betakarítani. Hosszabb ideig történő tárolásra azonban csak október végén.
2. kép: Pannónia karácsonyi újkrumpli (bébi)
Ebben az esetben a tervezett felszedés előtt kb. 2 héttel célszerű lombtalanítást végezni (mechanikai eszközökkel, vagy vegyszerekkel). Ez a gumóhéj parásodását, ezzel jobb tárolhatóságát segíti elő. Amennyiben a termesztés helyén akarjuk átteleltetni, ültetés előtt érdemes alapos talajfertőtlenítést is végezni. Erre azért van szükség, mert számos talajlakó gomba és baktérium okozhat a piacosságot rontó gumófoltosodást a tél folyamán. A felszedést technikailag úgy érdemes kivitelezni, hogy a géppel a talaj felszínére kiforgatott gumók összegyűjtése kézzel történjen, zsákokba vagy ládákba helyezve azokat.
A felszedett, hosszabb tárolásra szánt közepesen parásított héjú nyári ültetésből származó gumók számára a hűtőházban történő tárolás (2-3 oC) jelenti az ideális körülményeket. Ennek hiányában azonban a klasszikus módszer is sikerrel alkalmazható, azaz a gumók előzetesen fertőtlenített homokba történő elvermelése.
A nyári ültetésű burgonya értékei, termesztésének további lehetőségei
Hangsúlyozni kell, hogy a nyári ültetésből származó, nem teljesen beparásodott héjú burgonya tetszetősebb és sokkal jobb minőségű termék, mint a teljesen beparásodott héjú. Szárazanyag-tartalma 7-8%-kal, keményítő tartalma 4-5%-kal kevesebb, mint az „ókrumplié” (3. kép).
3. kép: A teljesen beparásodott héjú „ókrumplit” csaknem kiszorította a zömmel nyári ültetésből származó, gyengén parásított héjú áru
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy másodterményként kerül előállításra, így ugyanazon a területen előtte még korai káposztafélék, zöldborsó, őszi gabona, repce stb. termeszthetők. További előnyt jelent, hogy megfelelő körülmények között a következő évi burgonya piaci megjelenéséig eltartható. Kizárólag humán táplálékként hasznosul, megerősítve ezzel a növény zöldség ágazatba történő besorolásának helyességét. Hazai megjelenésével és nagyarányú elterjedésével a burgonya nálunk is tömegélelmezési cikkből minőségi termékké vált. A teljes érettség előtt betakarított, zsenge állagú „újburgonya” korábban kizárólag hajtatásból és korai termesztésből volt elérhető.
Mára azonban a gyakorlat felülírta a régi beidegződéseket, napjainkra az ilyen típusú termék nyári ültetésből is beszerezhető a piacokon. Előállítására a hazai időjárási körülmények ideálisak. Ez a tény eddig nem hasznosult, pedig jelentős exportra adott volna lehetőséget. A karácsonyt megelőzően rendelkezésre álló zsenge burgonya elsősorban a balti és a skandináv államok érdeklődére tarthatna számot. A piaci lehetőségek bővülése pedig fellendíthetné az ilyen típusú burgonya hazai termelését, megerősítve ezzel az agrárágazat értéktermelő és eltartóképességét.
