Talajélet

Talajszennyezés: policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)

Agrofórum Online

A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) környezetbe jutásának számos lehetséges módja van. Például természetes úton erdőtüzek következtében, vagy mesterséges úton (kőolaj-finomítókból, olajvezetékekből, fosszilis tüzelőanyagok égetése során). Ezen vegyületcsoport környezetbe jutásának következtében a talajon és talajvizen keresztül a talajban élő és a vízi ökoszisztémák különböző mértékben károsodhatnak. Ennek elkerülése érdekében megfelelő hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a már meglévő PAH vegyületekkel szennyezett területek kezelésére.

Ez a kutatási terület az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ezt mutatják a nagy számú, különböző PAH vegyületek lebontását célzó laboratóriumi kísérletek is, illetve az azokhoz kapcsolódó elvégzett pilottesztek is (bár az utóbbi még kevésbé alkalmazott). Ezekkel kapcsolatosan egyre jobban tartja magát az a nézet, hogy az in situ módszerek fejlesztésére nagyobb szükség van, mint az ex situ módszerekére. Az in situ módszereken belül szintén egy érdekes és egyre jobban kutatott területet képvisel a szennyeződések degradációját elősegítő mikroorganizmusok vizsgálata. A PAH vegyületek lebontására már számos baktériumot, például a Pseudomonas-fajok, az anaerob mikrooganizmusoknál a nitrátredukálók, szulfátredukálók, továbbá gombatörzset (lignolítikus és nem lignolítikus) azonosítottak, de végeztek kutatásokat algatörzsekkel is, amelyek szintén jó eredményeket mutattak.

A PAH vegyületek bonthatóságát sok tényező befolyásolja:

  • a vizsgált vegyület fizikai-kémiai tulajdonságai (például molekulatömeg, oktanol-víz megoszlási hányados),
  • a szennyezőanyag koncentrációja,
  • a környezetben való hozzáférhetősége,
  • a pH,
  • a hőmérséklet,
  • a redoxpotenciál,
  • az oxigénellátottság,
  • a jelenlévő mikrobapopulációk,
  • az akklimatizáció mértéke,
  • a jelenlévő tápanyagok és hozzáférhetőségük.

A PAH vegyületre jellemző a nagy oktanol-víz megoszlási hányados, így kisebb a biodegradálhatóságuk, ezáltal hajlamosabbak a bioakkumulációra is. A molekulatömeg növekedésével egyre perzisztensebbekké vállnak, egyre összetettebb degradációs útvonalak valósulnak meg. A kísérletek egy jelentős része éppen ezért a kisebb gyűrűszámmal rendelkező (2-3 gyűrű) PAH vegyületek biodegradációját vette célba. Ez fontos, de a természetben jelenlévő szennyeződések rendkívül összetettek tudnak lenni, így azok a kutatási eredmények korlátozott mértékben nyújtanak segítséget.

Az előző bekezdésben ismertetett szempontok alapján elmondható, hogy a PAH vegyületekkel szennyezett területek kármentesítése nagy kihívást jelent a szakemberek számára, de a jövőben ez elengedhetetlenné fog válni. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyéb területen alkalmazott módszerek, irányok is fejleszthetők és integrálhatók, mint például a kockázatértékelés, amely jó rálátást adhat a probléma valódi mértékére.

Összefoglalva az előzőeket elmondható, hogy függetlenül attól, milyen irányba halad a PAH vegyületekkel szennyezett területek kármentesítése, mindig törekedni kell a komplex gondolkodásmód alkalmazására. Ennek segítségével reális időn belül, megfelelő mértékűre csökkenthető a szennyezett területek száma.

Forrás:

IMSYS Kft. honlapja

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Élővilág a járdák alatt – a városi talaj titkai

A városi talaj nem halott. De ha tovább tapossuk, locsoljuk és nyírjuk, könnyen azzá tehetjük.

Casuarina – a nitrogént megkötő trópusi fa

2025. október 17. 14:10

A Casuarina nemcsak árnyékot ad: gyökerei nitrogént juttatnak a talajba, serkentve más növények növekedését.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

A humuszképződés folyamata és jelentősége

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

Talajélet: a föld alatt megbújó biológiai sokféleség

2023. október 17. 05:40

A talajminőség kialakításában a talaj élőlényeinek jelenléte nélkülözhetetlen. Szerepük a talajban az elsődleges és a másodlagos szerves anyagok, így a humusz kialakítása is.

Nehézfémszennyezés a talajban: ólom (Pb)

2022. december 4. 08:37

Az ólom talajban történő mozgásáról elmondható, hogy a legerősebben lekötött fém, szerves komplexekben, specifikus adszorpciós folyamatok révén kötődik, lemosódása igen kismértékű.

Ezért „tűnik el” a mulcs a kertből

2025. október 22. 11:10

A mulcs nem tűnik el – átalakul. A talajélet láthatatlan munkája a kert hosszú távú titka.