Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: attól, hogy nem látni rovarkártevőket, még nem tűntek el

A nappali maximum hőmérséklet általában 10 C⁰ alatt van, éjszakánként pedig fagypont körüli hőmérsékleteket mérhetünk. Érdemleges mennyiségű csapadék csak kevés helyen hullott, vegyes halmazállapotú formában. A talajok téli vízkészlete alig gyarapodott, a 150 cm alatti rétegekben alig található tartalék víz. A száraznak tekinthető február után fontos lenne a tavaszi hónapokban legalább a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék. A felső talajréteget a gyakori erősen szeles időjárás kiszárította, így a tavaszi vetőágy előkészítés folyamatosan zajlik. Szükség is van a talajok minél gyorsabb lezárására, a vízkészlet megőrzésére. A kora tavaszi vetésű árpát és zabot már elvetették, a repce és az őszi kalászosok első fejtrágyázása túlnyomórészt megtörtént. A szilárd nitrogén fejtrágya eddigi hasznosulása erősen kétséges, mert a lehullott csapadék nem tudta kellő mélységre, a gyökérzónába lejuttatni a hatóanyagot. Azok jártak jobban, akik folyékony formájú fejtrágyát használtak, mert az a lombozaton keresztül is hatni tudott. Többen elkövették azt a hibát, hogy fagyos növényzetet fejtrágyáztak, ami erősen károsította a meglévő leveleket, igaz ezt a későbbiekben kinőheti a növény.

A melegebb napokon intenzív szárormányos és nagy repceormányos betelepedést lehetett tapasztalni a repcetáblák környékén. A tömeges betelepedés hatására az észlelt egyedsűrűség jócskán meghaladta a veszélyességi küszöbértéket, de peterakást még nem észleltek a szakemberek. Most a hidegebbre fordult időjárás miatt elcsendesedett a rovarjárás, de a bogarak nem távoztak, csak megbújtak a talajrepedésekben és a növények között. Jelenleg csak napos órákban merészkedik elő egy-egy ormányos. A megfigyelésre szolgáló sárga színű ragacsos lapokat és a sárgatálakat továbbra is folyamatosan ellenőrizni kell, mert a várható gyenge felmelegedés ismét aktivitásra készteti a rovarokat és megkezdődik a tojásrakás is. A védekezést feltétlenül a tojásrakás kezdete előtti időpontra célszerű időzíteni.

Az őszi kalászos gabonák növénykórtani állapotában a hűvös és száraznak mondható időjárás miatt alig történt változás. Az őszi búza állományok túlnyomóan kedvező képet mutatnak, míg az őszi árpa kedvezőtlen sárgulása alig változik. A sárga lombozatú növények egy részét lehetséges, hogy a még ősszel kialakult vírusfertőzés kínozza. A hosszúra nyúlt ősz során a vírusvektor levéltetvek és kabócák sokáig fertőzték az árpát. Természetesen a levélsárgulás egyrészét elsősorban a tápanyaghiány okozza, de jelenleg még a kétféle okot nehéz elkülöníteni egymástól.