A kerti rózsatő levéltetvek elleni védelmére rovarölő szerek használhatók, azonban környezetbarát megoldást a természetes ellenségek, a katicabogarak jelentik.
A kerti rózsatő levéltetvek elleni védelmére rovarölő szerek használhatók, azonban környezetbarát megoldást a természetes ellenségek, a katicabogarak jelentik. Míg a biológiai védekezésnek e változata a kiskertben működhet, nagyobb területek esetén nem nyújt alternatívát.
Erre a problémára keres megoldást az a tanulmány, mely vadon élő növényekben még meglévő, természetes ellenségeket csalogató illatanyagok és nektár termesztett növények állományaiban való termeléséről, illetve bejuttatásáról szól – olvasható a világhálón. A kutatók úgy látják, hogy a cél eléréséhez két út vezet. Egyfelől mesterséges úton lehet a növények közé az illatokat bejuttatni, másrészről a nemesítési programoknak arra kell törekedni, hogy a kultúrnövények is képesek legyenek ezen anyagok termelésére.
A vadon élő növényekre rendszerint az jellemző, hogy a károsító tevékenysége olyan illatanyag kibocsátását váltja ki, mely a természetes ellenségek számára vonzó hatású, az illat tehát nagyon fontos információhordozó. Mivel ezek az anyagok az emberi egészségre nem károsak, a mexikói kutatók vissza szeretnék juttatni a termesztett növényekbe azokat a géneket, melyek ezek termelődéséért felelősek. A vadon élő növényeknél az is előfordul, hogy a ragadozók számára táplálékot jelentő nektárt termelnek a leveleiken.
Az új szabályozási környezet és a változó fogyasztói igények is a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő termelést ösztönzik, melynek egyik eleme a kultúrnövények egykori saját védekezési rendszerének visszaállítása lehet.
Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter
