A szőlő az egyik „legbetegebb” kertészeti kultúra. A rengeteg növénykórtani eredetű károsítója mellett az állatvilágból származó kártevők sem vetik meg. Több, gyakoribb kártevője mellett idén egy általában ritkább károsító, a szivarsodró eszelény helyenként tömeges kártételével borzolja a szőlő termesztésével foglalkozó gazdák idegeit.
A szivarsodró eszelény igazság szerint egy rendkívül dekoratív, zöldes – fémfényű ormányos bogár. Ráadásul ezen a néven két közeli fajt (Byctiscus betulae, Byctiscus populi) is illet a magyar nyelv. Magával a bogárral sokszor meglehetősen nehéz összefutni, mivel ha bolygatjuk, akkor meglehetősen gyorsan leveti magát a földre és elbújik.
A szivarsodró eszelény (bármelyik fajról legyen is szó) évente egy nemzedéket nevel és imágó alakban telel át a talajban. A bogarak május elejétől jelennek meg a szőlő, illetve sokszor más gyümölcsfajok levelein, és június elejéig intenzív érési táplálkozást folytatnak. Ezen tevékenységük során keskeny, hosszúkás csíkokban átrágják a levéllemezt, amely a még folyamatban levő növekedés miatt sokszor továbbszakad. Ez a kártételük is látványos ugyan, de gyakorlatilag jelentéktelen. A kopulált nőstény bogarak ugyanakkor a lárváik nevelésére olyan lárvabölcsőket képeznek, amelyek kialakítása nagyobb populáció jelenléte esetén már számottevő lombveszteséget is eredményezhet.
A kártevő lárvái az elhalt levél szerves anyagából táplálkoznak. Hogy ez a táplálék ne száradjon ki a lárva teljes kifejlődése előtt, a bogár átrágja a levélnyelet és a fonnyadó levélből egy összesodort „szivart” alakít ki, amelyben 1 petét helyez el. Az így kialakított levélszivar külső rétegei hamar megszáradnak, de a belseje a lárvafejlődés 2-3 hetes időtartama alatt végig kellően nedves és puha marad. A szivar belsejében fejlődő kis hófehér kukac így gond nélkül képes kifejlődni. Az sem zavarja meg a fejlődését, ha a levélszivar egy hevesebb eső, vagy szélvihar miatt leesik a földre. A lárva a fejlődése végén kirágva magát a szivarból a talajba furakodik és bábozódás után imágó alakban megy a télbe. Abban az évben már nem jön többé elő.
A szivarsodró eszelény amolyan alkalmi károsító a szőlőkben. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy olyan nagy populációval jelentkezik egy-egy szőlőültetvényben, hogy az általa okozott lombveszteség már érdemi mértékű és esetlegesen még védekezési helyzetet is előidézhet.
Ez ellen a kártevő ellen általában önmagában nem szükséges külön inszekticides védekezést elrendelni. A szőlőmolyok első nemzedéke elleni védekezés sok esetben eleve megoldja a problémát. Mivel teljesen nyílt terepen mozgó károsítóról van szó, bármely kontakt hatásmódú inszekticid eredményes ellene. Ugyanakkor védekezni csak az imágó ellen tudunk, az elhalt növényi szövet, a levélszivar belsejében élő és táplálkozó lárva ellen inszekticidekkel nem tudunk hatékonyan védekezni.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
