Az őszi búzát fenyegető gombás eredetű fertőző betegségek közül a kalászfuzáriózis a leginkább problematikus és nehezen leküzdhető betegség. Sajnálatos módon az idei vegetációs szezonban a gabonatermesztőknek többször is meggyűlt a bajuk ezzel a betegséggel. Az amúgy is nyomott búzaárak mellett sok termelő szeretne spórolni azon, amin csak tud, de ebben az esetben a növényvédelmen való spórolás súlyos problémákat és eladhatatlan terméseket is eredményezhet.
A kalászfuzáriózis létrejöttéhez szükséges tényezők közül a fertőző anyag jelenlétének szintje hazánkban sajnos állandóan magasnak, vagy igen magasnak tekinthető. A fertőzés iránt nagyon fogékonynak tekinthető fenológiai fázisok (kalászolás kezdete – viasz érés kezdete) közötti időszak meglehetősen hosszú és még a legkorábbi érésű fajták esetében sem értünk a végére. Szükséges még a fertőzéshez a kellő mennyiségű víz jelenléte a kalászok felszínén, amelyben sajnos az idei tavasz során szintén bővelkedtünk.
Az idei évjárat során a legnagyobb balszerencsét éppen a csapadékos időszakok szerencsétlen időzítése okozta és okozza. A búzafélék kalászolása idején, május 13-14. napjai környékén érkezett egy jelentősebb, hosszan tartó és nagyobb vízhozammal járó csapadékos periódus. A helyesen eljáró gazdák az ekkor már kikalászolt állományokat le is védték a fuzáriózis ellen kellő hatékonysággal bíró fungicidekkel. A május utolsó hetére nyáriassá váló időjárás nem volt szélsőségesen kedvező ugyan a fertőzések kialakulása szempontjából, de a hosszan tartó hajnali – reggeli harmatos időszak azért csak kedvezett valamennyire a kórokozóknak. Most ismét egy nagyobb vízhozammal járó és tartósabb csapadékos periódus előtt állunk. A korai éréscsoportba tartozó búzák is még bőven a tejes érés időszakában vannak, tehát kellően magas fogékonyságú stádiumban.
Mi történt a kb. 3 hete kijuttatott hatóanyagokkal? Nyilvánvalóan elvégezték feladatukat, de a kezelés óta eltelt időszak során jelentős részük lebomlott a növényben, így a kalászok a mostani, fertőzés szempontjából ismét kritikusnak mondható időszakra újfent kellő védelem nélkül vannak. Igencsak célszerű és időszerű a búza, tritikálé, durumbúza, valamint a némi morfológiai rezisztenciával rendelkező, de egyébként fogékony pelyvás búzafajok állományainak ismételt fungicides állományvédelme.
A várhatóan több helyen is kialakuló kései Fusarium fertőzések azért is veszélyesek, mert sok esetben a fertőzésre jellemző „klasszikus” tünetek kevésbé látványosan jelentkeznek az ilyen állományok kalászain, mint az olyanokén, amelyek jóval korábban, a kalászolás időszakában fertőződtek meg. A kevésbé látványos, ritkább tünetek ugyanakkor ne tévesszenek meg senkit! A termés minőségét meghatározó mikotoxin-tartalom gyakorlatilag független az egyéb tünetek megjelenésétől, gyakoriságától, intenzitásától. Könnyedén előfordulhat, hogy egy ilyen, „későn fertőződött” állomány kalászai szabad szemmel alig tűnnek fertőzöttnek, ugyanakkor belsejükben hatalmas mikotoxin-mennyiségek mutathatók ki.
A fuzáriózis elleni védekezés nem olcsó. Viszont, ha most elmulasztjuk, akkor a termés minőségének visszafordíthatatlan romlása fog nagy valószínűséggel bekövetkezni, amely miatt a termény igen jó eséllyel eladhatatlan lesz.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
