Valós alternatíva a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítására.
Hazánk változatos természeti adottságaival, talajtípusaival és a szélsőséges klimatikus viszonyokkal adja fel a leckét a növénytermesztőknek. A tudomány a kutatások révén igyekszik az eltérő környezethez igazodó alternatív növényfajokkal lehetőségeket biztosítani a gazdálkodók számára. Jelen írásban a Magyarországon nagy múlttal rendelkező mák termesztési lehetőségeibe szeretnék betekintést nyújtani.
Az elmúlt évek változásait követően napjainkban újraformálódik a termesztés gazdasági háttere, fontos időszak következik a növény jövőjének szempontjából. A magyarországi helyzet ismertetése mellett egy általam végzett növénykórtani kísérlet eredményeit mutatom be, néhány kérdést szeretnék megválaszolni, néhányat pedig felvetni.
A mák hazai termesztésének háttere
Számos hazai és európai uniós támogatási program segíti a kedvezőtlen területen gazdálkodók helyzetének előmozdítását. E programok egy része közvetlen pénzügyi hozzájárulás, másik része pedig az adott kistérség lehetőségeihez igazodó termelési rendszerek finanszírozása.
A közvetlen kifizetésekre az agrárpolitika jelenlegi direktívái szerint várhatóan folyamatos leépítés vár, emiatt a jelenlegi helyzetben célszerű olyan alternatív növények termesztésébe fogni, amelyeket a környezethez alkalmazkodóan – természetesen megfelelő haszonnal – lehet termeszteni. A kerti mák (Papaver somniferum L.) korábban már bizonyította létjogosultságát az alacsony kötöttségű, homoktalajok vetésszerkezetében. Olyan, országszerte nagy kiterjedésű, alacsony termelési értékű talajok ezek, amelyek művelése rossz években alig haladja meg a gazdaságosság határát. Jelentőségük a mák vetésszerkezetbe való beillesztésével növelhető, ugyanis a kritikus technológiai elemekre megfelelő hangsúlyt helyezve, az értékesebb talajokkal összehasonlítva is versenyképes, viszonylag stabil bevételre számíthatunk – alacsony termesztési költségek mellett. Ezzel a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára biztosítható lehetőség a diverzitás és a termelési érték növelésére. Gyakorló családi gazdálkodókként mi magunk is művelünk gyenge termőképességű talajokat, amelyeknek a hasznosításához sokáig kerestük a megfelelő módot. A mák ideális alternatíva, termesztésének azonban vannak nehézségei. Ahhoz, hogy a hétköznapok munkájában élő gazdákhoz eljusson e lehetőség, szükség van az integrátorok és a Mákszövetség segítségére.
Miután a 2013. évben az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. befejezte gyógyszeralapanyag-gyártási tevékenységét, a termeltetési háttér alapjaiban megrendült. A cég tiszavasvári üzemének éves deficitjét főleg az elavult technológiai háttér, a bevizsgálatlan beltartalom alapján történő felvásárlások okozták. Sajnálatos módon néhány hazai gazda „trükközése”, és az előforduló kifizetési anomáliák nyomán bizalmatlanság alakult ki a szerződő felek között. Emiatt a korábbi 10 ezer hektár körüli termelési terület az átállást követő első évben 4 ezerre csökkent, majd lassú növekedésbe kezdett. A mákszalmát jelenleg a Saneca Pharmaceuticals, egy szlovákiai gyógyszercég dolgozza fel. Az integrátorok szerepét pedig több cég tölti be, ilyen a bajai Hungarobiomed Kft., a budakalászi Gyógynövény Kutató Intézet Kft., valamint a Békés megyei Neriva Pharma Kft. A valódi kitörést és nemzetgazdasági sikert azonban nem az export, hanem a hazai feldolgozás jelentené. Az akár 5 milliárd forintra becsült mákfeldolgozó üzem létesítése legalább két évig tartana, ezt követően azonban Magyarország újra a világ egyik legnagyobb morfin-előállítója lehetne.
Ahhoz, hogy kellő volumenű termelés alakuljon ki hazánkban, több gazdálkodónak kell tudnia a mák termesztésének lehetőségéről. Termelői oldalról is nyitottnak kell lennünk a kedvező lehetőségekre, a sikeres magyar gazda eszköze a kemény munka mellett a kísérletező természet kell, hogy legyen. Az alulról induló kezdeményezés azonban önmagában kevés. Háttérként a jelenlegi integrátoroknak szükségszerű segítő kezet nyújtaniuk, hiszen a két fél érdekei közösek. A sikeres együttműködés gerincét egy megfelelően szabályozott, ellenőrzött szerződési rendszer adja, ezen felül, azt erős termesztési szaktanácsadással indokolt kiegészíteni. Ily módon számos olyan gazda találhatná meg számítását a mákban, akinek nincs elegendő tudása és tapasztalata a gazdaságos termeléshez. A tisztességes partneri viszony alapozhatja meg azt a stabil terménybázist, amely kellő alapot biztosíthat hazai befektetőknek a feldolgozói háttér megteremtéséhez. Hazánk máktermesztési múltjának köszönhetően széles és sikeres fajtaszortiment érhető el. A napjainkban is aktív nemesítési munka révén a fajtaválaszték folyamatosan bővül. A rendelkezésre álló tudásalap, érthető módon, csak a gazdákhoz eljuttatva hasznosulhat – többféle lehetőségre van szüksége a termelőknek. Fő cél tehát a rendszerbe belépő gazdálkodók kezdeti sikertelenségének kiküszöbölése.
Kihívások és kérdések
Máktermesztés esetén vannak olyan technológiai elemek, amelyek kifejezetten hangsúlyosak a rentábilis termésszint elérésében. Elsőként a megfelelő vetéstechnika: A pontos vetésmélységet (1-1,5 cm) homoktalaj esetén különösen nehéz biztosítani. A tapasztalatok szerint a mák csíranövénye képes nagyobb mélységből is a felszínre jutni, ekkor azonban elhúzódó kelésre és heterogén állományra számíthatunk. A következő két, nagy fegyelmet igénylő terület a tápanyag-utánpótlás és a gyomszabályozás. Megfelelő végrehajtásához sokéves tapasztalat vagy megfelelő tanácsadó szükséges. Jelen írásban terjedelmi okok miatt e témákra bővebben nem térek ki. Végül a gondosan megválasztott idejű állományszárítás és betakarítás előtt történnek a kórokozók elleni állománykezelések, amely szakterülettel jómagam is foglalkozom. Véleményem szerint ez a tudományág hordozza a legnagyobb jelentőséget a mák termésének megóvásában.
Sajnálatos módon a mák integrált növényvédelmében minden évben szükség van az agrotechnikai módszerekkel való megelőzés mellett a kémiai beavatkozásokra is. Fellelhetőek a mák kórokozóival, és az általuk okozott betegségekkel foglalkozó tudományos dolgozatok, azonban még így is igen kevés információ áll rendelkezésre a gyakorlati szakemberek számára. A probléma forrása a növény alacsony globális gazdasági jelentősége. Országos gazdasági felelősségünk a témát kutatni, a növény korábbi pozícióját visszaállítani a termesztett növényeink között. Erre a gazdák maguk is rájöttek, a szaktanácsadók és integrátorok irányításával számos kísérlet született az utóbbi évtizedben – az eredmények pedig igen ígéretesek. A kísérletek beállítása, a mérések elvégzése, az eredmények kiértékelését azonban nem gyakorlott kutatók végezték, ezen felül az eredmények statisztikai megalapozottsága is csekély. Az ilyen úton szerzett ismeretek pedig leginkább szájról szájra terjedtek. Meglátásom szerint ezzel a haszonnövénnyel többet kellene foglalkoznia a növénytermesztési ágazatnak, mivel magas a benne rejlő hazai potenciál.
Mint már említettem, a mák kórokozóktól való megvédése kulcsfontosságú a magas termés, valamint a megfelelő alkaloidtartalom elérése érdekében. Sajnos kevés és nehezen elérhető mákbetegségekkel kapcsolatos tudományos dolgozat születik, ám ez egyben lehetőséget is teremt. Lehetőséget a kísérletező szellemű gazdák témafelvetésére, valamint a fiatal kutatók számára hasznos specializációra. A témában született dolgozatok azt támasztják alá, hogy erős megbetegedés esetén nemcsak a magtermés és a hasznos mákszalma mennyisége, hanem az utóbbiból kinyerhető alkaloidtartalom is csökken.
A szakirodalmat olvasva szembetűnő, hogy a mák kórokozói által okozott betegségek és tünetcsoportok sokszor együtt jelennek meg, nehezen különíthetőek el, továbbá felerősíthetik egymás hatását. Példaként említhető a mák fuzáriumos korhadása (fő kórokozó a Fusarium oxysporum Schl.), amely által termelt Nep1 fitotoxin felgyorsítja a pleospórás betegség (Crivellia papaveracea/Brachycladium penicillatum) által okozott levél- és szárnekrózist. Emellett az egy kórokozóval leírt betegségek is gyakorta felléphetnek ritkább, rokon taxonok, esetleg ugyanazon faj más morfológiai alakjainak fertőzése nyomán. Szlovákia területéről 3 év folyamán összegyűjtött szár-, levél-, tok-, illetve magmintákból összesen 20 gombafajt határoztak meg. Ezeket az eredményeket más gazdálkodók és saját termesztési tapasztalataim is alátámasztják, a betegségek együttes fellépése (1. kép) miatt a megelőzés jelenti az egyetlen valódi védekezést. A megelőzés egyik kézenfekvő módja az ellenálló fajták előállítása. A mák meghatározó gombás betegsége, a mákperonoszpóra (Peronospora arborescens) ellen indiai kutatók nemesítettek ellenálló fajtákat. Természetesen ennek a toleranciának a gyakorlatban való alkalmazásáig még évek munkájára van szükség.
1. kép: Több kórokozó által okozott tünetegyüttes mák levelén (Fotó: A szerző felvétele)
Léteznek a máktermesztés tudományos fejlődési folyamatát fékező tényezők, amelyek a növény alacsony globális gazdasági jelentőségéből származnak. A nemesítés, a növényvédelem, illetve az alkaloidtartalom agrotechnikai növelésének fejlesztése nem érdeke a piacot vezető globális cégeknek. Remélhetőleg ezen szakterületek fejlesztése a jövőben összefonódik a hazai gazdasági érdekekkel – ez pedig további fellendülést hozhat. A növényvédelemre, azon belül is a növénybetegségek elleni kémiai védekezésre is hasonló jelenségek érvényesek. Léteznek olyan hatóanyagok és készítmények (pl. strobilurin hatóanyagcsoport), amelyek közül mindössze egy készítmény rendelkezik eseti engedéllyel, annak ellenére, hogy a hatóanyag a gyakorlati tapasztalatok alapján hatékonyabb más készítménycsoportoknál. A többéves engedélyezés költsége a kis vetésterület miatt nem térül meg az eladott fungicidekből, így a szer engedélyeztetése közel sem biztos évről évre, ahogyan az elérhető készítmények száma is egy szerre korlátozódik.
Gyakorlatorientált növénykórtani vizsgálatok
Az előbbiekből kitűnik, igény van megfelelően alátámasztott eredményekkel a téma megismerésére, az ismeretek gyakorlati szakemberekhez történő eljuttatására. Elegendő információval az integrátorok és gazdák meggyőzhetőek lesznek a drágább hatóanyagok bevetésére. Ezzel serkentve a fungicidek piacát, elérhető lenne a növényvédő szerek kínálatának bővülése. Az említettek alapján választottam kutatási témául a mák növénykórtani vizsgálatát. A termesztésben dolgozó szaktanácsadókkal, integrátorokkal folytatott beszélgetések alapján, továbbá a saját és más gazdák termelési tapasztalatait ötvözve igyekeztem egy átfogó kísérletet beállítani. Termelőként elvem, hogy a tudományos vizsgálódás eredménye kézzel fogható legyen. Lehetőség szerint valódi jelentőséggel is bíró, így hasznos tanácsot szeretnék a gyakorlati szakemberek számára adni. A kapott eredmények kiindulási alapot adnak, további problémák és összefüggések felvetését segíthetik.
Kísérletemet Érsekcsanád határában állítottam be, tavaszi vetésű, alkaloidtartalmú mák kultúrában. Vizsgálataim három területre terjedtek ki: szántóföldi szemle a vegetációs időszakban, betakarított termés mennyiségének mérése, valamint kézzel gyűjtött minták laborvizsgálata. Az összehasonlítás alapját három fő, jelenleg elérhető hatóanyagcsoport adta, 4-4 ismétlésben. Az első variáns az olcsóbb, réz alapú készítmények csoportja (mankoceb + réz-oxiklorid), a második egy szisztemikus, modernebb hatóanyagcsoport (propikonazol + tebukonazol), harmadik pedig a zöldítő hatással is rendelkező strobilurinok csoportja (pikoxistrobin). Az állománykezeléseket a vegetációs időszak alatt kétszer végeztük el. A strobilurinoknak, zöldítő hatásuk miatt, az alkaloidtartalom növekedését is tulajdonítja a szakirodalom. Az utóbbi évek nemzetközi kutatási célja szintén a mákszalma alkaloidtartalmának növelése, ezért ezeket a paramétereket is vizsgáltam kísérletem során.
Melyik hatóanyagcsoportot válasszuk?
Bár a számadatokból kitűnik az átlagok közötti különbség, fontos tisztázni, mely eredmények igazolhatóak statisztikai vizsgálatokkal (1. táblázat). A strobilurin hatóanyagnak mind a termésre, mind a morfin- és kodeintartalomra szignifikáns növelő hatása volt, a kontrollhoz viszonyítva (SZD=5%). A termést nemcsak a kontrollhoz képest, hanem a másik két hatóanyagcsoporthoz viszonyítva is megnövelte (SZD=1%) (1. ábra). Bár a strobilurinok előnye statisztikailag nem bizonyítható a morfintartalom esetén, de az eredmények ezt megközelítik. Kiemelném, hogy a variancia minden mérésnél a strobilurin esetén volt a legkisebb, a legstabilabb termést és beltartalmi paramétereket tehát ez biztosította. A szántóföldi szemlézések idején a növénybetegségek megjelenése, valamint az állomány megdőlése szintén ennél a hatóanyagnál volt a legkevésbé jellemző.
Természetesen az évjárathatás kizárása érdekében a kísérletet több évben meg kell ismételni, azonban az első év adatai bíztatóak. Továbbá az eddigi eredmények alapján felvethetőek más kísérleti javaslatok: a hatóanyagok különböző kombinációinak használata, valamint egyéb növényvédő szerek (pl. szárszilárdítók, lombtrágyák) hatásainak vizsgálata.
Végszó
Megfelelő stratégiával a mák magyarországi termesztése a régihez hasonló sikert élhet meg. Ehhez azonban sok munkát kell a témába fektetni. A fejlődéshez szükség van elkötelezett kutatókra, állami és tudományos intézetekre, befektetőkre, integrátorokra, szaktanácsadókra, de legfőképp gazdákra.
Tóth József Attila egyetemi hallgató
SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő
