Jó-közepes évet zártunk 2015-ben a napraforgó, szója és a repce vetőmag-szaporításaiban.
Jó-közepes évet zártunk 2015-ben a napraforgó, szója és a repce vetőmag-szaporításaiban. Érdekes, ellentétes folyamatok zajlottak az utóbbi években az olajnövények hazai vetőmag-előállításában: amíg a szójaszaporítások évről évre jelentősen növekedtek, a napraforgó és a káposztarepce vetőmagtermesztése óriási visszaeséseket szenvedett. Lássuk mindezt közelebbről!
Napraforgó
A napraforgó minőségét tekintve közepes évjáratnak tekinthetjük 2015-öt, míg a szaporítások a felére csökkentek az előző évihez képest. Ebben jelentősen hatottak a keleti piacokon kialakult értékesítési nehézségek, és az előző években felhalmozott készletek nyomása is érezhető volt.
2015-ben 1.236,5 ha (62 db tábla) napraforgó-előállítás részesült szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben, míg 2014-ben 2.444,8 ha, 2013-ban pedig rekordterületen, 5.384,1 ha történt szaporítás napraforgóból (1. ábra). 1230,9 ha-on hibrid-előállítás folyt, szabad elvirágzású fajtát (0,03 ha) és vonalakat (0,47 ha) elenyésző területen szaporítottak. 5,1 ha-t gyomossági problémák miatt zártunk ki. Az előállított fajták száma az előző évi 45-ről a felére, 23 fajtára csökkent. Hibridekből 15-öt szaporítottak, amelyből a Nemzeti Fajtajegyzéken mindössze 4 szerepel. A megtermelt nyers vetőmagtermés 1.529,7 tonna volt a hibridek esetében.
A napraforgó vetőmag-előállítás összesen 9 megyében, legnagyobb területen Baranya megyében (339 ha), Somogy megyében (301 ha), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (133 ha) és Csongrád megyében (119 ha) folyt. A legnagyobb területű vetőmag-előállító 2015-ben is az Agromag Kft. volt, a 2. és a 3. helyen a Tradisco Kft. és a Lajtamag Kft. következett.
A legnépszerűbb hibrid az NK Neoma volt, amit az NX32233, a Rimi PR, a Subaro és a MAS 89 M hibridek követtek. Az első hét, legnagyobb területen szaporított napraforgó hibridet 2015-ben az 1. táblázat ismerteti.
Szuperelit és elit előállítás 7 vonalból mindössze 0,5 ha-on valósult meg, ami a tavalyi 8,5 ha-hoz képest óriási visszaesést jelez. Alkalmatlan minősítés nem volt. A megtermelt nyers vetőmagtermés a vonalak esetében 0,475 tonna.
2015 során 7.377 tonna napraforgó vetőmagot fémzároltunk 991 vetőmagtételben (2. táblázat). Megfigyelhető, hogy a fémzárolás trendje nem mutat akkora visszaesést, mint a szaporító területé. Ennek az az oka, hogy egy hazai vetőmagüzem Törökországban termelt napraforgó vetőmag feldolgozására kapott megbízást, ami növelte a fémzárolt mennyiséget, ezáltal pedig kiegyenlítette a hazai termesztés hiányosságaiból eredő differenciákat.
Az elmúlt év időjárása nem okozott különösebb gombás fertőzést. Jellemzően a napraforgó melegigényes betegségei mutatkoztak, mint a hamuszürke szártőkorhadás és esetenként az alternáriás levél- és szárfoltosság. A fehérpenészes szártőrothadás közepes erősségben lépett fel. Így a napraforgó tételek csírázóképessége jónak mutatkozik, kicsit 90 % feletti átlaggal.
Szója
A fehérjeprogramnak, a Duna Szója Szövetséghez való csatlakozásnak és a közelmúltban bevezetett zöldítési támogatásnak köszönhetően hazánkban is megkezdődött a nagymagvú hüvelyes növénycsoport – ezen belül kiemelten a szója – vetőmag-előállító területének növekedése.
2015-ben szójából 8.217 hektáron szemléztük 69 fajta vetőmag-szaporítását (3. táblázat). 2012-ről 2013-ra, ill. 2013-ról 2014-re 1000 ha-os növekedés mutatkozott, 2015-ben pedig megduplázódott a szemleterület, köszönhetően, hogy a hazánkban előállított szója vetőmag garantáltan GMO-mentes. Kimondottan jó szójatermesztő területeink a Dunántúl déli és nyugati része, illetve a Dél-Alföld térsége. Baranya megyében, mint hagyományosan legfontosabb termesztő körzetben – ahol az ország szaporításainak fele koncentrálódott – megduplázódott a vetésterület. Itt 2015-ben annyi szója vetőmag-előállítás volt, mint az előző évben az egész országban (2. ábra).
2015 tavasza átlagos középhőmérsékletű volt, de az április szárazabb volt a megszokottnál, május pedig csapadékosabb. Így a vetések az ország területén elhúzódtak (volt, aki esőre várt, mások pedig azt várták, hogy a belvíz leszivárogjon a területről). A nyár az előző szezonnal ellentétben újra bővelkedett a „szóját” próbáló hőhullámokban. Az évszakos csapadékösszeg szokásos mennyiségének mindössze kétharmada hullott le, amely a hőhullámokkal tarkított nyári aszályt csak súlyosbította. Ennek hatására a növény a legalsó virágait elvesztette. Ezért fontos a fajtáknak megfelelő sortávolság megválasztása, mert a helytelen sortávolság terméscsökkentő hatású.
A betakarítási körülmények sem voltak optimálisak, mert a nagy meleg miatt gyors volt az érés, nem tudtak kitelni a magvak, így töpörödött magvú, kicsi hüvelyek jöttek létre, melyek gyorsan peregtek. A magvak nedvességtartalma egy nap leforgása alatt akár 5 %-ot is csökkent. Amely fajtákat csak az esőzések után sikerült betakarítani, azoknál a növények visszazöldülése és a magvak visszapuhulása jelentkezett, és a magvak hüvelyben való kicsírázása is előfordult.
A fehérjeprogramban elsődleges szerepet játszó szója hazai vetőmag-előállításában elért eredményességét és megbecsülését jelzi, hogy 2006 óta a jó minőségű, magyar földön termett vetőmagért jelentőssé vált a külföldi kereslet. 2009-ben már meghaladta az 1000 tonnát az export célra fémzárolt vetőmag mennyisége. A zöldítésnek köszönhetően a hazai kereslet is megélénkült 2015-ben a szója vetőmag iránt, így a fémzárolt tételek nagy része belföldön került értékesítésre (3. táblázat). 2015 során 1.496 tonna szója vetőmag részesült engedményezésben rossz csírázóképesség miatt.
A tavalyi termés feldolgozása 2016 januárjában kezdődött, így egyelőre kevés a megbízható információnk a hatósági vetőmagvizsgálatok eredményéről. Az előállítók házi labor vizsgálatai azonban – a kedvezőtlen időjárási okok (a napon „megsült” majd elázott a termés) hatására – jelentős csírázóképességi problémát vetítenek előre, amelynek felmérése a napjainkban folyik. Várhatóan emelkedik a törött, ill. rothadt csírák aránya. Emiatt Horvátország és Ausztria már számos szójafajta több ezer tonna II. fokú vetőmagjára benyújtotta az ún. derogációs kérelmét annak érdekében, hogy a várhatóan jelentős minőségi problémát az adott ország vetőmagpiacán az EU előírásainál alacsonyabb csíraképességű vetőmagtételekkel oldhassa meg.
Repce
A repce – a kukoricához és a napraforgóhoz hasonlóan – óriási szaporító területi veszteséget szenvedett az utóbbi években (3. ábra). Míg 2013-ban 1.947 ha-on, 74 db táblán 36 fajta szaporítását szemléztük 1.424 kg/ha tényleges termésátlag mellett, e „mélyrepülés” hatására 2014-ben 907 ha volt az őszi káposztarepce szemleterület (24 fajta, 57 tábla) 2.498 kg/ha hozammal, 2015-ben pedig mindössze 463 ha(!) 8 fajtával 19 szaporító táblán, 1.600 kg/ha terméseredmény mellett. Ezen belül mintegy 150 ha-on a tavaszi káposztarepce vetőmagját is előállították 2015-ben. A fémzárolás trendje nem szenvedett akkora visszaesést, mint a szemleterületé: 2.158 tonna káposztarepce vetőmagot minősítettünk 2015-ben.
*
Az utóbbi években a kukorica mellé a szója és a repce is felkerült az Igazgatóságunk által elvégzett, GMO vizsgálatra kötelezett növényfajok körébe, sőt a fajtakísérletekbe beérkező vetőmagtételeket is ilyen GMO szűrővizsgálatnak vetjük alá.
Végezetül megállapítható, hogy minden tavaszi vetésű olajnövényből van elegendő vetőmagkészlet, de – természetesen – a keresett, kurrens fajták vetőmagja előbb fog elfogyni.
Füsti Molnár Gábor, Fürst Katalin, Seresné Sallai Orsolya
NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest
