Hamarosan megjelenik a piacok kínálatában a zamatos hazai csemegeszőlő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint évente mintegy 10–12 ezer tonna friss fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra, a hazai fogyasztás azonban ennél magasabb.
Az elmúlt években jelentősen bővült az import, elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltok polcain. A hazai gyümölcsöt főként a piacokon, vagy a zöldséges boltokban találhatjuk meg.
A nyár végi-őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse a csemegeszőlő. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően nem véletlenül tartozik az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé a világon. Magyarországon augusztus közepén-végén jelenik meg a piacokon a hazai csemegeszőlő, korai érésű fajtákkal.
Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. Emellett számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.
A csemegeszőlő fajtákat piaci szempontból színük szerint csoportosítjuk: fehér, kék, piros, valamint bogyóméretük és alakjuk (kerek, hosszúkás), fürtméretük szerint (tömegük alapján), illetve megkülönböztetünk magos és magnélküli fajtákat. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vásárlók és fogyasztók körében.
Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megye (142 hektár), Heves megye (62 hektár) és Tolna megye (46 hektár). Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900–1 000 hektárt tesz ki. A friss piacra kerülő étkezési szőlő mennyisége évente 10–12 ezer tonna körül alakul.
A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlőtermesztés kifejezetten tőke és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igénnyel, ráadásul jelentős mértékben kitett az időjárási kockázatoknak is. A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.
Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlőfogyasztás évente 2,5–3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. A növekvő trendet az import adatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatal (a 2018-as 7100 tonna után 2021-ben 14 400 tonna volt az import).
Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, mivel annál több antioxidánst tartalmaz. Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is. A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll.
(Fotó: Lovász Pincészet/Facebook)
