24℃ 12℃
április 30. Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz
Zöldség

Erről ismerhető fel a napégés, és így védekezhetünk ellene

Agrofórum Online

Az idei nyár csapadékosabb volt, mint az előzők, több volt a felhő, gondolhatnánk, gyengébb volt a napsütés, ebből adódóan kevesebb volt az idén a napégés is. Sajnos a károsan erős napsugárzás most sem kímélte a növényeket, a perzselési tünetek a szőlőn, a gyümölcsféléken, a zöldségeken, de még a dísznövényeken is mutatkoztak, az ebből eredő károk az árutermelő gazdaságokat, kisüzemeket és hobbikertészeteket egyaránt sújtották.

Nagy az ellenmondás a téli és a nyári fényviszonyok között: míg télen a primőrkertészek hiányolják a fényt (megnyúlik a palánta, nem köt a paprika, a paradicsom színtelen és íztelen), addig nyáron túl sok van belőle, tapasztalhatjuk, hogy évről-évre több, és szinte tehetetlenek vagyunk ellene.

Növénytermesztési szempontból a fény kapcsán beszélünk:

  • a fény minőségéről,
  • a fény erősségéről,
  • az összetételéről és
  • a megvilágítás időtartamáról (naphossz).

A növények napégésének kialakulásában mind a négynek, de különösen az első háromnak meghatározó szerepe van!

A sugárzás kétféle minőségben(formában), direkt sugárzás és szórt fény formájában érkezik a földre. A szórt fényt jobban tudják a növények hasznosítani, veszélyt nem jelent, szemben a sugárzó fénnyel, ami erős intenzitás esetén a növényi szövetek roncsolódását eredményezi.

A kétféle sugárzás aránya az év folyamán változik. Tavasszal, nyár közepéig–augusztus elejéig a sugárzó fény az erősebb, ezt követően a szórt fény lesz egyre több a sugárzóhoz viszonyítva. A kettő arányát befolyásolja a levegő tisztasága (portartalom), a páratartalom, a felhőzet, valamint a tárgyakról, más növényekről visszaverődő fény mértéke.

 A fotoszintézis – egy határon belül – a fényerőséggel arányosan változik. A legtöbb zöldségféle fotoszintézise 50–100 W/m2 (kb. 10 000 lux) fotoszintetikusan aktív sugárzás intenzitásig arányosan nő, ezt követően a növekedés üteme mérséklődik. 200 W/m2 (20 000 lux) fényerősség körül már alig mérhető tömeggyarapodással jár, 250–300 W/m2 (25–30 000 lux) esetén nincs növekvés, sőt abból adódóan, hogy roncsolja az asszimiláló szöveteket, csökken.

A Kárpát-medencében a globálbesugárzás évi összege nyugatról, észak-nyugatról dél, dél-kelet irányába haladva növekszik. A déli és a délkeleti megyékben, így a Tiszántúl déli területein és Szeged környékén eléri az évi 4800–5000 MJ/m2-t, és meghaladja a 2000 óra napfényes óra számot.

Növénytermesztési szempontból még ezek az értékek elfogadhatóak lennének, de az utóbbi években, évtizedben, a késő tavaszi, nyári hónapok tapasztalható egyre intenzívebb sugárzás (30–40 000 lux) lomb- és termésperzselést, minőségromlást, terméskiesést okozott, ami különösen a kertészeti növények (zöldség, gyümölcsök, dísznövények, szőlő) esetében volt nagymértékben tapasztalható.

A sugárzás összetétele is változott. A növények számára hasznos vörös színtartomány mellett nagymértékben megnövekedett az ultraibolya (UV) sugárzás, melynek néhány kedvező tulajdonsága mellett (pl. baktérium- és gombaölő) egy határon túl már káros, erős szövetroncsoló hatása is van.

Míg korábban csak a déli órákban, tavasz végén–nyár elején érte el a káros mértéket az UV sugárzás, az utóbbi években, így az idén is még augusztusban, sőt szeptember elején is, már a kora délelőtti és még a késő délutáni órákban is perzselő hatású volt. Vagyis nemcsak a sugárzás ereje volt erősebb, annak ideje is évszakon és napon belül változott, hosszabbodott.

Miről ismerhető fel a napégés tünete?

Sokan nem ismerik fel a napégést, fertőző gombás vagy baktériumos betegségnek gondolják, pedig jól megkülönböztethető szimptómái vannak.

A napégési tünetek – a növény szárát szimmetriatengelynek tekintve – mindig aszimmetrikusan, a növénynek (termésnek) a nap felőli oldalán mutatkoznak, többnyire besüppedt, száraz és világos szövetelhalás formájában (1., 2., 3. és 4. kép). A termés belseje mindig egészséges.

1. kép: Napégés paradicsomon (fotó: Terbe István)

A napégés nem tévesztendő össze a paprikán és a paradicsomon gyakran megfigyelhető csúcsrothadás betegséggel (sokan helytelenül ezt is napégésnek nevezik), amit vízhiány, magas talajsótartalom vagy kalcium hiánya okoz.

2. kép: Napégés almán (fotó: Szalay László)
3. kép: Napégés szőlőn (fotó: Báló Borbála)

Ez utóbbi mindig a bogyó hegyén, bibepontja környékén jelentkezik, rendszerint barnás színű szövetelhalás formájában (általában nem fehér!), szemben a napégéssel, ami a termés nap felőli oldalán van.

Előfordul, hogy párás időben, másodlagosan baktériumos és gombás betegségek is megtelepedhetnek a napégett, sérült felületen, ami a tünet képét megváltoztathatja, és a kár mértékét tovább fokozza.

4. kép: Napégés árnyékliliomon (fotó: Terbe István)

A fajták érzékenysége tekintetében jelentős különbség van. Például vékonyabb szövetszerkezetű fehér (TV) paprikákon gyakrabban és jobban, míg a vastagabb héjjal rendelkező, hegyes (fűszer), kápia és a paradicsom alakú fajtákon ritkábban mutatkozik, bár az idén már ez utóbbi fajták is jelentős mértékben károsodtak (5. kép). A nagyobb lombú fajták, amelyeknél a terméseket védi a levélzet (pl. zöldbab), valamint a csüngő termésűek (pl. paprikák) kevésbé károsodnak, mint a felálló típusok.

5. kép: A vastagabb terméshéjú paradicsomalakú paprikán is jelentkezett a napégés (fotó: Terbe István)

Milyen védekezési lehetőségek vannak a zöldségfélék esetében a napégés ellen?

Árutermesztő üzemekben, de a saját célra termelő kertekben is kevés lehetőség van a védekezésre, amivel a napégést megelőzhetjük, vagy a kárt jelentősen mérsékelni tudjuk. A műanyaghálós árnyékolás mondható tökéletes megoldásnak, bár nagy felületen technikai okok és a magas költségek miatt is nehéz megvalósítani.

Az intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben jelentős munka indult meg a különböző árnyékoló hálók felkutatására. A műanyag raschel hálók alkalmazásának lehetőségét vizsgálva sikerült a napégésből eredő terméskiesést nagymértékben csökkenteni.

Az ilyen árnyékoló hálók (nyitott szövésű árnyékolók) további előnye az impermeábilis takarókkal (pl. fóliák) szemben, hogy alattuk a hőmérséklet is kedvezőbben alakul.

Az árnyékoló hatás a színtől, a szálvastagságtól (szövéstől) függően eltérő, a sárga és a narancsszínű hálók a hazai és külföldi kísérletekben kedvezőbbeknek bizonyultak, ami nemcsak a sérült bogyók alacsonyabb számában, de a növények fejlődésében és termésképzésében is megmutatkozott (6. kép).

6. kép: Szabadföldi paprikatermesztés sárga színű árnyékoló háló alatt (fotó: Terbe István)

A hálórétegezését (hajtogatását) úgy kell végezni, hogy ~20–30 000 luxnál nagyobb sugárzási érték ne érje a növényeket, amihez legalább 2-3 szoros rétegre van szükség.

Üvegházak és fóliasátrak esetében további megoldásnak kínálkozik a héjazat, azaz a takaró fólia és az üveg festése, amihez a kereskedelemben speciális anyagokat (festékeket) is forgalmaznak. A legújabb, technikailag jól felszerelt üvegházakat árnyékolókkal is felszerelik, amelyek működtetését automatika szabályozza.

Tekintettel arra, hogy a vízzel jól ellátott növények jobban képesek magukat hűteni, ebből adódóan a rendszeres öntözésnek, a folyamatos vízellátásnak is fontos szerepe van a védelemben. A kritikusnak számító 35–40 oC-os levélszövet hőmérsékletet, amikor az égési és perzselési tünetek tömegesen kezdenek jelentkezni, nem, vagy csak később, intenzívebb sugárzás hatására érik el a vízzel jól ellátott növények.

Tavasszal, palántázás idején is gyakori jelenség a napégés. A palántanevelőből hirtelen, minden átmenet és edzés nélkül kiültetett növények levelei is súlyosan károsodhatnak. Az ültetési idő megválasztásával (lehetőség szerint borús időben ültessünk), a palánták edzésével (fokozatosan az intenzív fényhez történő szoktatással) jelentősen mérsékelhető a kár.

(Vezérkép: Hans/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új tájfajta a kínálatban: megérkezett a Herencsényi paradicsom

2025. április 25. 13:10

A hazai tájfajta paradicsomok népszerűsítésében úttörő szerepet vállaló Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén új fajtával bővíti palettáját.

Téli Parázs: a nagydobosi sütőtök újjászületése

2025. április 17. 08:10

Egy házaspár húsz éve dolgozik azon, hogy a legendás nagydobosi sütőtök újra méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában.

Az oltott növények jelentősége a zöldséghajtatásban

2025. április 2. 11:10

Az oltást eredetileg a monokultúra miatt kezdték el használni, hogy növényvédelmi problémákat kerüljenek el általa.

A magyar dinnyetermesztők átálltak a vöröshagymára is

2025. február 24. 08:10

A vöröshagyma termesztése csak profi termelés, és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező.

Nem mi szabjuk meg, milyen utat választunk, hanem a környezetünk...

2021. január 5. 10:39

"Azt, hogy milyen FruitVeB-et szeretnénk, leginkább az határozza meg, hogy milyen ágazatot képzelünk el. Víziónk egy olyan zöldség-gyümölcs ágazat, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit." Interjú Dr. Apáti Ferenccel, a FruitVeB új elnökével.

Biotermékeket termesztenek az ukrán frontvonal mellett

2024. június 27. 13:10

Aki teheti, elmenekül a háború sújtotta ukrán régiókból, mégis vannak gazdák, akik maradtak, és a lakosságot friss terményekkel látják el.

DélKerTÉSZ logisztikai központ átadó és partnertalálkozó

2023. május 14. 05:38

Átadásra került a DélKerTÉSZ új logosztikai központja, melynek keretében ünnepélyes szalagátvágással és tárlatvezetéssel mutatták be az új épületet a nagyközönségnek.

Hajtatott padlizsán palántázása és nevelése

2020. február 18. 04:37

A padlizsán termesztésének egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván.