Az MTA ATK Mezőgazdasági Intézete nagyszámú gazdálkodó, elsősorban gabonatermesztő és az Intézet kutatóinak részvételével tartotta idei kalászos szakmai napját és fajtabemutatóját.
Az MTA ATK Mezőgazdasági Intézete nagyszámú gazdálkodó, elsősorban gabonatermesztő és az Intézet kutatóinak részvételével tartotta idei kalászos szakmai napját és fajtabemutatóját. A tudomány és gyakorlat egymásra utaltságát nagyszerűen reprezentáló országos rendezvény szép hagyomány jegyében ünnepélyes pillanatokkal kezdődött.
Balázs Ervin főigazgató /MTK ATK/ köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében az országos szakmai tanácskozás jelentőségét hangsúlyozta. Az eredmények bemutatása és ismertetése mellett itt mód nyílik az elmúlt év tapasztalatainak megbeszélésére, a közös munka jobbítása érdekében. Nem mulasztotta el a főigazgató felhívni a figyelmet a sárgarozsda, és egyéb gombakárosítók elleni védekezésre, majd elismerő szavakkal méltatta a kiváló gyermelyi termesztő szakember, Dr. Réthy László munkásságát.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont a martonvásári kalászos gabonafélék vetőmag szaporítása és termesztése területén végzett kiemelkedő munkájáért díszoklevéllel és emlékplakettel jutalmazta Dr. Réthy Lászlót.
Laudációjában Vida Gyula, búzanemesítési osztályvezető /MTA ATK/, a kitüntetett gazdag, szakmai pályafutását ismertette.
Elsőként a hazai növénytermesztés aktuális kérdéseiről Szépe Ferenc főosztályvezető, /Földművelésügyi Minisztérium/ adott áttekintést. A magyar gabonatermesztés, ehhez tartozóan a vetőmag-termesztés /cca.: 150 ezer ha/ hagyományairól, a biológiai alapok fontosságáról, az ágazat kiemelt export orientáltságáról szólt, amely nemzetközi szinten is elismerésre méltó rangot vívott ki magának.
Beszélt a stabilitás, a hazai nemesítési fajták szerepéről, a magyar növénynemesítés versenyképessé tételének szükségességéről. Mindezeket hosszú távú feladatként jelölte meg.
Ehhez mezőgazdasági ágazati stratégiával is kell rendelkeznünk. A főosztályvezető megítélése szerint a kutató intézete és gazdák közötti együttműködés, a közös tudás hasznosítása jelenleg és a jövőben is nélkülözhetetlen.
A búzatermesztés versenyképességének alakulásáról Vancsura József elnök, /Gabonatermesztők Országos Szövetsége/ a tapasztalt gazdálkodó, szakmai vezető szemével, naprakész gabonatermesztési és árupiaci információk birtokában, tárgyilagos, elemző, ugyanakkor önkritikus hangnemben mutatta be búzatermesztésünk jelenlegi állapotát. Az előrejutáshoz vezető utat néhány lényeges kritérium teljesítésében jelölte meg. Ezek; az integráció szükségessége, a természeti, gazdasági törvényekhez való, minél jobb alkalmazkodás.
Rendszeres tájékozódás, tájékozottság a közvetlen környezetünkben, a világpiacon, és az árviszonyok változása, a keresleti piac adta körülmények között.
A versenyképes búzatermesztés elsősorban önmagunkon, összefogásunk milyenségén múlik.
Vancsura József szerint a XXI. századi korszerű magyar búzatermesztés megvalósítása a következő, fiatal, új, sokoldalúan képzett, elhivatott agrárnemzedékre háruló feladat és felelősség.
A martonvásári kalászos gabonanemesítés legújabb eredményeiről Vida Gyula osztályvezető /MTA ATK MGI/ részletekbe menően – a javító minőségű búzáktól, a malmi minőséget adó, a járó búzák, a durum búzák, tritikálék, zabok, árpák, tönköly, alakor és tönke búzáig, agronómiai jellemzők, betegségellenállóság, potenciális termőképesség szerint – részletekbe menően ismertette az intézetben folyó kutató, fejlesztő, nemesítő munka eredményeit.
Új fajtákat, trendeket mutatott be az egyes fajták előnyös és kényesebb jellemzőivel, amit a termesztőnek figyelembe kell venni. Kiemelt néhány fajtát: Mv Nádor, Mv Ispán, Mv Ikva, Mv Mente. Ezek később, a bemutató parcellákon is szemlézhetők voltak.
Előadása végén Vida Gyula a Nobel díjas N.F. Borleugra hivatkozva megjegyezte, hogy minden kutatási eredmény, akár búzáról, rizsről, kukoricáról van szó, időleges. Nincs megállás a kutatásban, fejlesztésben, mint ahogy a népesség növekedés is megállíthatatlan folyamat. A világélelmezés kiemelt, stratégiai fontosságú feladat már ma is, az előre jelzések szerint, távlatokban még inkább.
A martonvásári kukoricanemesítés új eredményeiről Marton L. Csaba tudományos osztályvezető /MTA ATK MGI/ pontos, precíz képet adott a hazai kukoricatermesztésben és nemesítésben elmúlt évtizedekben történtekről. Megállapította, hogy a magyar kukoricatermesztés termésátlagai a 60-80-as évek kiemelkedő eredményeihez képest – akkor megduplázódtak – stagnálnak, nincs növekedés az elmúlt 35 évben /1980-tól/, mindössze 12 kg/év Magyarországon, szemben az USA vagy Németország átlagtermés eredményeivel, amelyek sokszorosan jobbak. Az előrejelzések szerint a következő 20-30 évben a kukoricatermés eredmények megduplázódhatnak.
A nemesítői munka azonban az Intézetben intenzíven folyik. A hidegtűrés továbbra is nemesítői vezérlő szempont /fitotron, chilei kísérletek, stb/. Az intézeti eredmények biztatóak, az elmúlt 3 évben 22 új nemesítvényük kapott EU elismerést, ami kimagasló teljesítmény.
A fajták, a szárszilárdság, betegség ellenállóság és felhasználási mód – szemes, siló és energetikai cél – szerint a korai tulajdonságok irányába tolódnak el.
Az előadások után a szántóföldi bemutatón, a kísérleti parcellákon látványosan, didaktikusan és demonstrative jelentek meg a hivatkozott fajták, a tápanyag ellátásban mutatkozó eredmények, Láng László tudományos tanácsadó /MTA ATK MGI/ és Árendás Tamás tudományos főmunkatárs /MTA ATK MGI/ szakértői kalauzolása mellett.
Összegzésként rögzíthető; tartalmas, jövőbe mutató, a jelent reálisan, realitásaival együtt objektíven értékelő, országos szakmai tanácskozás részesei lehettek a megjelentek.
Számos tanulsággal, tapasztalattal gazdagodva térhettek haza a gazdálkodók, a kutatók egyaránt.
A kihívások elől nem lehet kitérni.
Jelenünk, jövőnk – nem csak a gabonatermesztésben – minden területen azon múlik; milyen gazdasági, kutatási, fejlesztési erőfeszítésre, milyen eszközökkel, milyen hatékonysággal vagyunk képesek.
(Dr. Oláh István – Agrofórum Online)
