Október első napjaiban folytatódott a csendes kora őszi időjárás, csupán egy gyenge hidegfront vonult át a Kárpát-medencén. Csapadék szórványosan esett, de nem áztatta át a talaj felszínét. Az időjárás elősegítette az őszi kalászosok vetőágy-előkészítését, valamint a kukorica betakarítását.
Az ország szinte minden tájegységében, de különösen az Alföld déli megyéiben a mezei pocok tömegszaporodása kritikus szintet ért el. Az évelő pillangós területek, ruderáliák mellett felgyorsult a repce vetések szegélyébe a rágcsálók betelepedése.
A napraforgó elővetemények után vetendő őszi árpa és búza területeken már a napraforgó betakarítása idején kezdődött a kolóniák kialakulása, melyet alig csökkentett a vetőágy előkészítés. Hasonló a helyzet a füvesített gyümölcskultúrákban is.
A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítmények felhasználási szabályai különösen szigorúak, a rágcsálóirtókat csak a lakott járatokba szabad szórni, teljes felületi kezelés szigorúan tilos!
Az őszi káposztarepce fejlettségi állapota vetésidőtől függően 2-4 valódi leveles, a repce és földibolhák már kevésbé károsítják a növényeket. Tájegységektől függően a repcedarazsak viszont jóval nagyobb veszélyt jelentenek, mert az L1-L3-as fejlettségű álhernyókon túlmenően bővel figyelhetők meg tojásrakó nőstény darazsak, valamint már korábban lerakott tojások.
Naplemente előtti órákban, áteső fényben könnyen láthatjuk a röpködő darazsakat. A nyárutói meleg egyaránt kedvez az imágók rajzásához és az álhernyók táplálkozásának. A felső talajréteg kiszáradása miatt lelassult a repce fejlődése, ezért még sokáig tart a növények számára kritikus növényvédelmi állapot, mely most elsősorban a rovarkártevőknek kedvez.
A levéltetvek betelepedése folyamatos, és erős. A fertőzés napjainkra elérte a repcevetések 50%-át. A szárnyas egyedek kialakították kolóniáikat, a párás-meleg idő különösen kedvező az újabb fertőzések kialakulására.
Az őszi kalászosok közül az árpa vetése elkezdődött, a vetőágy általában poros, de az alsóbb rétegekből felszálló talajpára elegendő nedvességet biztosít a csírázás megindulásához. A gabona árvakeléseken tovább szaporodtak a különböző levélfoltosságot előidéző betegségek, a gabonalisztharmat és a vörösrozsda.
A friss vetésekre történő átfertőzés lehetőségének a jelenlegi időjárási körülmények csak gabona-gabona utáni vetés esetén van esélye, bár az árokpartok, gyepes területek vörösrozsda fertőzöttsége szintén magas.
Árvakeléseken szintén megfigyelhetők a gabonalevéltetű fajok szárnyas egyedei, ezért hamarosan várható a friss kelésű kalászos gabonákra a levéltetű betelepedés és a gabonavírusok behurcolása.
A kukorica fuzáriumos csőfertőzés nagysága jelenleg stagnál, a száraz-meleg gátolja a kórokozó terjedését. Erősödésére csapadékosabb időjárás esetén lehet számítani.
