Időjárás

Új magyar módszer az aszály előrejelzésére

Debreceni Egyetem

A mezőgazdasági és hidrológiai aszálytrendek megfigyelésén, valamint monitorozó- és előrejelző rendszer kidolgozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatói.

Az eredmények segíthetik a hatékony aszálycsökkentési tervek kidolgozását. A kutatás részleteit a Computers and Electronics in Agriculture című neves tudományos folyóiratban publikálták.

Az aszály előrejelzése az egyik legnagyobb kihívás az éghajlatkutatók és a hidrológusok számára. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) kutatói a Földközi-tenger keleti medencéjének, azon belül is Szíria aszálytrendjeinek megfigyelését végezték.

„A mediterrán régió az éghajlatváltozás egyik legkritikusabb térsége, ahol a téli csapadékmennyiség akár 40 százalékkal is csökkenhet. Az egyre intenzívebb aszályos időszakok jelentősen befolyásolják a talajvíz-mennyiséget, valamint a víztározók és a tavak vízellátását.

A vízhiány több gazdasági ágazatra, a vadon élő biológiai sokféleségre és a mezőgazdaság termelékenységére is negatív hatással lehet, különösen azokban az országokban, amelyek jelentős mértékben a csapadékkal táplált mezőgazdaságra támaszkodnak”

– mondta a hirek.unideb.hu-nak Safwan Mohammed, a DE AKIT Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep tudományos munkatársa, aki még a DE MÉK Kerpely Kálmán Doktori Iskola PhD-hallgatójaként kezdte kutatásait.

Safwan Mohammed, a DE AKIT Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telep tudományos munkatársa
(© Debreceni Egyetem)

A kutatók a mezőgazdasági és hidrológiai aszályok előrejelzését támogató modellrendszer kidolgozásakor gépi tanulási (Mashine Learning-ML) algoritmusokat alkalmaztak.

Hatékony algoritmusok

„Az ML-módszereket ma már széles körben alkalmazzák, például az árvizek előrejelzése, a porszennyezés meghatározása, a talaj- és tájmodellezés terén, illetve a földcsuszamlás-érzékenység értékelésére. Ezek az algoritmusok felülmúlják a hagyományos statisztikai módszereket.

Emellett az ML-rendszerek képesek nagy adathalmazok kezelésére és pontosabb eredményeket szolgáltatnak. Ebben a tanulmányban az SPI-indexet (Serial Peripheral Interface) használtuk az aszályszámításhoz, továbbá négy gépi tanulási algoritmust (BG, RSS, RF és RT) alkalmaztunk a szárazság előrejelzésére” – fejtette ki Safwan Mohammed.

(© Debreceni Egyetem)

A vizsgálatokhoz a szíriai meteorológiai szolgálattól gyűjtötték be a csapadékadatokat, a 15 állomás információi azonban nem voltak kronológiailag összehangolva.

„A Földközi-tenger keleti medencéjére jellemző szárazságról még mindig kevés szakirodalom áll rendelkezésre, a jelenlegi szíriai konfliktus pedig az ország számos megfigyelő- és mérőállomásán üzemzavart okozott.

Az ML-algoritmusok használata lehet az egyik megoldás arra, hogy a történelmileg rögzített adatok alapján a hiányos éghajlati leírásokat kiegészítsék, áthidalják. Eredményeink szerint az algoritmusok alkalmazása javítja az aszálykutatás-előrejelzés pontosságát és ez további éghajlati komponensek, mint a talajpárolgás és a talajnedvesség adatainak felhasználásával tovább fejleszthető” – tette hozzá a DE AKIT tudományos munkatársa.

Súlyosbodó aszályok

A mérések szerint a Földközi-tenger medencéje a világ egyik éghajlati „forró pontja”, ahol az éghajlatváltozás még súlyosabb következményei várhatók. Mind a meteorológiai, mind a hidrológiai előrejelzések alapján a jövőben az aszályos események ebben a régióban egyre gyakoribbak és még súlyosabbak lesznek. Így Szíria egészére is szárazabb jövőbeli éghajlat jelezhető előre, ami hatással lesz a mezőgazdasági ágazatra.

A szakemberek a monitoring- és előrejelző rendszer fejlesztésének tapasztalatait felhasználják a magyar mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességének fokozása érdekében is. A kutatók szakmai tudásukat, eredményeiket megosztják a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola hallgatóival is, ezáltal segítve szakmai előrehaladásukat.

A kutatás részleteit, eredményeit a Computers and Electronics in Agriculture folyóiratban publikálták, a tanulmánnyal Safwan Mohammed elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kosarat elő! Pár nap, és ellepik az erdőket a gombák

2025. szeptember 5. 11:10

Az elmúlt hetek csapadéka országszerte kedvezett a gombáknak: néhány nap, és megjelenhetnek a vargányák, rókagombák, őzlábgombák.

„Egy szikra is elég” – Tűzgyújtási tilalom lépett életbe az országban

2025. július 21. 13:10

Országos tűzgyújtási tilalom lépett életbe a kánikula miatt. A száraz erdőkben már egy szikra is pusztító tűzvészt okozhat.

Tavaszi fagyok: egyre nagyobb veszélyben a gyümölcstermesztés

2025. március 19. 08:10

Az enyhébb telek miatt a növények vegetációs ciklusa egyre korábbra tolódik, viszont a tavaszi fagyok az átlagos klímaviszonyokat követik.

Kutya hideg volt, a talajok 5-10 cm-es rétege sokfelé átfagyott, ez segít a növényvédelemben

2025. február 21. 13:10

Januárban tavasziasan enyhe időjárás zavarta a vegetáció mélynyugalmi fázisát, a februárban érkezett tartós hidegre nagy szükség volt.

A nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a jégvédő háló

2018. február 14. 08:06

A távérzékelésre alapozott technológia lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés.

Tanácskozás a kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatairól

2019. szeptember 5. 10:21

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán.

A hazai sikerek révén világszerte új lendületet kaphat a házi galamb genetikai kutatása

2023. március 2. 12:31

A világon elsőként a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését.

Fenntartható növényvédelem

2023. október 27. 12:10

Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon.