Az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce látványos fejlődése biztató képet mutat, különösen ott, ahol időben megkapták az első fejtrágya adagot.
Március közepére kissé visszaesett és változékonyabbra fordult az időjárás, de még így is melegebb a nappali és éjszakai hőmérséklet. A lehullott csapadék mennyisége országrészenként változott, de nem haladta meg a néhány millimétert.
A jól bebokrosodott őszi árpa és búza vetésekben a növénykórtani állapot is változóban van. Eddig elsősorban a levélfoltosságot okozó betegségek domináltak, napjainkra azonban a már ősszel is jelenlevő rozsdagombák is erőre kaptak, és főként árpán a törperozsda és a sárgarozsda tünetek szaporodása a jellemző.
A két kórokozó tüneteit nehézkes elkülöníteni, de a védekezés szempontjából tudni kell, hogy mindkét rozsdagomba faj hidegkedvelő, és a mostani, kevésbé meleg időjárás és a gyakori, de nem sok csapadék szinte élteti ezt a két betegséget.
A gabonalisztharmat és a vörösrozsda számára még hűvös az időjárás, de jelentősebb felmelegedés esetén változik a helyzet, és utóbbi kettő kerül optimális helyzetbe. Mindkét melegkedvelő kórokozó jelen van a vetésekben és a környező fűféléken, ugyanis az elmúlt ősz nagyon sokáig tartott, ezért az áttelelt szaporítóképletek gyors felszaporodást képesek indukálni.
A rovarkártevők továbbra sem okoznak növényegészségügyi problémát, az eddig előbújt vetésfehérítő bogarak csupán táplálkoznak, lassú a betelepedés üteme, párosodás és peterakás még nem figyelhető meg.
A már hetek óta szívogató gabona levéltetvek táplálkozása kissé lelassult, de nem állt le teljesen. A várható felmelegedéssel ismét a korábbi szintre fog visszaállni.
Az őszi káposztarepce fejlődése is töretlen, folyamatosan zajlik. A szárba indulással és az elágazódások megkezdődésével sokat változott a vetések képe. A szárormányos lárvák folyamatosan károsítanak a szárban, egyre gyakoribb a rágás miatti deformáció, felrepedés. A szárormányosok jelenlegi létszámát nehéz felmérni, mert a borongós időben megbújnak a levelek között, akárcsak a már megjelent repcefénybogarak.
A kiéhezett fénybogarak még kevés zöldbimbós virágrészt találnak, ezért nagy a kártételi veszély. A repce szempontjából a felmelegedés felgyorsítaná a virágzás kezdetét, és így jelentősen csökkenne a bimbókárosodás.
Addig is fokozottan, akár napi gyakorisággal érdemes figyelni a fénybogarak létszámát, és a veszélyességi küszöbérték (csapdánként napi 10 bogár) elérése esetén indokolt a védekezés.
Virágzó növénykultúrákban a megporzó rovarokra vonatkozó növényvédelmi technológiát szigorúan be kell tartani!