Növénytermesztés

Keresőkutyák találhatják meg az invazív, mérgező növényeket

Agrofórum Online

A kutyák éles szaglásukkal kábítószereket, robbanóanyagokat és betegségeket is képesek felismerni. Most azt feltételezik, hogy olyan mérgező növényeket is megtalálnak, amelyek lehetetlenné teszik a termés eladását. Ugyanis már nagyon kis mennyiségű szennyeződés is ahhoz vezethet, hogy bizonyos fűszernövényeket vagy gyógynövényeket nem lehet értékesíteni az EU-ban.

A speciálisan kiképzett kutyák képesek lehetnek megtalálni a veszélyes és invazív gyomfajokat, amelyek gyakran mérgezőek és komoly veszélyt jelentenek az emberekre és az állatokra. Ezt vizsgálja a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének (BOKU) kísérlete. A projektben azt tesztelik, hogy a kutyák szag alapján képesek-e megtalálni a mérgező növényeket a szántóföldön termesztett különleges kultúrákban.

Mit keresnek a kutyák?

A kutyák elsősorban olyan mérgező növényeket keresnek, amelyek úgynevezett pirrolizidin alkaloidokat (PA-kat) tartalmaznak. A PA-k olyan anyagok a növényekben, amelyek a károsítók elleni védekezés érdekében termelődnek. Ötszáznál több formájáról tudunk, hatezernél is több növényfajban. Főleg a fészkesvirágzatúak, érdeslevelűek családjában, aggófű nemzetségben fordul elő. Azonosítása és eltávolítása különösen fontos a gyógynövény- és fűszerültetvényeken. Ausztriában az őshonos PA-t tartalmazó mérgező növények, például a közönséges aggófű (Senecio vulgaris) mellett olyan invazív fajok is előfordulnak, mint a tavaszi aggófű (S. vernalis) vagy a keskenylevelű aggófű (S. inaequidens), amelyeket Kelet-Európából vagy Dél-Afrikából kerültek az országba.

Még a rendkívül alacsony szennyezettségi szint is ahhoz vezethet, hogy a fűszer- vagy gyógynövényeket nem lehet többé árusítani az EU-ban. Ugyanis a PA-k rendszeres fogyasztása még nagyon kis mennyiségben is gyakran rákkeltő, nagyobb dózisban pedig károsítja a májat, mivel a toxin felhalmozódik. Ezért az EU 2022-ben számos termékre szigorú határértékeket állapított meg.

Hogyan működik a kiképzés és a terepkísérletek a keresőkutyákkal?

A keresőkutyákat először friss és szárított növényekkel képezik ki. Ezzel egyidejűleg elemzik az illékony szerves vegyületeket a mintákban. A kutatók így szeretnék megérteni, hogy az illóolaj-tartalom és -összetétel hogyan befolyásolja a keresés sikerét.

A projekt második évében aztán valódi kereséseket végeznek majd gyógynövényekkel és fűszerekkel beültetett termőterületeken, hogy kiderüljön, hatékonyabbak-e a kutyák a mérgező növények keresésében, mint az emberek. Cél az is, hogy tisztázzák, mely környezeti tényezők befolyásolják leginkább a keresés sikerét.

Az emberi szemnek nehéz a fiatal növények beazonosítása

A kutyáknak a lehető leghamarabb meg kell találniuk a potenciális mérgező növényeket, és képesnek kell lenniük arra is, hogy megbízhatóan felismerjék a fiatal, nem virágzó növényeket. A fiatal növényeket az ember kevésbé képes felismerni, különösen, ha tavasszal még nem virágoztak, mint például a keskenylevelű aggófű.

Ha nagyobb területről van szó, ezek a mérgező növények könnyen elkerülhetik a figyelmet. „A projektünk megmutatja, hogyan lehet az állatok adottságait a legmodernebb technológiával kombinálni az élelmiszer-biztonság javítása érdekében a mezőgazdaságban. Ez remélhetőleg csökkenteni fogja a munkaerő-ráfordítást és kevesebb gyomirtásra lesz szükség” – mondja Silvia Winter projektvezető.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ritka növénykultúrára kaptak rá Magyarország szívében, pedig rengeteg víz kell hozzá

2025. október 8. 09:10

A kisebb kultúráknak is van jövőjük és biztos piacuk idehaza, erre találhatunk bizonyítékot Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Nébih és ROKK együttműködés az állatkínzás és az állatviadalok ellen

2021. január 17. 10:37

A Nébih és a ROKK egyaránt kiemelt fontosságúnak tartja az állatkínzások számának jelentős csökkentését, illetve az illegális kutyaviadalok felszámolását.

Felelős állattartás – az ételmaradék és a házi kedvencek

2022. október 1. 05:38

Sok háztartásban előfordul, hogy az emberi fogyasztásra szánt és megmaradt élelmiszerek és ételek rendre a ház körül élő állatok – kifejezetten a kutya és a macska – táljában kötnek ki. Ha tisztában vagyunk házi kedvenceink alapvető életműködéseivel, és tudjuk, melyik étel elfogyasztása okozhat számukra problémát, akkor alapvetően ezzel nincs semmi baj, mégis…

Miért kötelező a kutyáknak az évenkénti veszettség elleni oltás?

2024. november 26. 09:40

Tőlünk nyugatra 3 évente, nálunk viszont évente kötelező veszettség ellen oltani. Mi ennek az oka? Hogyan állítható meg a betegség terjedése?

Miért nem ehetnek a kutyák szőlőt?

2024. november 12. 10:10

A szőlő egyes kutyák számára már kis mennyiségben mérgező. Mit tegyünk, ha a kutyánk szőlőt evett?