Idén 22. alkalommal hívta az érdeklődő termesztőket a keszthelyi Burgonyakutatási Központ fajtabemutatóra. A termesztési és fajtakérdések mellett – a közreműködő cégek révén – a burgonya tápanyagellátása és növényvédelme is fontos szerepet kapott.
Lajtos Ágnes, a MATE Agrárcsoport Kft. operatív igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
A keszthelyi Burgonyakutatási Központ idén január elsejétől a MATE Agrárcsoport Kft.-n belül folytatja tevékenységét. Az átszervezéssel a MATE egy cégcsoportba rendezte a termeléssel foglalkozó cégeit és telephelyeit.
Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke beszédében kiemelte, hogy míg a 2000-es évek elején körülbelül 3 millió 200 ezer hektáron folyt burgonyatermesztés az Európai Unióban, addig az idei évre tervezett 1 millió 400 ezer hektár jól mutatja, hogy csökken a terület. A hozamok viszont várhatóan a jó termőterületekre koncentrálódva fognak alakulni az idei szezonban.
Körülbelül a huszadik hétre az Európai Unió öt legjelentősebb burgonyatermelő országába (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Lengyelország) általában a burgonya a földbe kerül. Idén azonban a 20. hét óta folyamatosan esik Nyugat-Európában, így eléggé megkéstek. Például Hollandiában, Franciaországban még a tervezett mennyiség felét sem ültették el. Ez főleg majd a vetőburgonyánál fog leghamarabb érződni a következő szezonban, mikor a vetőgumó korlátozottan lesz elérhető.
Arra következtetünk, hogy ennek okán a tavalyi évhez nagyon hasonló burgonyaellátási nehézségekre kell felkészülni. Bár aki burgonyával foglalkozik, tudja, hogyha az időjárás kedvező, akkor ez a növény csodákra képes.
Pillanatnyi piaci zavarok
„Senki ne csüggedjen azért, mert pillanatnyilag esetlegesen piaci zavarok vannak. Kicsit gondolkozzanak majd abban, hogy hogyan tudnak raktározni, hiszen nem szeptember-októberben van burgonyahiány Magyarországon, hanem február-márciusban.
Több kommunikációs csatornán is megjelent, hogy európai uniós forrásokra lehet pályázni, tárolókra, vagy egyéb technológiákra, amik azt segítik, hogy még hatékonyabban lehessen burgonyát termeszteni Magyarországon” – fogalmazott Kecskés Gábor.
Dr. Lönhardt Miklóst 85. életévében, a nemesítői szakma és a magyar növénynemesítők nevében, dr. Bóna Lajos, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnökhelyettese köszöntötte.
Dr. Lönhardt Miklós 1965 és 1995 között vezető kutatóként dolgozott a keszthelyi Burgonyakutatási Központban. Nem kevesebb, mint 16 burgonyafajta kötődik a nevéhez. Szakmai tudásával és önzetlen segítségével az őt követő fiataloknak is példát mutat. Szakmai felkészültsége rendkívüli mértékben hozzájárult az elmúlt évek, évtizedek sikerességéhez, és ahhoz, hogy Magyarországon rendkívül jó minőségű magyar burgonyafajtákkal rendelkezzünk.
Lehetséges a visszaültetés
„Aki szeretné visszaültetni a burgonyáját, hogy abból vetőburgonyát tartson vissza magának, erre a jogszabályok lehetőséget biztosítanak. Csupán be kell jelenteni a hatóságnak, hogy karantén kórokozókra szemlézze meg a területet.
Mert, ha később szúrópróbaszerűen ellenőrzés érkezik, akkor a gazdálkodó igazolni tudja, hogy eredetileg mentes vetőgumót használt, és jogosult lehet kártalanításra. Ha nem tudja igazolni, hogy miből ültetett burgonyát, vagy nem jelentette be, hogy saját magának állít elő vetőburgonyát, akkor viszont nem jár a kártalanítás.
Minden hektár visszaültetett burgonya után a fajtatulajdonosnak 22.500 Ft jár a bejelentést követően, ami önbevallás alapján történik a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-nél. Erre azért van szükség, hogy itt Keszthelyen is újabb és még jobb fajtákat tudjunk Önöknek majd a jövőben nemesíteni” – zárta a rendezvény hivatalos részét dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár, burgonyanemesítő.
A köszöntők után a megjelentek szántóföldi bemutatón tekinthették meg a kísérleti parcellákat. A rendezvény végén piknikkel és tombola sorsolással kedveskedtek a rendezők az érdeklődőknek.
