Növényvédelem

Szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztelnek kártevőirtásra

Agrofórum Online

Annak érdekében, hogy a jövőben természetes felületaktív anyagokat használhassanak a növényvédelemben, német kutatók egy gazdálkodó közreműködésével növényekből kivont szappanszerű anyagokat tesztelnek. Hogy milyen növényekből? Olyan közönségesnek számító fehérjenövényekből, mint egyebek mellett a herefélék és a lucerna.

Számos fehérjenövény, így a lucerna, a görögszéna és az orvosi somkóró termel szaponinokat. Ezek olyan összetevők, amelyek jól habzanak a vízben és csökkentik a folyadékok felületi feszültségét. A szaponinokat termelő növényeknek védelmet nyújthatnak a gombafertőzések ellen, és a növényvédelmet segítő nedvesítőszerekhez is felhasználhatók. A kutatók azt vizsgálják, szántóföldi körülmények között hogyan lehetne ezeket a növényeket a szaponin-előállítás érdekében termeszteni.

Mire jó a szaponin?

A szaponin szó a latin sapóból származnak, ami szappant jelent. Tehát olyan anyagokról van szó, amelyek mosóaktívak és habzanak, ami például a borsó főzésekor jól látszik. A föld felett és alatt is képződnek, és segítenek a károsítókkal szembeni védekezésben. A szaponinok képesek feloldani a sejtfalakat, elpusztítani a gombákat és elriasztani a kártevőket, mivel gyakran kesernyés ízűek.

Édes ízű szaponin a glicirrizin, amely az édesgyökérben fordul elő nagyobb mennyiségben. Szaponinok találhatók többek között a borsóban, lencsében, földimogyoróban, szójában, mungó- és lóbabban, spenótban, spárgában, quinoában, zabban, padlizsánban, édesköményben, fokhagymában, cukorrépában, burgonyában, hagymában és paradicsomban is. Állítólag csökkentik a vérzsírszintet és a rák kockázatát.

Szántóföldi kísérleteket végeznek

A Sapoplant projektben a kutatók szaponinokat tartalmazó fehérjenövényeket termesztenek egyrészt 2021 óta a berlini Humboldt Egyetem kísérleti állomásán, másrészt egy gazdálkodót is bevontak a projektbe. Ő szintén szappanszerű anyagokat tartalmazó növényeket tesztel, projektpartnerként. A lucernát, az orvosi somkórót és a görögszénát is igyekszik beilleszteni a vetésforgóba, hogy helyben megtermelt felületaktív anyagokhoz jusson hozzá.

Mostanáig csak néhány esetben használtak biotenzidet nedvesítőszerként a gyakorlatban, bár a nedvesítőszerek használata rendkívül széles körű a növényvédelemben. A nedvesítőszerek ugyanis módosítják a permetlé fizikai-kémiai tulajdonságait, például a permetcseppek jobban megtapadnak a levéllen, ami nagyobb hatékonyságot eredményez.

A fehérjenövények termesztése kizárólag a szaponintartalmuk miatt nem kifizetődő, ezért a gazdálkodóknak kettős hasznosításban érdemes gondolkodniuk.

Az orvosi somkóró az energetikai hasznosítás szempontjából lehet érdekes. Ráadásul a méhek nagyon kedvelik, és sok biomasszát biztosít más növény termesztésére alkalmatlan helyeken, még száraz és meleg időben is.

A görögszéna is ritkán termesztett növény, pedig jól viseli a szárazságot. Úgynevezett szteroid szaponinokat tartalmaz, amelyek a gyógyszeripar és a gyógyászat tud hasznosítani. Ráadásul a görögszéna hagyományosan kiváló gyógynövény, amelynek a magját és a leveleit is felhasználják.

A lucerna magas fehérjetartalmának köszönhetően kedvelt takarmánynövény. Az orvosi somkóróhoz hasonlóan úgynevezett triterpenoid szaponinokat tartalmaz.

Mindhárom növény a felsorolt előnyein túl nitrogénmegkötő baktériumokkal él együtt, és mélyre hatoló gyökereivel javítja a talaj minőségét.

Hogyan lehet ezeket a növényeket jövedelmezően termeszteni?

Az érdekes kísérleti eredményekből kitűnik, hogy a kettős hasznosítás igenis lehetséges. Például az első kaszálásnál az orvosi somkóró szignifikánsan magasabb szaponintartalmat produkált, mint a lucerna.

A lucerna esetében a második kaszáláskor növekszik a szaponintartalom, majd a harmadiknál ismét csökken. Ennek alapján például eldönthető, hogy hányadik kaszálás után kerüljön a takarmányba vagy a biogázüzembe a növény, és hogy a szaponinok kinyerése érdekében mikor kell betakarítani a növényeket.

A kutatók vizsgálják, hogy a szaponintartalom változik-e szárítás vagy silózás után. És arra is kíváncsiak, hogy a hüvelyesek szárát a levelektől elkülönítve betakarítva van-e különbség a növényrészek szaponintartalma között.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fenntartható növényvédelem? Ön is segíthet!

2025. szeptember 11. 09:10

A HUN-REN kutatói rovarölőszer-használati szokásainkat vizsgálják – még Ön is hozzájárulhat a beporzók védelméhez!

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (14. rész)

2020. január 28. 09:17

A száraz időjárás elsősorban a rovarkártevőknek, a csapadékosabb pedig a kórokozók nagyobb arányú megjelenésének fog kedvezni. Fertőzési forrásból bőven van a talajokban, ezért továbbra is fokozott lesz a jelentősége a megfelelő vetésváltásnak, a harmonikus tápanyagellátásnak és a prevención alapuló növényvédelemnek.

Gabonák levélbetegségei

2022. május 24. 07:36

A lombbetegségek kései felszaporodása kapcsán felvetődhet a kérdés: Védekezzünk-e ellenük, vagy már nem várható a levélbetegségektől számottevő kártétel?

A Laudis felhasználásának lehetőségei, tapasztalatai a csemegekukorica gyomirtásában

2019. április 28. 04:46

A Laudis azon kevés gyomirtó szerek egyike, amely engedélyeztetése, regisztrációja párhuzamosan folyt a különböző termesztési célú kukoricákban (hibrid-előállító vonalak, takarmánykukorica és csemegekukorica), és felhasználási engedélyét együtt is kapta meg a különböző termesztési célú kukoricákban.

A zöld őszibarack-levéltetű új törzse ellen agresszívabb rovarokat kell bevetnünk

2023. szeptember 14. 13:10

Bár a neve alapján azt hihetnénk, hogy a zöld őszibarack-levéltetű csak a barackot támadja meg, e kártevő előszeretettel teszi tönkre a gazdák szabadföldi és üvegházi termését, így az uborkát, a tököt, a görögdinnyét, a spárgát, répaféléket, babot, de a brokkoli, a káposzta, a zeller, a kukorica, a padlizsán, a salátafélék, a paprika, a burgonya és a paradicsom sem ússza meg a pusztítást.