Mindenki kóstolta már, szinte mindenki szereti. De az eredetét nem ismerjük igazán. Ez a bécsi szelet. Vajon tényleg Bécsből származik?
Ha Ausztriában rántott hússzeletet rendelünk, érdemes tudni, hogy nem minden szeletet lehet bécsi szeletnek nevezni. Ha a menün bécsi szelet szerepel, az tisztított vajban megsütött borjúszeletet jelent.
A panírozás előtt a húst gondosan megpuhítják, fűszerezik és megnedvesítik, majd lisztbe, tojásba és végül zsemlemorzsába forgatják. A zsemlemorzsát nem nyomják le, hogy sütéskor ropogóssá váljon. Így érhető el az „Ez egy igazi bécsi szelet!” hatás.

Eredetileg arany bevonatú étel volt
Az austria.info oldalon megjelent cikk szerint a bécsi szelet elődje egyike azoknak az ételeknek, amelyek eredetileg reprezentációs célokat szolgáltak. A reneszánsz idején a velenceiek a kifinomult életmódot demonstrálva ételeket – különösen édességeket – aranyfóliával borítottak. Amikor a katolikus egyház 1514-ben véget akart vetni a túlzásoknak, és törvényben tiltotta meg az ételek aranyozását, az olasz szakácsok egy régebbi, alternatív elkészítési módszerhez fordultak: az aranysárga panírhoz.
A húsétel állítólag 1857 körül került Ausztriába, Radetzky osztrák tábornok révén. A legenda szerint ő kedvelte meg a „Cotoletta a la Milanese” (hagyományos milánói étel, amely egy csontos borjúbordából készül, bepanírozva lisztbe, tojásba, majd zsemlemorzsába, végül pedig nagy mennyiségű forró vajban aranybarnára és ropogósra sütve) ételt, és személyesen vitte el a receptet a Duna partjára. Az osztrák konyhában azonban a bécsi szelet első ismert említése 1831-re nyúlik vissza.
Bécsi szelet és milánói sertésborda
A bécsi szelet olyan népszerű lett, hogy már makarónival, paradicsomos szósszal, sajttal is kombinálták, ez lett a milánói sertésborda, ami elnevezésében visszanyúlt az olasz gyökerekhez.
A párizsi szelet sem francia eredetű
A nosalty.hu szerint a párizsi szelet elnevezés megtévesztő. A név eredete valószínűleg a 19. századig vezethető vissza. A magyar vendéglők igyekeztek jól csengő, nemzetközi hangzású étel elnevezésekkel változatossá tenni az étlapokat. Így kapott a liszt-tojás bundában sütött hús elegáns, franciás hangzású nevet.
Míg a bécsi szeletet zsemlemorzsába forgatták, a párizsit csak liszt és tojás borította. Ennek köszönhető, hogy a párizsi szelet puhább, szaftosabb textúrájú.
Képek: Pixabay.