A tejtermelés hatékonyságának növelése és a környezeti terhelés csökkentése egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik a hazai és nemzetközi állattenyésztésben. A kérődzők metánkibocsátása ugyanis nemcsak klímavédelmi szempontból jelent kihívást, hanem gazdasági veszteséget is okoz a termelők számára.
Egy friss kutatás szerint azonban új takarmányozási megoldás kínálhat egyszerre két problémára is választ. A vizsgálatok alapján bizonyos növényi eredetű kiegészítők alkalmazásával csökkenthető az állatok metántermelése, miközben javulhat a termelési hatékonyság is.
Nemcsak környezeti, hanem gazdasági kérdés is
A szarvasmarhák bendőjében zajló fermentáció során jelentős mennyiségű metán keletkezik, amely elsősorban böfögés útján távozik. A FAO adatai szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 14-15%-a köthető az állattenyésztéshez, ezen belül a kérődzők metánkibocsátása meghatározó. Ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy ez az állat számára elveszett energia: a takarmány energiatartalmának akár 2-12%-a is metán formájában távozhat.
Ez a veszteség közvetlenül befolyásolja a tejtermelést, hiszen az energia nem hasznosul sem tej-, sem testtömeg-képzésre.
Növényi alapú kiegészítő a bendőben
Egy észak-amerikai kutatócsoport kísérleteiben lenmag és borsófehérje alapú takarmány-kiegészítőt vizsgált. A laboratóriumi modellekben végzett bendőfermentációs vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a kombináció kedvezően módosítja a mikrobiális folyamatokat.
A lenmag magas omega–3 zsírsav-tartalma, valamint a borsófehérje könnyen emészthető fehérjéi együttesen hozzájárulhatnak a metántermelő mikroorganizmusok aktivitásának visszaszorításához. A zsírsavakban gazdag takarmányok akár 10-20%-kal is mérsékelhetik a metánkibocsátást, bár az eredmények jelentősen függnek az adagolástól és a teljes takarmányadag összetételétől.
Javuló takarmányhasznosítás
A vizsgálatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a metánképződés csökkentésével párhuzamosan nőhet az állatok számára hasznosuló energia mennyisége. Ez különösen fontos a tejtermelő gazdaságok számára, ahol a takarmányköltség a teljes termelési költség jelentős részét teszi ki.
A bendőfermentáció optimalizálása révén javulhat a tejhozam és a takarmányértékesítés. Egyes kísérletekben 3-5%-os tejtermelés-növekedést is megfigyeltek olyan esetekben, amikor a metánképződés mérséklődött.
Gyakorlati alkalmazás előtt
Fontos hangsúlyozni, hogy az eddigi eredmények döntően laboratóriumi körülmények között születtek. A következő lépést a telepi vizsgálatok jelentik, ahol a valós takarmányozási és tartási körülmények között is értékelni kell a hatásokat.
A gyakorlati bevezetés során figyelembe kell venni a kiegészítő költségeit, az adagolás optimalizálását, valamint az esetleges hatásokat a tej összetételére is. Az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az állattenyésztés kibocsátáscsökkentési lehetőségei, így az ilyen jellegű innovációk a jövőben támogatási szempontból is előnybe kerülhetnek.
Hatékonyság mint kulcskérdés
A növekvő élelmiszer-igény mellett a tejágazat egyik legfontosabb feladata a termelés hatékonyságának javítása. Az olyan takarmányozási megoldások, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és növelik a termelési mutatókat, hosszú távon meghatározó szerepet kaphatnak.
A szakértők szerint a cél egyértelmű: azonos takarmánymennyiséggel több és jobb minőségű tejet előállítani, miközben mérséklődik az ágazat ökológiai lábnyoma.
(Forrás: Different dairy feed ingredients create fewer burps | The Cattle Site)
Kiemelt kép: Pixabay.
