Az őszi vetések tervezésekor érdemes áttekinteni a korábbi évek tapasztalatait. Az idei évi időjárás számos kihívást hozott a termelőknek. Kalászosok esetében a májusi fagy okozott komolyabb terméskiesést. Hogy pontosan miért, annak növényélettani oka van.
A 2026-os év komoly kihívást jelentett a növénytermesztők számára, mert bár volt téli csapadék és hideg, a tavasz nagyon kevés csapadékot és komoly fagyokat hozott. Vannak az országnak területei, ahol a nyár folyamán gyakorlatilag nem esett eső. Ilyen körülmények között kell a termelőknek az idei őszi vetéseket és a jövőt tervezniük. Hogyan tervezhető így a vetés, milyen arányban lesznek a szántóföldeken a kalászosok?
A kalászosok, kiemelten a búza termésfejlődése
Genetikailag kalászpadkánként a búza esetében 8-12 virág is fejlődhet, azonban 2-3 virág éri csak el azt az érettségi állapotot, hogy meg is tud termékenyülni. Így kalászpatkánként 2-3 szem tud kifejlődni. A kalászpatkák száma, azaz a kalász hossza, és ezen keresztül a szemek száma nagymértékben, 90%-ban meghatározza a várható termésmennyiséget.
A kalász fejlődése a talajban zajlik, február végén-március elején. Ebben az időszakban a termelő nehezen tudja támogatni a kalászok fejlődését, hiszen hideg van, esetleg még a vadak is táplálkoznak a fejlődő búzából. A növényt több stresszhatás éri. Mindemellett a növényen nem látszik, hogy fejlődik a kalász, mert rejtve, a talajfelszín alatt zajlik a folyamat.
Emiatt értékelődnek fel az őszi kezelések, a kalászfejlődést megelőzően tudják a termelők támogatni a növényt azzal, hogy a növények jó kondícióban mennek a télbe.
A teljesítmény mindig háromfaktoros: genetika, környezeti feltételek és növényi kondíció.
A választott fajta szerint adott a genetika, a környezeti feltételek adottak, a növényi kondíció pedig attól függ, hogy hogyan vonult a télbe a növény.
A kalász fejlődése során a megtermékenyülést követően, a virágzás utáni második-harmadik héten történik a szárazanyag felhalmozódás, ami az ezerszemtömeget határozza meg.
Az idei év tapasztalata
Május elsején volt egy jelentős lehűlés, sok helyen jóval fagypont alá esett a hőmérséklet. Ebben az időszakban, a kalászfejlődés végén zajlott a kalászban a pollen petesejtek érése. Ha hűvös időben zajlik a pollen petesejtek érésének utolsó fázisa, az sterilizálhatja ezeket pollen sejteket.
Ez volt az oka annak, hogy a kalász végeknél elhalások voltak tapasztalhatóak, a fejlődésben megálltak. Azt, hogy egy-egy kalászt ez milyen mértékben érintett, nagyban befolyásolta a fejlettségi állapota, a pollenfejlődésnek éppen mely szakaszában tartott a növény.
Lehetett látni, hogy a növény megvonta azoktól a kalászpatkáktól az energiát, a vizet, amik sterilizálódtak, mert ott nem fejlődött mag. Mindez azért történt, mert érzékeny fenológia állapotban volt a kalász, olyanban, amikor az alacsony hőmérsékletre a pollensejtek érzékenyek.
Sajnos az ilyen típusú környezeti hatásokkal szemben nem tudnak védekezni a termelők.
Korábban Cegléden készítettünk interjút, a kalászosok betakarítása előtt a tapasztalatokról. Az interjú megtekinthető alábbi videónkban.
Videós tartalmakért iratkozzon fel az Agrofórum YouTube csatornájára, kövessen minket Facebook, Instagram és TikTok csatornánkon is!
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
