A hozamcsökkenés még nem jelenti a világ végét a növénytermesztő gazdák számára, akik a no-till művelés révén jelentős profitnövekedést érhetnek el.
Az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek, és különösen a súlyosbodó aszályok miatt a gazdálkodóknak újfajta szemléletet kell elsajátítaniuk. A technológiaváltás már javában zajlik a növénytermesztésben, és ennek egyik leghatékonyabb eleme a talajművelés korábbitól eltérő megközelítése. Egyre inkább cél a minél kevesebb bolygatás, ezáltal pedig a talajélet fenntartása és a nedvességmegőrzés.
Egy németországi gazda jelentős javulást ért el a talajai állapotában, nem mellesleg pedig rengeteg gázolajat spórolt meg azzal, hogy áttért a forgatás, bolygatás nélküli (no-till) talajművelésre. Stefan Bernickel szerint a régi megoldások hajdan megfelelők voltak, ám a jövőben már nem azok, vagyis nem szabad a szokások rabjaivá válni a mezőgazdaságból élőknek. A Németország északkeleti csücskében élő és dolgozó gazda alapjaiban változtatta meg a növénytermesztéshez való hozzáállását.
Az időjárás az utóbbi években egyre kiszámíthatatlanabbá vált Uckermark járásban is, a száraz időszakok és a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadékok szeszélyesen váltják egymást. Stefan Bernickel 2024-ben tért át a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdasági gyakorlatra, és ennek máris kézzel fogható, pozitív hozadéka van. A legfontosabb célja az, hogy a lehulló csapadékot megtartsa, ne engedje elfolyni vagy elpárologni, hiszen a megőrzött nedvesség az eredményes növénytermesztés alapja.
10-20 földigiliszta
Az ekét azonnal eldobta a német gazda, és összességében is minimalizálta a talajbolygatást. Bevezette a sávos művelést, a növényi maradványokat így nagyrészt a felszínen tudja hagyni, azok pedig a napsütés és a szél ellen védelmet nyújtanak a talajnak és a benne fejlődő magoknak. A rendszerét köztes növények, illetve a megváltozott klimatikus feltételekhez igazított vetésforgó egészíti ki, amelyben olyan növények is helyet kapnak, mint a csicseriborsó és a szemes kukorica.
Stefan Bernickel a munkája eredményességét folyamatosan ellenőrzi. Ehhez pedig elegendő egy ásó, amivel talajmintát tud venni. Korábban 1-2 földigilisztát talált csak az ásónyomnyi földkockájában, manapság viszont 10-20 darabot is. A gazda nem érzi úgy, hogy a gyökeres változtatás a termelés eredményességének rovására ment volna. 300 hektárnyi területén lényegesen kevesebb fungicidet és herbicidet kell kijuttatnia, és a gépi munka visszafogásával 500 üzemórát, illetve 10 ezer liter dízel-üzemanyagot sikerül évente megspórolnia. A megtakarított összeg bőven ellensúlyozza a hozamcsökkenést, ráadásul így takarónövényekre, valamint új technológiákra, befektetésekre is jut pénze.
No-till tartamkísérlet Győr-Moson-Sopronban:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
