Augusztus utolsó napjaiban, illetve a naptári ősz elején is folytatódott az igazi nyári időjárás, a nappali hőmérséklet folyamatosan 30 ºC felett járt. Országos esőt hozó időjárási front nem érkezett, helyi záporok-zivatarok azonban több térségben voltak. A tartós meleg idő hatására már nemcsak a napraforgón, de a kukoricán is jól kivehetők az érés jelei. A biztató termés jele, hogy a csövek általában a súlyuk miatt lógnak a száron. A napraforgó deszikkálását folyamatosan végzik az üzemek, hogy minél hamarabb megkezdődhessen az aratás. Néhány körzetben ipari feldolgozásra már korai érésű kukoricát is vágtak, szárítás nélkül. Augusztus utolsó hetében megkezdődött az őszi káposztarepce vetése. Az esetek többségében porba vetettek a gazdák, most várják a kelesztő esőt a gyors és egyöntetű csírázás érdekében.
A repce vetésével párhuzamosan az eddig gondozatlan árvakeléseken, illetve a most virágzó, zöldítési céllal elvetett mustár, olajretek állományokon tömegesen gyülekeznek és táplálkoznak a repce rágókártevői. Most legnagyobb létszámban a földi- és keresztesvirágú bolhaféléket, valamint a repcedarázs álhernyóit látni, de csendes alkonyati időben még igen sok repcedarázs imágót is megfigyelhetünk. Minden bizonnyal ezek a repülő egyedek és az ezután kirajzók fogják felkeresni a kelő állapotban levő első repcetáblákat. Most lesz nagy jelentősége, hogy rovarölő szerrel csávázott vetőmag került- e a talajba, vagy pedig korai állománykezeléssel kell megvédeni a védtelen szikleveles növénykéket.
Repcedarázs imágó
A száraz és meleg idő általában fokozza a bolhafélék szomjúságát és étvágyát, a növények fejlődése pedig ilyenkor lassul le, válik vontatottá. A szikleveles növényeken már 1-2 rágásnyom is kritikus állapotot teremthet, ezért haladéktalanul védekezni kell a bolhák ellen. A repce fejlődésével párhuzamosan a veszélyességi küszöbérték emelkedik, már nagyobb kártevő egyedszám sem okoz depressziót a fejlődésben. Ugyanez a helyzet a repcedarázs esetében is, csak ebben az esetben a károsítási időszak kihúzódik egészen a tél beálltának kezdetéig, ezért az inszekticides csávázás önmagában nem elegendő a tökéletes védelemhez, ezért általában kiegészítő állományvédelemre van szükség.
Repcebolhák szikleveles repcén
Az előbb említett kártevőkön túlmenően az ősszel károsító bagolylepke fajok hernyói is meglátogathatják a repce vetéseket. Különösen a vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor jelenthet veszélyt, főként, ha az elővetemény tarlóját hagytuk elgazosodni. A virágzó gyomnövények vonzzák a vetési bagolylepkét, és ilyen helyeken rakják le tojásaikat, majd a kikelt hernyók növekvő étvággyal fogyasztják a repcét, jellegzetes tarrágást okozva a vetésben.
Mocskospajor
A mezei pocok szaporodása számára ideálisan telt eddig a nyár. Az évelő pillangós területeken és a bolygatatlan árokpartokon, ruderáliákon zavartalanul szaporodhatott a kártevő. Életmódjából adódóan várhatóan a repce kelésével párhuzamosan megkezdődik a kártevő betelepedése a friss táplálékot biztosító táblaszegélyekbe. Már most nem árt tisztában lenni a szomszédos rezervoár területek mezei pocok fertőzöttségével, nehogy később meglepetés érjen bennünket.
Mezei pocok kolónia repcében
Száz négyzetméterenként 2-3 lakott járat már veszélyhelyzetet teremthet, ezért indokolt a védekezés a kártevő ellen.
