A korai burgonya iránt minden évben nagy a kereslet. Ennek okát korábban a tavasszal kapható, rossz minőségű tárolt burgonyával magyarázták, de az elmúlt években - annak ellenére, hogy az import útján, és a tárolási feltételek javításával a késő tavaszi hónapokban is jó minőségű áruval jól el volt látva a piac - szívesen vásárolták a fogyasztók a fólia alól szedett vagy részleges takarással termesztett (síkfóliás, váznélküli fóliás) tavaszi burgonyát.
Jelenleg kevesebb, mint 8 000 hektáron termesztenek Magyarországon burgonyát, ebből tavaszi szedésű mintegy 800 hektár, kifejezetten hajtatott, tehát végig takart mindössze 50-100 hektár (becsült adatok). Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.
A burgonya nem tartozik a sok meleget igénylő növények közé, többek között annak is tulajdonítható a termesztés visszaszorulása, hogy az egyre melegebb időjárás hatására nem érzi jól magát nálunk, túl meleg az éghajlatunk. A lombfejlődés számára a 21 0C körüli hőmérséklet, a gumóképződéshez a 17 0C mondható optimálisnak. A kisebb fagyokat a tenyészidő kezdetén károsodás nélkül elviseli, a fagytól sérült növényi részek gyorsan újra hajtanak, ugyanakkor a késő tavaszi fagyok súlyos károkat idézhetnek elő, (később a növény regenerálódó képessége jelentős mértékben csökken). A hajtásfejlődés megindulásához legalább 8 0C szükséges, a gyökerek növekedése már ennél alacsonyabb hőmérsékleten, 6 0C-on megkezdődik.
A rövid nappalok kedvezően hatnak a korai burgonyára. Fékezik a szár hosszanti növekedését, és megrövidítik a vegetációs időt. A rövid nappalok hatására a sztólók is rövidebbre nőnek, ennek hatására a gumóképződés korábban indul meg. A korai burgonyatermesztéshez szükséges fényviszonyok nálunk adottak.
Vízigénye a tenyészidő folyamán változik. Kezdetben csekély, később a virágzás idején, az intenzív gumófejlődési szakaszban nagy. Pangó víz esetén, csökkenő termésmennyiség mellett, fokozott mértékben jelentkeznek a gombás és baktériumos betegségek. Egy tő a tenyészidő folyamán 12-15 liter vizet párologtat el.
A hajtatott és korai burgonyát laza homok, valamint vályogos homoktalajokon termesztik, bár az ilyen talajok kevésbé felelnek meg a növény igényének, de a koraiság szempontjából – mivel gyorsabban felmelegszenek – mindenképpen előnyösebbek, mint a jobb szerkezetű homokos vályog vagy a vályog talajok. Mésztartalom szempontjából az 1-5% CaCO3 tartalom mondható ideálisnak, az ennél több meszet tartalmazó talajokon klorotikus tünetek és mikroelem ellátási zavarok léphetnek fel, 1% alatt kalciumhiány kialakulása várható. A pH tekintetében a semleges és enyhén savanyú talajok jöhetnek elsősorban számításba, bár az alföldi korai burgonyatermesztési körzetben az enyhén lúgos talajok dominálnak.
Ősszel a talaj szerkezetének javítása érdekében, célszerű nagy mennyiségű szerves trágyát dolgozni a talajba, ami a korai szabadföldi burgonya esetében 40-80 tonna/ha-t (4-8 kg/m2, hajtatott burgonyánál a 80-120 t/ha-t, 8-10 kg/m2) is elérheti. Korai szabadföldi és síkfóliás termesztés esetén használhatunk félérett szerves trágyát, de fóliás hajtatás esetén csak érett trágyát tanácsos a talajba dolgozni. Korai burgonya trágyaigénye közepes tápanyag-ellátottságú talajon:
| Nitrogén (N) | Foszfor (P2O5) | Kálium (K2O) | Magnézium (MgO) | |
| Közepes termés esetén | 80-100 | 30-50 | 100-150 | 25-30 |
| Nagy termés esetén | 100-150 | 50-70 | 150-200 | 30-40 |
A tápanyagokat alaptrágyaként, indítótrágyának és fejtrágya formájában adjuk. A foszfort és a káliumot teljes egészben ősszel alaptrágyaként, a nitrogént megosztva indító és fejtrágya formájában juttassuk ki. Nitrogénből fejtrágyának egyszeri adagban többet, mint 50 kg/ha hatóanyag (5 g/m2) nem szabad kijuttatni.
A szabadföldi területhez képest igen csekély hajtatófelület miatt kifejezetten hajtatott fajták nincsenek forgalomban, többnyire a korai szabadföldi fajták hajtatásával foglalkoznak a termesztők, amelyek csak részben felelnek meg a hajtatás követelményeinek. Hajtatásban az olyan fajtatulajdonságok mellett, mint a termőképesség, a betegség ellenállóság, a fonálféreg rezisztencia, a gumóméret, a héjszín és hússzín, felértékelődik a koraiság.
A sikeres burgonyahajtatás egyik legfontosabb feltétele az egészséges és jó minőségű vetőgumó. Legjobbak a 4-8 cm hosszú és az 50-70 gramm tömegű gumók, amit a termesztők a gyakorlatban galambtojás nagyságnak neveznek. Ennél lényegesen nagyobb termések használata gazdaságtalan, a 30 grammos gumókból fejlődött növények pedig koraiságban és termőképességben maradnak el.
A burgonyahajtatásban kétféle szaporítás – előhajtatási mód – terjedt el, melyek több vonatkozásban is hasonlóak. Az átválogatott és fertőtlenített vetőgumókat mind a két esetben 14-16 0C-os világos helyiségben előcsíráztatják. Ehhez a gumókat vagy rekeszekbe helyezik el, vagy műanyaghálókba rakják. (Arra ügyelni kell, hogy túl erős fény ne érje a szaporítóanyagot, ennek érdekében, ha szükséges – például fólia alatt – árnyékolót is használnak.) Ilyen célra jó a világos kamra is, amelyben csak szűrt fény van, és ahol a hőmérséklet nem megy 10 0C alá. Fóliasátrakban vagy üvegházban történő előcsíráztatás esetén, mindenképpen használjunk árnyékolót. A gumókat kb. 5-7 hétig tartjuk a helyiségben, egészen addig, amíg 1-1,5 cm-es csírák nem képződnek, majd ezt követően elkezdjük a gumók kiültetését.
A másik módszer szerint az egy rétegbe, ládába berakott gumókat jó minőségű földdel, (pl. tápanyaggal dúsított tőzeg), 1-2 cm vastagon letakarjuk, megöntözzük, és megvárjuk, hogy a gumók hajtást és gyökeret fejlesszenek, az így nevelt burgonya hajtása is lényegesen fejlettebb, nagyobb. A tőzeges takarással előhajtatott gumók hajtásai a kiültetés után gyorsabban a talaj felszínére törnek, erősebbek lesznek, hátránya a módszernek, hogy az így kiültetett növények sokszor a márciusban előforduló jelentősebb lehűlések hatására fagykárt szenvednek. Tapasztalatok szerint a gyökereztetett gumó a fagykár ellenére is lényegesen korábban terem (7-10 nap), mint a „csak” előcsíráztatott burgonya, és a terméshozama is nagyobb.
Újabban kettős takarású fóliák alatt is próbálkoznak a burgonya hajtatásával, ahol a gumókat a gyökereztetés után 12-es cserepekbe rakják át, és 15-20 cm magas palántákat nevelnek belőle. Az így kifejlett, a cserép talaját gyökérrel dúsan átszőtt burgonya növényt (cserepes palántát) ültetik ki a hajtatóházba.
Az előhajtatott burgonyát február végén – március elején lehet legkorábban kiültetni a fóliák alá. 45 cm-es sortávolság mellett 25 cm-es tőtávolságot alkalmazzunk. Az ültetés mélysége 5-8 cm legyen. A kiültetett gumókat a talaj nedvességétől függetlenül közvetlen a kirakás után beöntözzük.
A hajtatott burgonya különösebb ápolást nem igényel. Kezdetben a talaj gyomtalanítására és a hőmérséklet tartására kell figyelni. Optimális léghőmérséklet a 16-18 0C, 20 0C-on minden esetben kezdjük meg a szellőztetést. Megtévesztő, hogy a burgonya lombozata ennél magasabb hőmérsékleten jobban növekszik, ugyanakkor tudni kell, hogy az ilyen meleg a gumóképzés szempontjából már káros.
Gyakran elkövetett hiba a hajtatott burgonyatermesztés során, hogy keveset szellőztetnek, ebből adódóan túl magas a páratartalom. A páradús levegő nemcsak a betegségek elszaporodását segíti elő, de megakadályozza a növények párologtatását, és ezen keresztül a tápanyagok felvételét. Ilyenkor az ödémás betegség tünetei mellett (a levélen, főleg a fonáki oldalon hólyagok mutatkoznak) a lombozat világos, hiányos tápanyagellátásra utaló tüneteket mutat.
A fóliát április második felében, május elején eltávolíthatjuk, ezzel megakadályozzuk a túlzott lombnövekedést és megnyúlást. A töveket a tenyészidő folyamán két alkalommal földdel fel kell tölteni, felkupacolni.
A hajtatott burgonya betakarítását május elején kezdjük, amikor a gumók mérete meghaladta a dió nagyságot. Egy tő alól 0,3-0,4 kg terméssel lehet számolni, azaz négyzetméterenként 3-5 kg-mal. A felszedést, miután a lombozatot eltávolítottuk kézzel végezzük.
A begyűjtött termést a szedést követően átválogatjuk, szükség esetén a földtől megtisztítjuk, majd műanyag zsákokba csomagoljuk. A zsákokat a befülledés elkerülése érdekében kilyuggatjuk, értékesítésig hűvös helyen tartjuk.
