A rovat előző cikkében szó volt arról, milyen egyszerű anyagok válhatnak hasznára egy bio tevékenységet folytató gazdálkodónak. Ezek a legtöbb élelmiszerüzletben megtalálhatók, így nem kell minden esetben a város egyetlen gazdaboltjában sorba állni, ha növényvédelmi kezelésre kerül a sor. Számos alapanyag jótékony hatással bírhat, érkezzen tehát a folytatás.
Egy kis emlékeztető: az egyszerű anyagok nem minősülnek növényvédő szernek, de ha van, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére. Ha vezetik a gazdálkodási naplót, a releváns oldalon ezt se felejtsék el feltüntetni.
Mezei zsurló:
Gombaölő hatása miatt alkalmazzuk a megtisztított zöld hajtásából készült főzetét permetezéssel. A főzethez a földfelszín feletti részét használjuk a következőképp: 10 liter hideg esővízben vagy forrásvízben 30 percig áztatunk 20 dkg szárított hajtásrészt, ezután 45 percig forraljuk. Kihűlés után leszűrjük, tízszeresére hígítjuk, majd 24 órán belül felhasználjuk.
Gyümölcsfák esetében egérfüles állapottól 70%-os sziromhullásig 2-6 alkalommal, minimum 7 napos szüneteket tartva védekezhetünk alma varasodás, lisztharmat, őszibarack tafrinás betegsége ellen. Dózisa: 500-1000 liter/ha.
Szőlőben levélfejlődéstől a virágzat kifejlődéséig ugyanezen feltételekkel 100-300 liter lémennyiséggel peronoszpóra és lisztharmat ellen. Hajtatott uborkában a 9. levél megjelenése és a virágzás közötti időszakban a gyökérzónát öntözzük be, így elkerülhető a gyökérrothadást okozó gomba károsítása, 300 liter/ha lémennyiséggel pedig lisztharmat ellen permetezhetünk, 2-2 alkalommal. Ugyanilyen arányban és gyakorisággal paradicsomban a szeptóriás levélfoltosság és az alternáriás betegség ellen védekezhetünk, de a két kezelés között tartsunk két hét szünetet.
Hagymaolaj vizes oldat formában:
Ernyősvirágzatú gyökérzöldségekben rovarriasztó hatását ismerjük. A sárgarépa, zeller, petrezselyem, pasztinák vetése után 4-8 darab párologtatót helyezünk ki hektáronként, alkalmanként cseréljük, és betakarításig kint is hagyjuk. A hagymaolaj szaga a répalegyet akadályozza a tápnövény megtalálásában. A párologtató lehet egy egyszerű, nyílással rendelkező műanyag vagy üvegedény.
Szódabikarbóna por vagy vizes oldat:
Mohairtó és gombaölő hatásáról ismert. 1-4%-os vizes oldatát a gyümölcsfélék tárolási betegségei ellen használhatjuk felületi kezeléssel vagy bemártással 1-2 alkalommal, szüret után. Állománypermetezéskor a különböző kultúrák eltérő érzékenységet mutatnak, ezért mindenképp próbakezelés javasolt, és fontos megjegyezni, hogy az 1%-nál töményebb oldat károsíthatja a növényzetet.
Szőlőben (lisztharmat ellen) és almában (varasodás ellen) a kezeléseket az első levél kiterülésétől az érettségig maximum 8 alkalommal 10 napos szüneteket tartva lehet elvégezni. Hektáronkénti mennyisége 2,5-5 kg szódabikarbóna 300-600 liter (szőlő), és 500-1000 liter (alma) vízben feloldva.
Mustármag porból készült vizes pép:
Gombaölő hatása révén a tönkölybúza, durumbúza és őszi/tavaszi búza csávázására (pl. kőüszögök ellen) alkalmazható. 100 kg vetőmag csávázásához 4,5 liter vízzel keverjünk össze 1,5 kg mustármag port, és ügyeljünk a magok teljes felületének bevonására.
Tejsavó 0,6-3%-os vizes oldata:
Hajtatott körülmények között a kabakosok lisztharmat elleni védekezése során használhatjuk. 1000-1500 l/ha permetlé mennyiséggel juttatjuk ki lehetőség szerint a reggeli órákban. A kezelés időszaka a vetés utáni harmadik héttől az intenzív hajtásnövekedés végéig tart, 3-5 alkalommal, egy hetes szüneteket tartva.
Bátran kísérletezzenek a felsorolt készítményekkel, de ne feledjék az integrált növényvédelmi szemléletet: még mindig a megelőzés a legjobb védekezés. Tapasztalataikat osszák meg gazdatársaikkal, támogassák egymás munkáját, szükség esetén pedig kérjék növényorvos segítségét!
Eredményes gazdálkodást kívánok!
Forrás: NÉBIH