Mint azt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is hírül adta, hosszú, többszöri és széles körű szakmai egyeztetés, valamint több módosító indítvány benyújtása és elfogadása után 2020. december 16-án megszavazta az Országgyűlés az új bortörvényt. A jelenlegi bortörvény 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásakor lépett hatályba, és azóta több jelentős módosításon esett át. A HNT főtitkárát, dr. Brazsil Dávidot, a törvény várható hatásairól, egyes elemiről kérdeztük.
Az Önök véleménye szerint, a 2020. decemberében elfogadott bortörvénynek melyek a legfőbb „érdemei”?
A borszabályozás megújítása nagy jelentőséggel bír, az új bortörvény az ágazat közigazgatását átfogó módon tervezi korszerűsíteni. Az elektronikus ügyintézés széles körűvé válik, megvalósul a hegybírókon alapuló egyablakos ügyintézés. Az új borszabályozás és az ePincekönyv projekt együttesen teremtik meg annak lehetőségét, hogy az ágazatban dolgozó mintegy 50 ezer szakember számára ténylegesen és jelentős mértékben csökkenhessenek a bürokratikus terhek. Az elektronikus ügyintézésre történő átállás nemcsak informatikai megoldások kifejlesztését és beüzemelését jelenti, hanem a szabályozáson keresztül az ügyintézési folyamatok jelentős újraszervezésére is sor kerül. Ez érinti az összes, az ágazat hatósági ügyeit intéző szervezet mindennapi munkáját, a hegyközségi szervezetektől kezdve a borászati hatóságon keresztül a vámhatóságig. Az egyes folyamatok újraszervezésébe az összes érintett hatóságot bevonja az Agrárminisztérium. Így nemcsak egy központi fejlesztés valósul meg, hanem az egyes szervezeteknek maguknak is fel kell készülniük az újraszervezett folyamatok működtetésére.
Rövid és hosszútávú hatások
Milyen rövid és milyen hosszútávú hatásokkal bírhat majd az ágazatra ez a jogszabály?
Az újraszervezett folyamatok lényeges eleme, hogy az ágazatban dolgozó gazdasági szereplők érdekeit vegye figyelembe. Cél, hogy a kötelező adminisztratív feladatok elvégzése minél kevesebb erőforrást kössön le, hatékonyan legyen képes visszaszorítani a visszaélések lehetőségét, valamint megbízható és reális képet tudjon nyújtani az ágazatról bármelyik időpillanatban. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a hegybírókon keresztül az ügyfelek egy felkészült ügyfélszolgálatot kapnak ügyeik intézésére. Az ügyfélszolgálat azon ágazati szereplők számára biztosítja majd elsősorban a megfelelő hátteret, akik nincsenek elektronikus ügyintézésre kötelezve. A hegybírókon keresztül számukra is biztosított az elektronikus ügyintézés adta lehetőség. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa értelmezése szerint az új bortörvény egyik meghatározó eleme az elektronikus szakigazgatási rendszeren alapuló ágazati szabályozás kialakítása.
A borvidékek véleményezik a tervezeteket
A törvény „finomhangolásához” szükséges rendelet megjelenése mikor várható?
Az új bortörvény végrehajtási rendeleteivel kapcsolatban a HNT elnöke kérésére a borvidékek véleményezik a tervezeteket, hogy el lehessen végezni a finomhangolást. Ez a munka jelenleg is zajlik, a beérkezett észrevételeket a Titkárság összesíti. A pozitív nemzetközi gyakorlati példák figyelembevételével a HNT részéről Bock József, Laczkó Gábor és Varga Máté urak vezette Bizottság alakítja ki a testület álláspontját. Munkájukat a HNT főtitkára segíti.
Hangsúlyos szerep jut a Tokaj-hegyaljai borvidéknek
A Tokaji borvidék területének meghatározásakor miért a következőkre esett a választás, idézem: „Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeire terjed ki, és zárt területet alkot.”
Méltán a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, illetve a terület évezredes borászati kultúrája, a tokaji borkülönlegességek kiemelkedő egyetemes értéket képviselnek. Így került be a magyar jogtörténeti hagyományokhoz híven az 1737 óta zárt borvidékként működő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidékre, illetve a tokaji borokra vonatkozó külön rendelkezés a törvény szövegébe.
Voltak olyan elemek, amelyeket a szakmaközi szervezet szeretett volna törvényben rögzíteni, de ez nem történt meg? Ha igen, melyek voltak ezek?
A bortörvény széles körű szakmai egyeztetést követően került a Parlament elé.
Egyes kritikus hangok szerint az augusztusi hatályba lépés túl korai, mert az túl közel van a szüret időpontjához. Mi erről a véleményük?
Egy új dolog bevezetésének időpontját nagyon sok tényező határozza meg. Nehéz olyan időpontot keresni, amikor egy új törvény bevezetése ideális lehet. Viszont a törvényben foglaltak pozitív hatásai az ágazatra sokkal nagyobb súllyal bírnak, mint az Ön által említett zavaró tényező, történetesen a szüret. Az új bortörvény várhatóan augusztustól vizsgázik élesben. Zajlik az ePincekönyv és a HEGYIR (Hegyközségi Információs Rendszer) összehangolása, a szakma sokat vár az ePincekönyv bevezetésétől, amely a kezdeti nehézségek után egyre jobban letisztul. Ugyanakkor látni kell, hogy ez is egy folyamat, aminek megvannak a maga állomásai, a hegyközségi tagoknak meg kell szokni. A digitalizáció ma már nem lehet kérdés.
A műveletlenül hagyott szőlőültetvény veszélyeztet is
Egyetértenek a 70 napos ügyintézési határidővel?
A 70 napos ügyintézés nem általános eljárás. Kizárólag az új telepítési engedélyek esetében lehetséges, melyek bonyolult uniós szabályrendszere miatt van szükség a meghosszabbított ügyintézési határidőre.
A hegybíró elrendelheti a szőlőültetvény kivágását bizonyos esetekben, például, ha az hosszabb ideig műveletlenül marad. Léteznek olyan esetek (pl. egy hagyatéki eljárás), melyek mentesíthetnek ez alól?
A műveletlenül hagyott szőlőültetvény nemcsak a gazdájának okoz kárt, hanem veszélyezteti a szomszédos szőlőket is (növényegészségügyi problémák). A kérdést tehát mindig ennek ismeretében kell megválaszolni. Amennyiben a tulajdonos vagy az ültetvény használója a felszólítás ellenére sem változtat, úgy a hegybíró mulasztási bírság kiszabását írhatja elő. Ez használható a terület műveltetésére, illetve, ha a figyelmeztetéstől számított egy év elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely elrendeli a szőlőültetvény tulajdonos költségére történő kivágását.
A jogszabály a murci forgalmazására is kitér. A fogyasztók várhatóan mikor találkozhatnak a boltok polcain ezzel a félig erjedt, szénsavas új borral?
Mindezidáig nagyon sok akadályba ütközött a murci értékesítése, miközben ez a félkész termék is szervesen hozzátartozik a borkészítés folyamatához. Az elképzelések szerint idén már szabadon árusítható lesz ez az ital, azaz nem kell forgalomba hozatali engedélyt kérni hozzá, és nem szükséges a laboratóriumi vizsgálat sem. A szabály 2021. augusztus 1-től lép életbe. Mint minden új terméknek, a murcinak is idő kell, hogy meghódítsa a fogyasztókat.
