A növények kisebb mennyiségben (10-50 kg/ha) igénylik ezeket az elemeket. Növényeink táplálásán kívül szerepük van a talajszerkezet kialakításában, a többi elem felvehetőségében, különböző sók ionjaiként vannak jelen a talajoldatban és a talajkolloidokban. Mennyiségük, dinamikus egyensúlyi oldódási folyamat eredménye.
Kalcium (Ca): a növények már szikleveles kortól jelentős mennyiségben veszik fel a talajból, a növény fejlődése során kihat a szénhidrát és nitrogén anyagcserére, a sejtkolloidok állapotára, része van a sejtfalak stabilizálásában, a sejtdifferenciálódásban, a sejtmegnyúlásban. Fokozza a növényeink ellenálló képességét. Hiánya mésztartalmú műtrágyák használatával, vagy talajmeszezéssel gyógyítható, mivel a talajban kevéssé mozog, a javítóanyagokat a talajrétegbe be kell dolgozni.
Kén (S): a fehérjék alapvető építőeleme, fontos szerepe van a vitaminok szintézisében, nélkülözhetetlen elem. Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk hiánytüneteivel, mivel a nagy kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaesésével jelentősen csökkent a légkör kéntartalma, közhasználatban lévő műtrágyáink többsége kénmentes (klorid alapú) és a kénnek, mint gombaölő szernek is csökkent a használata. Pótlása a talajban kéntartalmú műtrágyák használatával lehetséges, mindig a megelőzésre kell törekedni, mivel a tünetek megjelenése után már nem gyógyítható a kénhiány!
Magnézium (Mg): mivel alapvető építőeleme a klorofillnek, jelentősége kiemelkedő a fotoszintézisben, fontos szerepet játszik az enzimreakciókban és az energiaátvitelben. Különösen savanyú talajokon alakul ki magnéziumhiány, gyakran mangán többlettel párosulva. Szakszerűtlen műtrágyázással fokozhatjuk a talajsavanyodást, de túlzott NPK hatóanyag bevitel, relatív magnéziumhiányt válthat ki. Pótlása magnéziumtartalmú műtrágyák használatával, illetve a talaj savanyúságát csökkentő talajjavító anyagok (dolomit) használatával lehetséges.
Nátrium (Na): a nátrium túlzott mennyisége nemcsak a növények táplálkozását, a talaj minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Elsősorban a talaj szerkezetének romlását okozza, szikesedést, mert a humuszkolloidok felületéről a morzsás szerkezetet biztosító kalciumot lecseréli. Ha a kicserélhető kationok összes mennyiségéből eléri az 5%-ot már jelentkeznek káros hatások. A szerkezetromlás a levegőzöttséget, a vízgazdálkodást és ezzel sok egyéb talajtulajdonságot ront el, jelentősen csökkentve a talaj termőképességét. Észrevehetően szikesíti a talajt 5-15% mennyiségben, felette pedig erős a szikesedés. A lecserélt kalcium a talajoldatból gyakran kimosódik és komoly, akár 200-400 kg/ha veszteséget jelent. A szikesedő talaj termőképességének romlását a megváltozott szerkezeti és kémiai viszonyok együttesen okozzák. Közvetlenül a talajoldat ionviszonyainak megváltozásával akadályozza, illetve zavarja a tápanyag-felvételt és só kártételi tüneteket okoz. Az öntözővízben a sótartalomnak a sóra legérzékenyebb növényeknél 300 mg/l alatt, az érzékenyeknek 1000 mg/l alatt, a sótűrőknek 2000-3000 mg/l között kell lennie.
Forrás:
https://www.kerteszekaruhaza.com/tapanyagellatas/tapelemek/natrium.html