21℃ 15℃
július 10. Amália, Melina Engelbert, Ulrika
Agrárközélet

Aranyat értek a fiatal tehetség dinnyével foglalkozó kutatásai

Szent István Egyetem, Médiaközpont

Nyilvánosságra hozták az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) és a tudományos életben egyaránt kiemelkedően teljesítő Pro Scientia Aranyérmes hallgatók, valamint a tehetségeket támogató Mestertanár Aranyérmes oktatók névsorát is. A díjazottak között a Szent István Egyetem (SZIE) három kutatója és egy hallgatója is szerepel. Míg Dr. Bujna Erika, Dr. Horváthné Dr. Petróczy Marietta és Dr. Malatinszky Ákos munkásságát Mestertanár Aranyéremmel ismerték el, addig a görög- és sárgadinnye termesztéstechnológiájával foglalkozó Németh Dzsenifer Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesült.

A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság nemrégiben tartott ülését követően nyilvánosságra hozták az idei XXXIV. OTDK versenysorozat kapcsán kitüntetésben részesülők névsorát. Az 1988-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által életre hívott Pro Scientia, illetve Pro Arte Aranyérmekkel a felsőoktatásban tanuló tehetségek támogatását, tudásuk elmélyítését, valamint az egyéni teljesítmények jobb megbecsülését tűzték ki célul. Az Aranyérem tehát nem egy-egy konferencián bemutatott előadást, pályamunkát ismer el, hanem a hallgatói összteljesítmény alapján a kiemelkedő egyéniséget.

Az idei évben beérkező 313 pályázat közül az ítészek döntése eredményeképpen végül 45 tehetséges fiatal érdemelte ki a Pro Scientia Aranyérmet, köztük agrártudományi területen Németh Dzsenifer, a SZIE Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékének doktorandusza, aki tudományos diákköri kutatásai során fontos és értékes zöldségnövényünkkel, a görögdinnyével foglalkozott. A Dr. Balázs Gábor és Dr. Ittzés András témavezetésével folyó kutatás fő kérdése az volt, hogy a kézi kapálást helyettesítő, így egyre szélesebb körben alkalmazott sorköztakaró fóliák miként befolyásolhatják a görögdinnye mennyiségi és minőségi paramétereit.

1. kép: A sorköztakarásos kísérletet Magyarország legnagyobb és legintenzívebb dinnyetermesztő körzetében, a Békés megyei Dombegyházán végezték

A korai érésű Grizzly fajtánál jelentkező esetleges eltérések feltárására öt különböző színű (lila, áttetsző, zöld, fekete és vajszínű) sorköztakaró fóliát használtak a kutatók, kontrollkezelésnek pedig a takaratlan állományt tekintették, majd laboratóriumban vizsgálták a dinnye olyan beltartalmi mutatóit, mint a C-vitamin-, polifenol-, likopin-, sav-, szárazanyag- és szénhidráttartalom, valamint az antioxidáns-kapacitás és a pH.

2. kép: A kutatás fő kérdése az volt, hogy a különböző színű fóliák használatakor a dinnyék beltartalmi paraméterei eltérnek-e egymástól

Laboratóriumi mérések során kiderült, hogy a vizsgált paraméterek egy-két kivételtől eltekintve nem mutattak érdemi különbségeket, azaz az eredmények szerint a takarás lényegében nem befolyásolta a vizsgált mutatókat. A fóliák ugyanakkor minden esetben jó gyomelnyomó képességgel rendelkeztek, továbbá használatukkal a termések is tisztábbak lettek. Megannyi pozitív tulajdonságuk mellett ráadásul a hagyományos technológiához képest sokkal többe sem kerülnek, így Németh Dzsenifer és munkatársai arra jutottak, hogy mindenképpen megéri használni őket.

3. kép: Németh Dzsenifer a dinnye minőségi mutatóinak feltárására részletes laboratóriumi vizsgálatokat végzett

Az OTDT 1997. évi ülését követően nemcsak a megmérettetésben szereplő diákok munkáját, hanem az őket felkészítő oktatók, témavezetők és kutatók munkásságát is el kívánja ismerni a szakmai bizottság, így a Pro Scientia Aranyérmekkel párhuzamosan eldőlt, hogy idén a testületi felterjesztések alapján kik részesülnek Mestertanár Aranyéremben. Agrártudományi területen a Szent István Egyetem három Mestertanár Aranyérmes munkatárssal is büszkélkedhet. Dr. Bujna Erika egyetemi adjunktus az Élelmiszertudományi Kar Sör- és Szeszipari Tanszékéről, Dr. Horváthné Dr. Petróczy Marietta egyetemi docens a Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékéről, Dr. Malatinszky Ákos egyetemi docens pedig a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Tájökológia Tanszékéről részesült az elismerésben. A kötelező tananyag átadásán túl a bíráló bizottság fokozottan értékelte a minőségi felsőoktatás érdekében kifejtett ténykedéseket és a tudományos tevékenységek ösztönzésének elősegítésébe, kibontakoztatásába vetett éveken át tartó áldozatos munkát. A Pro Scientia Aranyérmek és a Mestertanár Aranyérmek 2019 novemberében kerülnek átadásra a XXXIV. OTDK-t lezáró ünnepségen.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Tengerentúli kapcsolatait erősíti az Állatorvostudományi Egyetem

2025. június 3. 12:40

A Purdue Egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem – cél a tudományos és oktatási jelenlét bővítése.

Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! - Szeptember

2023. szeptember 17. 06:40

Beköszöntött a színes és napsütötte ősz, ami szeptember havában még gazdagon ontja a szezonális zöldségeket, gyümölcsöket és fűszernövényeket is.

Miért lassú a palánta eredése?

2019. április 9. 09:20

Utóbbi években, a zöldségtermesztésben jelentősen visszaszorult a helyrevetés, egyre több olyan növényt is palántáznak, amelyet korábban magvetéssel szaporítottak.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Erről ismerhető fel a napégés, és így védekezhetünk ellene

2023. szeptember 19. 17:10

Sajnos a károsan erős napsugárzás idén sem kímélte a növényeket, a perzselési tünetek a szőlőn, a gyümölcsféléken, a zöldségeken, de még a dísznövényeken is mutatkoztak, az ebből eredő károk az árutermelő gazdaságokat, kisüzemeket és hobbikertészeteket egyaránt sújtották.