Agrárközélet

Az Európai Bizottság pontosítja a növényvédőszer-használati tilalom részletszabályait

FM Sajtóiroda

A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.

Ezen felül a Bizottságtól a közelmúltban kapott állásfoglalás fényében korrigálták az évelő nitrogénmegkötő növénykultúrák esetében korábban közreadott tájékoztatást.

Az állásfoglalás értelmében a zöldítésben elszámolni kívánt évelő nitrogénmegkötő növénykultúrákban január 1-jétől december 31-ig (kivéve a telepítés és a feltörés évét) tilos a növényvédőszer-használat abban az évben, amikor a területet ökológiai jelentőségű területként elszámolják.

Abban az esetben, ha az évelő nitrogénmegkötő kultúrát már a telepítés évében be kívánják jelenteni ökológiai jelentőségű területként, tilos csávázott vetőmagot használni és a telepítés időpontjától december 31-ig tilos növényvédő szert kijuttatni, viszont a vetés előtti növényvédő szeres gyomirtás még megengedett. A telepített növénykultúra feltörésének, megszűntetésének évében addig érvényes a növényvédőszer-használati tilalom, míg a növényállomány feltörése, beszántása meg nem történik.

Figyelni kell arra, hogy amennyiben a bejelentés évében, de még a telepítést megelőzően vagy a telepítés megszűntetését követően történik növényvédőszer-használat, vagy fennáll annak a veszélye, hogy a talajból a vetést megelőző növényvédőszer-használat miatt szermaradvány mutatható ki, akkor a helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodónak a növényvédő szer használati tilalom betartását a rendeletben előírt betétlapokon túl (GN01, GN06, GN07, GN19) az adott évi, vagy a növényvédőszer-használat évére vonatkozó gazdálkodási napló G10 betétlapjával kell igazolnia.

További fontos információ, hogy az őszi vetésű egynyári nitrogénmegkötők (pl. őszi borsó) esetében az ökológiai jelentőségű területként való elismeréshez ugyanazokat a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mint a tavaszi vetésű egynyári nitrogénmegkötő kultúrák esetében. Vagyis a vetéstől a betakarításig tilos a növényvédőszer-használat és a csávázott vetőmag vetése. Ez alól egyedüli kivételt képez a 2017 őszén elvetett egynyári nitrogénmegkötő növénykultúra, mivel a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől hatályosak az uniós jogban. Így a gazdálkodó 2018-ban abban az esetben is elszámolhatja ökológiai jelentőségű területként őszi borsóját, ha 2017-ben csávázott vetőmagot használt. Persze az ökológiai jelentőségű területként való elismeréshez arra is figyelni kell, hogy a bejelenteni kívánt növénykultúra a rendeletben meghatározott termesztési időszakban, tárgyévben a területen legyen.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Kalászos Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2021. március 13. 09:37

A Nufarmer Magazin legfrissebb különszámában a kalászosokkal foglalkozunk. A gabonafélék Magyarországon a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénycsoportot képezik, ezért növényvédelmük minden részletre kiterjedő ismerete akár tonnákban mérhető többlettermést és gazdasági hasznot jelent a gazdáknak.

A pH hatása a permetezés hatékonyságára

2019. október 20. 08:38

Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel, stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

Miért és hogyan végezzük el a tavaszi lemosó permetezést?

2020. február 24. 06:38

Cs. Judit kérdése: Tavaszi lemosó permetezés? Miért és hogyan végezzük el? Mikor van itt az ideje?