Arany áron mérhetik a zöldség, a gyümölcs kilóját, ha csak meg nem nyílnak az égi zsilipek - írja a Népszava.
A hónapok óta tartó szárazság nem sok jót ígér a fogyasztóknak, hiszen bár még éppen csak beléptünk az áprilisba, az már nagy bizonyossággal látszik, hogy már egy átlagos terméshez is kisebb csodára, vagyis kiadós esőkre lenne szükség. A már most is drága zöldség, gyümölcs ára valószínűleg nem lesz sokkal alacsonyabb a primőr szezonnál. Ráadásul, ha a takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be a termelők, az a húsok, húskészítmények drágulását is jelentik, és a kenyér még többe kerül.
A Nyugat-Dunántúl, az Alpok-alja kivételével az egész országban aszály van – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás.
A tavaszi vetések elkezdődtek, de a kukorica, a cukorrépa fejlődésében már látszani fog az aszály. Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át és vízhiányban szenvednek.
Előfordult, hogy az átlagos hektáronkénti 5-5,5 tonnás búza termés helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig a z átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be – jegyezte meg Vancsura József. Ha nem lehet legalább részben pótolni a hiányzó csapadékot, a több szántóföldi növény esetében is gyenge termésre lehet számítani. Nem vigasz, hogy szerte Európában hasonló gondokkal küszködnek a termelők.
A technológiai és fajtakorszerűsítés mellett az öntözés kiterjesztése enyhítené az aszály okozta veszteségeket. Ám az elvileg öntözhető félmillió hektárból alig több mint 80 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. Ebből mindössze 10 ezer hektár lehet a szántóföldi növények aránya. Ez elenyésző, hiszen búzát 900 ezer. kukoricát, 1,1-1,2 millió hektáron termesztenek. Gyakorlatilag csak a csemegekukorica és a cukorborsó földeket öntözik.
A szabadföldi zöldség háromnegyedét, a gyümölcsösöknek viszont csak a 25 százalékát öntözik. Nem sok jóval kecsegteti a fogyasztókat, hogy már a tavalyi kevésbé súlyos aszály miatt is például a gyökérfélék, a burgonya alaposan megdrágult.
Tavaly is viszonylag aszályos volt az év, de a legtöbb gyümölcsfajnál ennek ellenére nagy termést szüretelhettek a gazdák. Emiatt, főleg a nem öntözött ültetvényeken, már ősszel látszott, hogy kevesebb lesz a virágrügy, amelyek további fejlődéséhez szükség lett volna az őszi, majd az idei csapadékra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban – mondta a Népszavának FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A nyári, szeptemberi aszály után ugyan október-novemberben megfelelő mennyiségű, mintegy 100 milliméter csapadék hullott, ám nem egyenletes eloszlásban. Egyes régiókban késő ősszel is alig esett eső. A kötött talajoknál kevesebb gondot okoz a csapadékhiány, jobban raktározza a nedvességet, a homoktalajok, mint több alföldi régióban is, sokkal könnyebben „elengedik” a vizet.
A téli csapadékhiány rövidtávon nem okoz gondot, hiszen nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. Különösen a korán virágzó fajok, mint a kajszibaracknál, amelynél már megtörtént a virágzás, illetve az őszibaracknál ahol jelenleg is bontják a szirmaikat a fák, a hajtásnövekedéshez már nagyon is hiányzik a nedvességtartalék, a csapadék. A többi gyümölcs 1-3 hét múlva borulhat virágba, s ha addig tart az aszály, az további gondokat okoz, s az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik ez a nedvesség. Ezen az elkövetkező napok csapadéka sem sokat enyhít, mert legalább 20-30 milliméterre lenne szükség, de annyi nem valószínű, hogy érkezik.
A szakemberek eleve közepes termést vártak 2019-ben, de a tavaszi fagyok és az őszi-téli aszály miatt még az előre jelzettnél is kevesebb lehet a gyümölcs. Az öntözött ültetvényeken az átlagnál jobb termésre számíthatnak – tette hozzá Apáti Ferenc.
Az öntözés jelentősen emeli a termelés biztonságát, a szántóföldi növények esetében pedig a kukoricánál akár hektáronként 15, a búzánál 10 tonnás termésátlag is elérhető lenne.
A tervek szerint 2024-re 100 ezer hektárral bővítenék az öntözéses területek nagyságát. Megkezdődött a csatornák tisztítása, a kormány ígérete szerint a gazdák birtokhatáráig díjmentesen juttatják el az öntözővizet. Távlati cél legalább 500 ezer hektár öntözése. Jelenleg az öntözéses gazdálkodásban Európában a sereghajtók között vagyunk – említette Vancsura József. A gazdák egyelőre csak az öntözés fontosságáról hallanak egyre többet a kormánytól, amit maguktól is tudnak, de konkrét közép, vagy hosszú távú programról kevés szó esik. Pedig az öntözőrendszer kiépítése hektáronként 1-1,5 millió forint, de termelési ágtól és talaj- ,illetve geográfiai viszonyoktól és a technológiától függően ez az összeg tovább emelkedhet. Annyi jutott el az érintettekig, hogy a belügyminisztérium felel majd azért, hogy a víz eljusson a gazdák földjéig, s lesz egy külön öntözési főhatóság, amelynek az lesz a feladata, hogy átvegye a gazdáktól az adminisztrációs ügyintézés zömét, mivel a jelenlegi bürokrácia megkeseríti a termelők életét. Ma drága és rendkívül bonyolult a vízjogi engedély kiváltása – tette hozzá a GOSZ tiszteletbeli elnöke.
