A hazai nemzeti parkok munkája messze túlmutat a természetmegőrzésen, a védett fajok és az élőhelyek megőrzésén, hiszen számtalan kulturális, épített örökséghez, régészethez és hagyományokhoz kapcsolódó feladat van, amit az állami természetvédelem lát el.
Mindezt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára jelentette ki a Kadarka Kör által szervezett szüreti rendezvényen, pénteken, a Jókai-kertben. Az államtitkár beszédében emlékeztetett, 1973-ban jött létre Magyarország első nemzeti parkja, azóta pedig további 9 létesült.
Ezek a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, hiszen jelenleg több mint 700 ilyen létesítmény működik, amelyből 350-et – ezek között a Jókai-kertet is – nemzeti park igazgatóságok tartanak fenn, az évi látogatószám pedig meghaladta az 1,6 millió főt.
Ezen felül génmegőrzési feladatokat is ellátnak a nemzeti park igazgatóságok kollégái, mintegy 14 ezer őshonos magyar állat – szürke marha, magyar tarka, bivaly, őstulok, cikta, cigája, és racka juh – él Magyarországon.
Ezen állatok segítségével tartják karban a védett gyepeket hazánkban, amely munka nélkül ezek az állatok már kihaltak volna. A növényi génmegőrzésben is nagy szerepet vállal az állami természetvédelem, ennek része a Jókai-kertben fellelhető,
az országban egyedülálló, csaknem 900 szőlőtőkéből álló kadarka gyűjtemény.
Rácz András hozzátette, amikor Jókai Mór megvásárolta a sváb-hegyi szőlőskertet, megfogadta Herman Ottó szavait, azaz hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledni a természethez. A költő rekultiválta az egykor itt álló elhagyott kőbányát, őshonos gyümölcsfákat telepített, illetve egy kadarka ültetvényt hozott létre teraszos elrendezéssel.
Végrendeletében pedig úgy rendelkezett, hogy ezt a telket olyanokra hagyja, akik biztosítják ezen a helyen az örök madárcsicsergést. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztozva a területen, Jókai végakarata szerint kezelik a telket – fűzte hozzá az államtitkár.
