A termőföld ára a hetvenszeresére nőtt, óriási kereslet van rá, hiszen csak korlátozott számban áll rendelkezésre, és mindezek ellenére elég mostohán kezeljük – mondta Sáhó Ákos, az Agrotax ügyvezetője a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciájának egyik panelbeszélgetésén. Kiemelte, hogy rengeteg olyan szabályozás van, ami korlátozza a termőföldek finanszírozását és a vásárlását is, pedig a másik oldalról nézve, igény mindenképpen van rá. Ráadásul bizonyos birtoknagyság alatt nem is fenntartható a gazdálkodás - írja a Világgazdaság.
Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatóhelyettese a szabályozásról szólva hozzátette, hogy már vannak kormányzati elképzelések az egyszerűsítésre: az örökléssel kapcsolatban, például az osztatlan közös tulajdonok esetében, ahogy telik az idő, úgy fokozódik a probléma. Szerinte egy-egy tábla földnek akár több száz tulajdonosa is lehet. Ha értelmes méretű parcellákat alakítanának ki, legalább a probléma újratermelődése megszűnne – tette hozzá.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág igazgatója régóta tapasztalja, hogy a termőföld hitelezése a bankoknál nehéz terület, aminek a szabályozói környezet az egyik legnagyobb okozója. A termőföldet nem szabad minden más eszközhöz hasonlítani, mert véges számban áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy rengeteg területet vonnak ki a termelésből, változik a mezőgazdaságra alkalmas földek aránya, és mindig is kérdés volt, hogy egyáltalán a bankok akarják-e hitelezni a termőföldeket – a Takarékbank november elején jön ki egy ilyen termékkel.
Nőnek az árak
2050-re 9 milliárd ember lesz a Földön, ráadásul egy dinamikusan fejlődő ágazatról beszélünk, így rengeteg érv és ellenérv van arra, hogy a termőföldek ára nőni fog – mondta Hollósi Dávid. Szerinte, ha valaki ma pénzt akar látni Magyarországon a földvásárlásból, akkor ilyen árak mellett nem is szabadna földet venni, ugyanis csak azon dolgozna a jövőben, hogy a befektetett összeg megtérüljön. Úgy véli, hogy a környezet is arra spekulál, hogy a földek ára nőni fog a jövőben, ugyanis Olaszországban hatszoros, Ausztriában négyszeres, Hollandiában 15-szörös árak vannak.
Leskó Tamás is úgy véli, hogy van még tere a földárak emelkedésének. Ugyanakkor összességében úgy látják, hogy már most is nagyon drága a föld, ha azt nézzük, hogy például mennyi jövedelmet tud termelni. Nagyon elszaladtak az árak– tette hozzá.
Az agrártámogatásokra szükség van
Hollósi Dávid kiemelte, hogy az ágazat 5-6 milliárd forintnyi eredményt állít elő, aminek körülbelül 70 százaléka az uniós támogatásokból származik. A válság idején az emberek elhalasztották például az autó- vagy ingatlanvásárlást, de élelmiszert fogyasztottak – tehát nincs akkora hozam, de az ágazat sokkal kiszámíthatóbb. A GDP kétszeresét szívja fel az ágazat hitelben, de az igazgató mégsem fél attól, hogy a hiteleket nem fogják tudni majd visszafizetni. „A tudásalapú hitelezés fogja ezt eldönteni: aki ért hozzá, az versenyelőnyben lesz” – tette hozzá.
A mezőgazdaságot mindenhol támogatják a világon – nyíltan vagy burkoltan. Az szerinte nem lehet vita tárgya, hogy a támogatás jó vagy rossz – ha ugyanis nem lenne, jönne a piac, a méretgazdaságosság, és nagyon megnehezedne a gazdák sorsa.
