Az uniós agrárminiszterek tegnap Brüsszelben elnökségi következtetéseket fogadtak el a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeni irányairól. A dokumentumba sikerült beépíteni a januárban Budapesten elfogadott V4 nyilatkozatban foglaltakat. Az agrárminiszterek tegnapi döntése határozott irányt mutat a Bizottság számára a május végén megjelenő jogszabályi javaslatok kidolgozásához – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a március 19-i brüsszeli Tanácsülést követően.

Magyarország a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló bizottsági közlemény megjelenése óta mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a Tanácsnak erőteljes álláspontot kell elfogadnia az abban foglaltakról, ellenkező esetben az Európai Bizottság saját akarata érvényesülhet.

A magyar szaktárca vezetője kiemelte, hogy az Agrárminiszterek Tanácsa többségének (23 tagállam) álláspontját tükröző, úgynevezett elnökségi következtetések a KAP ambiciózus céljai mellett a megfelelő nagyságú költségvetésre is utalást tesznek.

A magyar mezőgazdaság jövője szempontjából nagy jelentőségű, hogy a tagállamok támogatták az egységes területalapú támogatási (SAPS) rendszer továbbvitelét. Magyarország a közép-európai régió országaival együtt a 2013-as KAP reform előkészítése során sikeresen állt ellen a SAPS rendszer eltörlésére irányuló törekvéseknek. Ez a támogatási forma olyannyira sikeressé és elfogadottá vált, hogy mára a más alaptámogatási rendszert alkalmazó nyugat-európai országok nagy része is a SAPS rendszert szeretné használni – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: az uniós miniszterek döntő többsége egyetértett abban, hogy a termeléshez kötött támogatásokat 2020 után tovább kell vinni. Ez a közvetlen támogatások egyetlen olyan eleme, amely valóban az aktuális termelést, továbbá a versenyképességünk megőrzését segíti. A magyar gazdálkodók szempontjából kiemelten fontos, hogy ezen támogatásokon keresztül valósítható meg az érzékeny, munkaigényes ágazatok támogatása, mint például az állattartás – fogalmazott az agrártárca vezetője.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatosan magyar kérésre a szöveg külön kiemeli a mezőgazdasági beruházások és a vissza nem térítendő támogatások jelentőségét. Fazekas Sándor emlékeztetett a visegrádi országok, valamint Horvátország által január végén Budapesten aláírt közös KAP nyilatkozatra. Ez volt az első olyan országcsoport, amely közös javaslatokat tett a 2020 utáni KAP elemeire, ezek a most elfogadott dokumentumban is megjelennek – emelte ki Fazekas Sándor.

A 2020 utáni KAP részletszabályait meghatározó ágazati jogszabályi javaslatokat az Európai Bizottság május 29-én hozza majd nyilvánosságra, amelyek kidolgozása során figyelembe veszi az elfogadott tanácsi következtetésekben foglaltakat.