A konstrukciót orosz mérnökök tervezték az 1970-es években, és elsősorban a szentpétervári, illetve akkor még leningrádi körzet ellátására használták a keleti blokk összeomlása előtt. A 90-es évek elején egy finn konzorcium vásárolta meg a betonmonstrumot, amely ma is üzemel, bár azóta többszöri korszerűsítésen és bővítésen esett át.

Takarmány-előállítástól a húsfeldolgozásig

Az Ekseko, amely a Rakvere Gazdaságok cégcsoport része, a legnagyobb sertéshizlaló létesítmény a balti államokban. A vállalat a szintén a Rakveréhez tartozó észt Rakvere Lihakombinaat húsfeldolgozó fő hússzállítója.

A sertések takarmányköltsége a teljes előállítási költség 65-67 százalékát teszi ki. A vállalatcsoport ugyan 2100 hektár termőfölddel és 210 hektár erdővel rendelkezik, de növénytermesztéssel nem foglalkozik. Ehelyett a földjeit bérbe adja, de a takarmány nagy részét maga állítja elő, évi 134 ezer tonnát. Ehhez az alapanyagot legnagyobb részben helyi gazdák termesztik, amihez a telepen keletkező hígtrágyát is felhasználják. Kivételt képez a szója, amelyet a baltikumi országban nem terem meg, így azt Brazíliából importálják.

10 500 kocát lát el 160 ember

Az épületben 10 500 kocát tartanak, és a cégcsoportnál összesen 280 ezer malac születik évente. Ebből 260 ezer hízósertést értékesítenek, ez az Észtországban tenyésztett sertések 35-40 százaléka. Csak a hatemeletes épületben 160 embert foglalkoztatnak, akiknek nemcsak a munkába jutását oldja meg a cég, hanem az étkeztetését is, mivel ételt a telepre bevinni tilos, sőt belépés előtt fertőtlenítés és ruhacsere is szükséges.

A vállalatcsoport méretét jelzi, hogy a teljes észt sertésállomány 2023-ban mindössze mintegy 275 ezer állatot számlált. A Rakvere húsfeldolgozónak Lettországban és Litvániában is vannak leányvállalatai.

Fotó: Pixabay