Kutatók annak a globálisan tapasztalható jelenségnek az okát keresték az Egyesült Államokban, hogy miért csökkent a méhek méztermelése az 1990-es évek óta. Most végre nyomon vannak.
Az ország egész területéről származó adatokat elemeztek az elmúlt 50 évből, keresve azokat a lehetséges egymásra épülő hatásokat, amelyek miatt a különféle régiókban csökkent a virágok száma – és ennek következtében a mézelő méhek által termelt méz mennyisége.
A különféle amerikai mezőgazdasági intézetektől megszerzett adatok között szerepelt például a méhcsaládonként adott területről begyűjtött mézmennyiség, a földhasználat módja, a növényvédőszer-használat, klíma, időjárási szélsőségek, talajtermékenység.
Valami megváltozott
Az Enviromental Research című szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzőjét, Gabriela Quinlant az inspirálta a kutatásra, hogy a méhészektől állandóan azt hallotta: már nem lehet úgy mézet csinálni, mint régen.
Most kutatótársaival kiderítették, mi ennek az oka: az időjárási és talajadottságok befolyásolják leginkább a mézhozamot.
A legmeglepőbbnek azt az eredményt tartották, hogy a talaj termékenysége áll a legszorosabb kapcsolatban a megtermelt méz mennyiségével. És itt nemcsak a talaj tápanyagtartalmára kell gondolni, hiszen még kevesen foglalkoztak azzal, hogy a talajhőmérséklet vagy a talaj struktúrája hogyan hat a beporzókra. A termékeny talaj ráadásul mind a hidegebb, mind a melegebb államokban jelentősen befolyásolta a mézhozamot.
Azt pedig, hogy az adott évben mennyi méz készült, a földhasználat módja, a növényvédőszer-használat – főleg akkor, ha a virágzó gyomnövények a gyomirtók miatt eltűntek a területről – és az az évi időjárás, valamint az eredeti természeti környezetet megőrző programok száma befolyásolta. Szintén megfigyelhető volt összefüggés a szélsőséges időjárási jelenségekkel.
A klímaváltozás hatásai
A kutató hozzátette: különösen szoros kapcsolatot találtak a klímával az 1992 utáni években. Azt reméli, hogy a további vizsgálatok segítenek megbecsülni, ezek a tényezők hogyan hatnak a jövőbeni méztermelésre.
Például a szárazabbá váló területeken a pollentermelő virágok visszaszorulása miatt csökkenhet a méztermelés, míg máshol a melegedés éppen megfelelő környezetet teremt a méheknek. Éppen ezért érdemes lesz azokat az élőhelyeket megkeresni és védeni, ahol elég virágzó növény él, hogy a méhek jól érezzék magukat.
A tanulmány készítői szerint az eredményeikből alkotott modellek és kísérletek segíthetnek megbecsülni az adott területen várható mézhozamot, a méhészek könnyebben megértik, a méheiknek mire van szükségük, a gazdálkodók pedig iránymutatást kaphatnak, hogy milyen eljárásokkal segíthetik a beporzókat, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.
(Fotó: PollyDot/Pixabay)
