Az asztmás megbetegedés egy olyan tartós betegség, amely a tüdő légútjainak gyulladásával jár. Az asztma tünetei közé tartozik a sípoló légzés, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, a nehézlégzés, valamint a nyak, a torok és a fülek viszketése.

Bár az asztma kiváltó okai nem teljes mértékben ismeretesek, a genetikai hajlam és a környezeti tényezők kombinációja fontos szerepet játszhat benne. Jóllehet a genetikai adottságainkat nem tudjuk befolyásolni, segíthetünk az asztmás rohamok megelőzésében, ha odafigyelünk azokra a környezeti tényezőkre, amelyek a tüdőt irritálják és rohamot váltanak ki.

Miért kellene aggódnunk?

Magyarországon hozzávetőlegesen 800–900 ezer embert diagnosztizáltak asztmával, ez a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegség, amely országosan rengeteg gyermeket érint. Az asztma a tartós iskolai hiányzások egyik legfőbb okozója. A szülőknek pedig azért kell kimaradniuk a munkából, hogy otthon maradhassanak beteg gyermekeikkel. Hazánkban évente átlagosan 230 ezer fő részesült járóbeteg-szakellátásban asztmás panaszok miatt. Egy súlyos asztmás roham akár halálos is lehet.

Az asztma kiváltó okai

Az asztmás rohamokat általában bizonyos anyagoknak, az úgynevezett kiváltó okoknak való kitettség indítja el. A kiváltó okok lehetnek allergének vagy tüdőirritáló anyagok. A levegőben terjedő allergének olyan anyagok, mint például a pollennek, az állati eredetű szőr, a cigarettafüst, az aeroszolok vagy a penészgomba, amelyek allergiás reakciót váltanak ki.

A vegyi eredetű tüdőirritáló anyagok közé tartoznak a növényvédő szerek, a parfümök, a légfrissítők, valamint a háztartási és ipari tisztítószerek.

Az allergéneknek vagy irritáló anyagoknak, például a csótány- és/vagy egér-allergéneknek való ismétlődő kitettség „érzékennyé” teheti az embereket, így nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak allergiás reakciókat. Az asztma kiváltó okainak ismerete segíthet abban, hogy olyan megelőző intézkedéseket hozzon, amelyekkel csökkentheti a kiváltó tényezők előfordulását, és ezáltal elkerülheti az asztmás panaszok vagy rohamok kialakulását.

A kártevők asztmás tüneteket okozhatnak

A kártevők kéretlen látogatók az otthonunkban. Ha egyszer már bejutottak a lakásba, némelyikük – elsősorban az egerek, a patkányok és a csótányok – hozzájárulhatnak az asztmás rohamhoz. Jelenleg is folynak kutatások arra vonatkozóan, hogy ezek a kártevők valóban előidézhetik-e az asztma kialakulását.

A városokban élő gyermekeknél az asztmához vezető legfőbb tényezőnek a csótány által kibocsátott allergének bizonyultak. Általában bútorokon, csomagokon és más tárgyakon keresztül kerülnek az otthonokba, ahol bútorok, tapéták, konyhai eszközök mögé rejtőzve szaporodnak el és nagyon nehéz kiirtani őket. A csótányok levedlik a felső kitinpáncéljukat, ürüléket hagynak maguk után, és amikor elpusztulnak, a testük elporlad – ezek az anyagok pedig asztmás rohamokat okozhatnak.

A helyzetet tovább rontja, hogy amikor rovarirtó permeteket vagy „rovarirtó füst-bombákat” használnak a csótányok ellen, azok is irritálhatják a tüdőt, és könnyen rohamot okozhatnak. A rágcsálók, például a patkányok és az egerek is kiválthatnak asztmát. Az ilyen jellegű kártevők szőrt hullatnak és olyan salakanyagokat hagynak maguk után, amelyek – ha az asztmás beteg belélegzi őket – rohamot okozhatnak. Ezen allergének mindegyike hat hónapig is aktív maradhat egy lakásban.

Rovarirtó szerek, az asztma és az egészség

A rovarölő szerek olyan anyagok, amelyeket a kártevők, köztük a rovarok, rágcsálók, gyomok és penészgombák elpusztítására, megfékezésére vagy elriasztására terveztek. Az EPA (U.S. Environmental Protection Agency) a peszticideket a négy olyan szennyező anyag egyikeként sorolja fel, amelyek hatással lehetnek az asztmás tünetek kiváltására és súlyosbodására.

A rovarirtó szerek belélegezve irritálják a tüdőt. Emellett az állatkísérletek során az általánosan használt peszticideket rákos megbetegedésekkel, születési rendellenességekkel, reprodukciós rendellenességekkel, valamint idegrendszeri, vese- és májkárosodással hozták összefüggésbe. A nagyobb biztonság érdekében fontos, hogy korlátozzuk a gyermekek mindennemű mérgező anyagnak való kitettségét, beleértve a rovarirtókat is.

Mit lehet tenni a kártevők elleni biztonságos védekezés érdekében?

Az integrált kártevőirtás (IPM) a kártevőre vonatkozó információk alapján választja ki a legbiztonságosabb és leghatékonyabb védekezési módszereket. Az IPM-módszerek először a kártevők megelőzését, kizárását és a vegyszermentes eszközöket foglalják magukban. Ha vegyi rovarirtó szerekre van szükség, akkor olyan termékeket kell választani, amelyek a legkisebb kockázatot jelentik az egészségre.

Az IPM alkalmazása során először azt a kérdést kell feltenni, hogy „Miért él itt ez a kártevő?”, és meg kell próbálni megszüntetni azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik a kártevő bejutását és megtelepedését. Ez a megközelítés a kártevők okozta problémákat oldja meg ahelyett, hogy csak a tüneteket kezelné. Emellett csökkenti a rovarirtó szerek ismétlődő használatának szükségességét.

A kártevők megelőzése

Az IPM program középpontjában az alábbi intézkedések állnak:
Megfigyelés: A ház bizonyos területei, például a konyha, az alagsor vagy a fürdőszoba, veszélyeztetettebbek a kártevők szempontjából. Ezeken a területeken „korai figyelmeztető” eszközként használhatunk kisebb ragacsos csapdákat vagy ragasztólapokat. A cél az, hogy gyorsan megtaláljuk a kártevőket, és megállapítsuk, hogy miként jutnak be a házba, még mielőtt komoly problémát okoznának.

A kártevők bejutásának megakadályozása: Tömítse be azokat a repedéseket és réseket, amelyeken keresztül a kártevők bejuthatnak vagy elbújhatnak. Nagyobb lyukak esetén használjon acél- vagy rézhálót a lyukak betöméséhez, majd szilikonos tömítőanyaggal zárja le azokat. Fokozottan ügyeljen azokra a területekre, ahol a csövek és vezetékek a falon keresztül jönnek be. Győződjön meg róla, hogy az ablakrácsok megfelelő állapotban vannak.

A búvóhely kialakulásának megakadályozása: Csökkentse a rendetlenséget, szabaduljon meg a nem szükséges dolgoktól, például a régi ruháktól, újságoktól, magazinoktól és kartondobozoktól, amelyekben a kártevők könnyen elrejtőzhetnek.

A táplálékforrások megszüntetése: Tárolja az élelmiszert műanyag vagy üvegedényekben, szorosan záródó fedelekkel, hogy a kártevők ne tudják azt megenni. Használjon jól záródó fedéllel ellátott szemetesládát, és rendszeresen ürítse azt. A piszkos edényeket ne hagyja éjszakára a mosogatóban, ha pedig mégis úgy adódik, hogy nincs ideje elmosogatni, áztassa mosószeres vízbe az edényeket, hogy a kártevők ne tudják megenni a tányérokban maradt ételmaradékot.

Csak a kijelölt helyeken étkezzen, ne a ház egész területén. Takarítson alaposan, és ügyeljen a hűtőszekrény alatti padlózatra, a tűzhelyre/sütőre és más olyan helyekre, ahol összegyűlhetnek az ételmorzsák és a kifröccsent ételek. Tárolja az állateledelt kártevőktől védett tárolóedényekben, és éjszakára távolítsa el a háziállatok etetőtálját.

Vizes élőhelyek megszüntetése: Javítson meg minden szivárgó csövet, törölje fel a kiömlött folyadékot, és éjszakára távolítsa el a háziállatok itatóedényét.

Fizikai intézkedések

A ragadós csapdák a rovarok esetében, ill. a kelepcés csapdák a rágcsálók esetében biztonságosak és kiválóan alkalmasak az alkalomszerűen megjelenő kártevők befogására. A tökéletes hatékonyság elérése érdekében győződjön meg arról, hogy megfelelően helyezte el őket. A csótányok és rágcsálók a fal mentén, eldugott zugokban közlekednek, ezért ügyeljen arra, hogy a csapdák a falhoz simuljanak, és a gyermekek számára elérhetetlenek legyenek. A csapdáknak a fal felé kell nyílniuk.

Vegyszeres védekezés – kevésbé kockázatos rovarirtó szerek

Ha a fenti módszerek alkalmazása után sem sikerült az irtás, akkor lehet, hogy fontolóra kell vennie a rovarirtó szerek használatát. Olyan termékeket válasszon, amelyek korlátozzák az emberi kitettséget. A granulátumokban, aeroszolokban, folyékony spray-kben, molyirtókban és „rovarirtó bombákban” lévő rágcsálócsalétek nagyobb kockázatot jelentenek a vegyszerrel való érintkezés, lenyelés vagy belélegzés révén.

Ezért inkább keressen olyan rovarirtó szereket, amelyek nem hamisítható csalitartó készülékben vagy „gél” formulában vannak. Bórsavas por vagy diatómaföld is használható, ha óvatosan és körültekintően, kis mennyiségben szórják be a falak üregei és az aljzat burkolatai mögé, ahol a rovarok hajlamosak elrejtőzni. Kerülje a rovarirtó szerek bármilyen típusú porának szétszórását a nyitott helyiségekben és azok környékén, a munkalapokon és a lakás más, könnyen hozzáférhető területein.

Első a biztonság

Mindig olvassa el minden rovarirtó szer címkéjének teljes szövegét, mielőtt megvásárolja és az otthonában használni kezdi. Gondolja végig: vajon ez a termék védelmet nyújt a nálam előforduló kártevő ellen? Használhatom-e ezt a terméket anélkül, hogy magamat és/vagy a családomat veszélyeztetném ezzel a rovarirtóval?

Ha a rovarirtó szereket a lakásban tárolja, tartsa őket egy zárt szekrényben, legalább 120 cm magasan és gyermekek számára elérhetetlen helyen. Soha ne vásároljon olyan rovarirtó szereket, amelyek jelöletlen csomagolásban vannak. Ezek a termékek illegálisak és nagyon veszélyesek lehetnek a családjára nézve.

^{(Fotó: Victoria_Regen/Pixabay)}